Japán beszállt a kapuőri rezsimmel operáló óriás platformokat célzó piacszabályozási játékba. A Digital Markets Act uniós rendelet logikáját követő hatályos szabályozása jelenleg Nagy-Britanniának, Németországnak, Japánnak, szabályozási koncepció szintjén Brazíliának és Indiának van.
Kapuőri rezsim alatt azt értjük, amikor adott szabályozás alapján egy jogalkalmazó szerv speciálisan kijelöli a legnagyobb és legjelentőségteljesebb kapuőri szerepet betöltő piaci szereplőt, azzal a szolgáltatással együtt, amely őt kapuőrré teszi a technológiai óriások körében. A kapuőri rezsimet követő szabályozás ezért mindig személyre szabott, már a kijelölés előtt lefektetett szabályokból sejteni lehet, hogy azok valójában kire, azaz melyik techóriás vállalatra fognak vonatkozni. A kapuőri rezsim küldetése az, hogy a kapuőr közvetítői szerepébe beavatkozva, speciális szabályokkal és dezintermediációs technikákkal tegye a kapuőri szereplővel működő piacokat nyitottabbá és tisztességesebbé. Dezintermediáció alatt azt a folyamatot értjük, amikor a szabályozó a kapuőr által működtetett fontos elérési kapu megkerülhetetlenségéből eredő felhasználói kiszolgáltatottságon alapuló kapuőri stratégiákat kezeli a kapuőr megkerülhetetlenségének megszüntetésével vagy speciális, a kapuőr fontos elérési kapujára kötelező speciális szabályok alkalmazásával, más szavakkal a technológiai óriásvállalatok megkerülhetetlen közvetítői szerepű üzleti hatásainak csillapítása és a felhasználók kiszolgáltatottságának enyhítése. A dezintermediáció szép példája az Epic Games alkalmazás-áruházának szabályozói „engedélyezése” az Apple operációs rendszer ökoszisztémájában, felszámolva az App Store kizárólagosságát.
A törvény a DMA logikáját követi felépítésében és hatásmechanizmusában egyaránt. Adott sztenderdeknek (piaci részesedés, relevancia vagy nagyság) megfelelő vállalkozásokat a jogalkalmazó szerv kijelöli, ezek után adott kötelezettségeknek kell megfelelnie a vállalkozásnak. A szakirodalomban a DMA testvérének tekinthető japán szabályozást egyaránt tekintik a DMA pionír jelentőségének bizonyítékaként és egy elhibázott kezdeményezésként is. A japán okostelefon-versenytörvény kritikájaként és méltatására ugyanazok az érvek merültek fel, mint amelyek az uniós rendelet kapcsán: csökkenteni kell a techóriások hegemóniáját, ezzel szemben a kapuőri rezsimek per se igazságtalanok és innovációs deficitet okozhatnak, a versenyjog elegendő eszköz a piaci kudarcok kezelésére.
Japán okostelefon-törvénye 2024 júniusában lépett hatályba és 2025 december 18-ától kötelező a japán versenyhatóság által tavasszal kijelölt vállalkozások számára. A kötelezettségek beálltával a két kijelölt techóriás, a Google és az Apple fontos, az érintett szolgáltatások üzleti modelljét érintő változtatásokat jelentett be. Az Apple felhasználók ezentúl már nem kizárólag az Apple App Store-ról tölthetnek majd le alkalmazásokat. A szakirodalomban sideloading-ként ismert mechanizmus azért fontos, mert ahogy a fenti példában is megjelenik, megszünteti a fontos elérési kapu, az App Store kizárólagosságát az adott ökoszisztémán belül. Ebből eredhet valamilyen mértékű versenykényszer az Apple oldalán, ezáltal a techóriás kevéssé ösztönzött a fontos elérési kapu kizárólagosságából eredő tisztességtelen előnyének teljes mélységű kihasználására. Az Apple az App Store használatának díjrendszerét is átkonfigurálta, valamint a harmadik felektől származó alkalmazás-áruházak tekintetében is előírt egy „core technology fee” nevű díjtételt, védve az App Store fejlesztésében elsüllyedt befektetését. Az Apple rendszerén továbbá, a böngészőháborút idéző döntési felület „choice screen” jelenik meg a felhasználók számára, amelyen kiválaszthatják az általuk preferált, alapértelmezett webböngésző szoftvert. A kapuőrök számára potens taktika volt, hogy hardvereszközeiket a saját vagy partnerségi alapon kedvező webböngésző szoftver az operációs rendszeren belüli alapértelmezetté tétele mellett szállították. Külön érdekes, hogy kizárólag e törvény alapján és kizárólag a világ negyedik legerősebb gazdaságával rendelkező, távol-keleti országban elérhető funkciót vezetett be az Apple, amelynek segítségével a Siritől eltérő hangasszisztenst telepíthet a felhasználó, amelyet a telefon nyomógombjaival el is tud érni.
A Google szintén változtatásokat jelentett be, amelyek leginkább a licencia útján saját szoftverparkjával összekapcsolható (Play Store, Chrome, Gmail) Google Android nyílt forráskódú rendszerét érintik. Ezentúl a Google Android rendszerén nem csak a nem játék funkciójú szoftverek tekintetében engedélyezi a Google a harmadik felektől származó fizetési megoldás alkalmazását. 2022 évétől Japánban a nem játék funkciójú szoftverek számára már nyitott volt a harmadik féltől származó fizetési megoldás igénybevétele, ez a japán versenytörvény alkalmazásával már a játékokra is igaz. A Google Android tekintetében is igaz, hogy a korábban, Japánban versenyjogi alapon felelősségre vont amerikai vállalat a törvény alkalmazásával bejelentette, hogy döntési felületet tesz lehetővé az alapértelmezett webböngésző kiválasztására a japán felhasználók számára.
A törvény a DMA szabályozásához képest mindenképpen speciális a tekintetben, hogy a felhasználói biztonság garantálása érdekében eltérést enged saját szabályaitól. Fontos szempont a kapuőri rezsimek tekintetében, hogy a dezintermediáció biztonsági kockázatot jelent, hiszen a kapuőr által tulajdonosként ellenőrzött fontos elérési kaput jelentő szoftverelemek alternatívái tekintetében a kapuőr értelemszerűen nem tudja garantálni a saját szoftverelemei részére kiépített biztonságot. Más szavakkal, egy harmadik személytől származó fizetési megoldást a kapuőr tud auditálni, de real-time nem tud minden szoftveres támadást elhárítani, hiszen a megoldás és a mögötte fekvő (jellemzően a felhőbe telepített) szoftveres infrastruktúra egyszerűen nem a sajátja. Azokra az esetekre, amikor a törvény által feltételezett dezintermediáció túl kockázatos információbiztonsági szempontból a fiatalság vagy gyermekek érdekeit kockáztatja, a japán okostelefon-törvény kivételeket tesz lehetővé. Ebben újat mutat a DMA-hoz képest, ahol a kivételek a technológiai megvalósíthatatlanság vagy súlyos biztonsági kockázatokra korlátozódnak.
A japán okostelefon-törvény mindent egybevetve fontos mérföldkő a techóriások szabályozásának kérdésében. A DMA beválni látszó receptjét követő törvények és rendeletek globális elterjedésével a kapuőri rezsimre okot adó társadalmi realitás, a techóriások a közhatalommal összemérhető társadalmi, piaci, kulturális és egyéni sorsokat alakító hatalma transzparens és felelős keretek közé szorítható. A versenyt és innovációt féltők számára mindig ott lesz a per lehetősége a szabályokkal szemben, de a történelemben sokszor bebizonyosodott, hogy szabályozott piacokon is van verseny vagy szabályozatlanokon monopólium (gondoljunk a telefon első jónéhány tíz évére, amikor a technológiát szerzői jogi monopólium tartotta vissza az elterjedéstől vagy a Bell monopóliumra). A DMA-ra hajazó kapuőri rezsim elterjedése új korszellem elterjedését jelentheti. A szabályozás kihathat a felhasználói tudatosságra, elképzelhető, hogy a japán okostelefon-törvény annak a bizonyítéka, hogy a bolygó valamennyi pontján foglalkoztatja az embereket a Big Tech és az információs társadalom gerincét adó technológiák gazdasági-társadalmi realitása.
Nyitókép: rleungchopan / depositphotos.comotos.com
