Az Európai Unió Bírósága főtanácsnokának állásfoglalása szerint az olasz kormány Albániával kötött migrációs megállapodása nem sérti az uniós jogot. Az indítvánnyal összhangban lévő ítélet esetén az olasz modell például szolgálhat más tagállamok számára is.
Giorgia Meloni olasz kormányfő számára részsikert jelent az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka múlt héten közzétett, albániai menekülttáborokkal kapcsolatos indítványa, és bizakodva várhatja annak alapján a Bíróság döntését.
Az EUB elé került ügy kezdete az Olaszország és Albánia között 2023 novemberében létrejött megállapodáshoz nyúlik vissza. Az együttműködés részeként Olaszország befogadóközpontokat létesített Albánia területén, melyekben először azon bevándorlókat helyezték volna el, akiknek menedékkérelmét gyorsított eljárásban tudják elbírálni, lévén, hogy biztonságos országból érkeztek. Később, kibővítve a központok rendeltetését, olyan személyek Albániába való szállítását is célul tűzték ki, akiknek kérelmét elutasították és a kitoloncolásukra vártak.
Tekintettel arra, hogy az olasz törvények értelmében a menedékkérők Albániába történő szállítását és ott tartását minden esetben egy olasz bíróságnak kell jóváhagynia, valamennyi bevándorló esetét külön-külön vizsgálta a római bíróság. Ennek eredményeképpen, 2024 őszén több ízben is közösségi jogszabályba ütközőnek mondták ki a menedékkérők albániai elhelyezését. A döntés mögött az az érvelés húzódott, mi szerint a bevándorlók az Európai Unió által nem biztonságosnak minősített országból érkeztek (például Bangladesből és Egyiptomból), így velük szemben a gyorsított eljárás nem volt alkalmazható. Noha az olasz kormány a saját listáján feltüntette ezen országokat, az Európai Unió Bíróságának 2024. októberi ítélete kimondta, a 2025. augusztusi döntés pedig megerősítette, hogy kizárólag akkor tekinthető biztonságosnak egy ország, ha annak egész területe valamennyi társadalmi csoport számára biztonságos. A közösségi jog elsőbbsége okán pedig az olasz kormány nem tehetett mást, minthogy visszaszállította saját területére az Albániában lévő személyeket. Az Európai Unió Tanácsának 2026. februári döntése ugyanakkor pozitív fordulatot jelent Olaszország számára ezen a területen. A Tanács az év elején fogadta el az első közös uniós listát a biztonságos származási országokról, melyek között egyebek mellett Egyiptom és Banglades is szerepel. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben ezekből az országokból érkezők esetében szintén alkalmazható lesz a gyorsított eljárás, akár Albániában is, feltéve, hogy az egyes menedékkérők nem tudják egyénileg bizonyítani, hogy számukra mégsem tekinthető biztonságosnak a kibocsátó országuk.
A múlt héten megismert főtanácsnoki indítvány az olasz Legfelsőbb Bíróság (a Semmisítőszék) által 2025 júniusában az Európai Unió Bírósága elé terjesztett előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelmével kapcsolatos folyamat során született meg. A Semmisítőszék arra a két kérdésre kívánt választ kapni, hogy összhangban áll-e a közösségi jogszabályokkal az a rendelkezés, miszerint a bevándorlókat olyan esetben is az albán táborban tartják a kitoloncolási eljárás ideje alatt, amikor nem látszik biztosítottnak az, hogy az illetőt visszafogadja a származási vagy bármely más harmadik ország, továbbá, hogy nem ütközik-e az uniós jogba az a gyakorlat, amelyben abban az esetben is Albániában tartják a menedékkérőket, amikor a hatóságok úgy ítélik meg, hogy csak azért adták be a kérelmüket, hogy elkerüljék a kitoloncolást.
A főtanácsnok indítványában hangsúlyozta, hogy önmagában az a tény, hogy egy uniós ország egy másik, az Unió határain kívüli országba szállítja azokat a bevándorlókat, akik kérelmük elbírálására várnak, vagy annak elutasítása esetén a kitoloncolásukra, nem mond ellent egyetlen közösségi jogszabálynak sem, amíg ugyanazok a jogok és védelem garantált számukra, mint az Unió területén. Mindazonáltal, amennyiben a kitoloncolás végrehajtásának nincsen valódi esélye, úgy az adott személyt szabadon kell engedniük a hatóságoknak függetlenül attól, hogy Olaszországban vagy Albániában tartózkodik éppen. A kérelem benyújtásának eszközként való alkalmazásával kapcsolatban pedig a főtanácsnok arra a megállapításra jutott, hogy ilyen esetben a tagállamoknak jogukban áll fellépni, és akár egy harmadik ország területén tartani az érintett feleket, azonban a feltételezés jogosságának megállapításához minden esetben egyedi bírói döntés szükséges.
Az indítványban foglaltakból nem lehet egyenesen következtetni az Európai Unió Bíróságának leendő – nyár végére, ősz elejére várható – döntésére, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hozott ítélet nagymértékben meg szokott egyezni a főtanácsnok szakvéleményével. Ezekből adódóan, az olasz kormány bizakodva tekinthet a jövőbe, még akkor is, ha egyes bevándorlók esetében kivételt kellhet majd tennie, valamint a többi tagország számára is megnyílhat jogszerűen annak a lehetősége, hogy hasonló rendeltetésű táborokat hozzanak létre Unión kívüli államokban.
Nyitókép forrása: Doom.ko /depositphotos.com
