Bár még több mint két év választ el minket a következő többéves pénzügyi keretterv hatályba lépésétől, az uniós intézmények és a tagállamok már éles vitákat folytatnak a Bizottság nyilvánosságra hozott első tervezetével kapcsolatban. A konfliktusokat akár meg is szokhattuk, hiszen ez az időszak – láthattuk a 2021–2027 közötti időszak pénzügyi kerettervének előkészítésénél is – újra és újra kitapinthatóvá teszi a tagállamok közötti alapvető törésvonalakat.
Míg az uniós intézmények hagyományosan a nagyobb uniós költségvetés és a bőkezűbb támogatási rendszerek mellett érvelnek, a tagállamok már megosztottabbak. Az uniós költségvetés nettó nyertesei általában nem emelnek kifogást a nagyobb költségvetés ellen, hiszen ők mindenképpen jól járnak: többet kapnak vissza támogatásként, mint amennyit befizetnek. A gazdagabb, befizető országok már nem ennyire lelkesek. Ők általában az önmérséklet szóvivői a pénzügyi keretterv előkészítése során, ellenzik mind a költségvetés növelését, mind pedig újabb finanszírozási programok bevezetését. Így volt ez a mostani pénzügyi keretterv előkészítésénél is, amikor – Németország támogatásával – a „takarékos (vagy fukar) négyek”, azaz Ausztria, Dánia, Finnország és Svédország egyeztetett állásponttal vágott neki a hétéves költségvetés és a koronavírus-járványt követő gazdasági újjáépítést támogató alap létrehozását megalapozó tárgyalásoknak.
Nincs ez másként most sem, amikor a 2028–2034 közötti pénzügyi kerettervet készítik elő. A helyzet azonban a Bizottság tervezetének ismertetését követően bonyolultabbá vált. Az ambiciózus tervezet ugyanis a hagyományos vitákat egy újabb dimenzióval gazdagította. Most a főösszegről és az alapvető programok finanszírozásáról szóló viták mellett megjelentek a pénzügyi keretterv szerkezetével kapcsolatos ellentétek is, sőt ez utóbbiak át is vették egyelőre a főszerepet.
Az egységes alap ötlete, amely a jövőben egy nagy pénzügyi keretbe integrálná az agrár- és a kohéziós támogatásokat, kezdettől fogva komoly vitát váltott ki. Mind a mezőgazdasági, mind pedig a regionális fejlesztési és társadalmi felzárkóztatási területek nemzeti felelősei attól tartanak, hogy a közös alap a számukra fontos szakpolitikai célok finanszírozási forrását tünteti el. A kohéziós politika támogatói a felzárkóztatás, az agrárpolitikusok pedig a vidék támogatásának eltűnését látják a Bizottság tervezete mögött.
Az agrárminiszterek a tanácsi formációjuk ülésein fejezhették ki egyet nem értésüket, a kohéziós minisztereknek azonban ez nem adatott meg, mivel a dán elnökség nem hívta össze az Általános Ügyek Tanácsán belül a kohéziós miniszterek tanácskozását. Így október 21-én Magyarország – kihasználva azt a lehetőséget, hogy a V4-ek elnöki feladatait látja el – szervezte meg először a kohézió barátainak első tanácskozását, amely pontosan egy hónappal később, november 21-én Bukarestben folytatódott.
Mind a két tanácskozás egyértelmű üzenettel zárult a Bizottság felé: míg az összegekről lehet vitatkozni, az egységes alap léte nem vita tárgya. A tagállamok egyöntetűen szálltak síkra amellett, hogy a Bizottság első tervezetében szereplő újítások elfogadhatatlanok a kohéziós politika jövője szempontjából.
A Bizottságra nehezedő nyomást fokozza, hogy nem pusztán a tagállamok, de az uniós intézmények közül a Régiók Bizottsága és az Európai Parlament is bejelentette már tiltakozását a tervezet szerkezeti újításokat tartalmazó részei ellen. Az ellenvetések, amelyek Tüttő Kata, a Régiók Bizottsága, és Siegfried Muresan néppárti európai parlamenti képviselő, valamint Victor Negrescu, az Európai Parlament szocialista alelnöke részéről elhangoztak Bukarestben, teljes egészében megegyeztek a tagállamok által elmondottakkal.
A Bizottság a maga részéről érzi a veszélyt. A kezdeti, talán túlzottan is magabiztos nyilatkozatokat felváltotta a tárgyalások iránti nyitottságot hangsúlyozó álláspont, sőt az első konkrét javaslatok is, amelyek orvosolni kívánják az ellenérveket. A Bizottság új javaslatai úgy akarják orvosolni a felmerülő problémákat, hogy alapvetően nem változtatnának a pénzügyi keretterv új szerkezetén.
Hosszú az út még az új pénzügyi keretterv elfogadásáig. A jelenlegi hétéves költségvetést a tagállamok vezetői kevesebb, mint egy hónappal annak hatályba lépése előtt, 2020 decemberében szentesítették. Nem várható most sem gyorsabb eljárás. Addig kiderül, hogy a mostani vita valódi lázadás vagy csak könnyen leszerelhető színjáték. Élőben nézhetjük a küzdelmet.
Nyitókép forrása: depositphotos.com
