Montenegró klánok fogságában
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke október 13-án Lovćenben találkozott Jakov Milatović montenegrói elnökkel, ezzel megkezdve hivatalos látogatását az országban.
A megbeszélés során olyan kulcsfontosságú témákat vitattak meg, amelyek Montenegró Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának előmozdítását szolgálják. Milatović elnöki hivatalának közleménye szerint a tárgyalás középpontjában az uniós integrációhoz szükséges reformok, az intézményi kapacitások megerősítése, a jogállamiság érvényesülésének lehetőségei, a korrupció elleni harc, a gazdasági stabilitás elősegítése, valamint az emberi jogok védelmének kérdései álltak.
A látogatás második napján Ursula von der Leyen Milojko Spajić miniszterelnökkel közösen nyitotta meg az első Montenegró–EU beruházási konferenciát a Tivat közelében fekvő Luštica turisztikai központban. „Montenegró európai uniós tagsága karnyújtásnyira van” – jelentette ki a Bizottság elnöke. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: fel kell gyorsítani a jogállamiság és a közbeszerzések átláthatóságának megerősítését célzó reformokat, ezáltal jelezve, hogy Montenegró stabil és vonzó környezetet biztosít a befektetők számára.
A konferencia megnyitását követő sajtótájékoztatón von der Leyen kiemelte, hogy az Unió nagyra értékeli Montenegró teljes mértékben igazodott Brüsszel kül- és biztonságpolitikájához, különösen az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok terén. „Oroszország Ukrajna elleni agressziója átformálta kontinensünket. Minden európai nemzetnek meg kell határoznia a helyét és az álláspontját, és Montenegró ezt a döntést már világosan meghozta. Önök teljes mértékben igazodtak az EU kül- és biztonságpolitikájához. Nagyra értékeljük elhatározásukat, hogy montenegrói katonákat küldenek az ukrajnai kiképzési missziónk támogatására” – mondta a Bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen nyilatkozatát követően Milojko Spajić kijelentette: „2026 végére lezárjuk az összes tárgyalási fejezetet, hogy 2028 végére az Unió tagjaivá válhassunk”. Itt fontos megjegyezni, hogy Montenegró 2012-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, a 33-ból 7 csatlakozási fejezetet zárt le. Montenegró kormánya a 2025 első félévében az uniós csatlakozási folyamatban vállalt kötelezettségeknek kevesebb, mint kétharmadát teljesítette. 2024-hez viszonyítva jelentős visszaesés tapasztalható: míg a tavalyi év első felében a kötelezettségek 92%-át sikerült végrehajtani, addig idén ez a szám 65%-ra csökkent.
Ennek a visszaesésnek az oka elsősorban a belpolitikai instabilitásban, a hatalmi ágak közötti egyensúlyhiányban és az abból fakadó rendszerszintű intézményi hiányosságokban keresendő. Az alkotmánybíróság helyzetének rendezetlensége régóta feszültséget okoz a montenegrói törvényhozásban. Az egyik alkotmánybíró tavaly év végi nyugdíjazása miatt politikai vita robbant ki, ami parlamenti patthelyzetet eredményezett a kormány és az ellenzéki oldal között. Ursula von der Leyen október 14-én felszólította Montenegrót a hiányzó alkotmánybírák kinevezésére, a parlament azonban a még aznap tartott döntéshozatal során sem választott meg senkit. Az alkotmánybíróság ezzel a határozatképesség határán van, mivel a hétből jelenleg négy bíróval rendelkezik. A helyzetet súlyosbítja, hogy egy bíró mandátuma az év végén lejár, így az alkotmánybíróság határozatképtelenné válik. Milatović az ügy kapcsán kijelentette, hogy az állam hónapok óta az intézmények csendes összeomlásával néz szembe, mert a politikai színtéren bizonyos egyének és pártok érdekeinek kiszolgálása zajlik. „Tudás vagy engedelmesség alapján választunk? Olyan alkotmánybíróságot szeretnénk, amely az Alkotmányt vagy olyat, amely egyes egyének és pártjaik érdekeit védi?” – mondta Milatović.
A belpolitikai feszültségeken és az alkotmánybíróság ügyén túl a csatlakozási folyamat komoly akadályát jelenti a szervezett bűnözés és a korrupció. Az elmúlt három hónapban nyolc ember vesztette életét a Škaljarski és a Kavački klánok közötti erőszakos összecsapásokban. A kölcsönös leszámolások a két bűnszervezet között 2014-ben kezdődtek. A két klán a Latin-Amerikából származó kokaincsempészet feletti ellenőrzés miatt vetélkedik egymással, 2014 óta több mint 70 ember halt meg az összecsapásokban. Saša Đorđević, a Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés munkatársa rámutatott: a konfliktus már nem kizárólag a kokainkereskedelmmel szorosan összefüggő érdekekről szól, hanem az elmúlt évtizedben személyes dimenziókat is öltött, ami az erőszak eszkalálódásához vezetett. Bár a rendőrség keresi a klánok tagjait, Đorđević szerint a bűnözői hálózatok könnyebben találják meg egymást, mert – a hatóságokkal ellentétben – nincsenek korlátozva sem a nemzetközi együttműködési, sem a bírósági eljárásokra vonatkozó előírások betartásával. A konfliktus lezárására jelenleg nem mutatnak konkrét jelek, a további erőszak kockázata Montenegróban és Spanyolországban magas, míg Szerbiában, Hollandiában, Belgiumban és Németországban – ahol a klánok szintén aktívak – közepes.
A fentiekből az következik, hogy Montenegró integrációs folyamatát továbbra is hátráltatja a belpolitikai instabilitás és a szervezett bűnözés által jelentett biztonsági kockázatok. A Škaljarski és Kavački bűnözői klánok közötti konfliktus eszkalációja rávilágít a hatóságok működési hiányosságaira, valamint sürgetővé teszi a jogállamiság és az igazságszolgáltatás erősítését célzó reformok végrehajtását.
Nyitókép forrása: Nikostrat / wikimedia.org




