A béke és a stabilitás fenntartásának kihívásai
Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere egy szeptember 12-én, Szarajevóban tartott megbeszélésen figyelmeztette a nemzetközi képviselőket, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság (RS) hatóságai által október 25-ére kiírt népszavazás veszélybe sodorhatja az ország békéjét és stabilitását.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Törökország, Nagy-Britannia, valamint a NATO és az EBESZ képviselőivel tartott találkozón Konaković úgy értékelte: a bosznia-hercegovinai helyzetet súlyosbította, hogy „Milorad Dodik jogszerűtlenül javasolt új miniszterelnököt az RS élére”.
Radovan Višković, az RS miniszterelnöke lemondását követően az entitás parlamentje szeptember 2-án Savo Minićet választotta meg utódjául. A döntést beárnyékolja, hogy az új miniszterelnököt Milorad Dodik, az RS volt elnökének javaslatára választották meg, akit a bosznia-hercegovinai fellebbviteli bíróság másodfokon egy év szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint a Bosznia-Hercegovinai Központi Választási Bizottság (CIK) megfosztotta az entitás elnöki mandátumától. Az ügyben a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróságnak kell állást foglalnia, mivel a hatályos jogszabályok szerint miniszterelnököt kizárólag az entitás elnöke javasolhat.
Az RS parlamentje ugyanakkor már augusztus 22-én határozott az október 25-én tartandó népszavazás kiírásáról, amelynek központi kérdését a Bosznia-Hercegovinai Bíróság Milorad Dodikkal szemben hozott ítélete, valamint a CIK azon döntése képezi, amellyel megfosztották őt elnöki mandátumától. A népszavazás legitimitását gyengíti, hogy Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága korábban már alkotmányellenesnek minősítette az alacsonyabb (entitás) szintű referendumokat, amelyek állami hatásköröket érintenek. Ez azt jelenti, hogy az RS parlamentje az entitás szintjén nem jogosult olyan népszavazást kiírni, amely központi, állami intézményeket érint.
A nagykövetekkel folytatott találkozón Konaković hangsúlyozta az EUFOR mandátuma meghosszabbításának jelentőségét, és üdvözölte a NATO-tisztviselők álláspontját, akik kijelentették, hogy amennyiben az EUFOR mandátumának meghosszabbítását az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyja jóvá, nem engedik meg a vákuum kialakulását.
Az EUFOR mandátumát minden év novemberében az ENSZ Biztonsági Tanács határozatával hosszabbítják meg, azonban Dodik szeptember 9-én Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, majd Szergej Sojguval, az orosz Biztonsági Tanács titkárával folytatott találkozóján jelezte, fel fogja kérni Oroszországot a határozat meg nem szavazására. Ez komoly biztonságpolitikai kockázatot hordoz, mivel nyílt feszültséget kelt a nemzetközi közösség által biztosított katonai jelenlét fenntartásával szemben és egyúttal potenciálisan alááshatja Bosznia-Hercegovina rendjét és stabilitását.
A NATO már a 2022. évi stratégiai koncepciójában megerősítette elkötelezettségét a tagjelölt államok függetlensége, szuverenitása és területi integritása iránt. Támogatja ellenálló képességük és képességeik fejlesztését a rosszindulatú beavatkozásokkal szemben, és növeli gyakorlati segítségnyújtását euro-atlanti törekvéseik előmozdítására. Továbbra is fejleszti partnerkapcsolatait Bosznia-Hercegovinával, elősegítve a békét, stabilitást és biztonságot a közös érdekek érvényesítése érdekében. A Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségű a Szövetség számára; ezért fokozott erőfeszítéseket tesz a régió kihívásaival és fenyegetéseivel szembeni ellenálló képesség növelésére, valamint a közös biztonsági fenyegetések kezelésére.
Fontos megjegyezni, hogy szeptember 13-án magyar tartalékos csapatok, valamint a NATO vezette KFOR nemzetközi békefenntartó katonái beléptek Bosznia-Hercegovinába a Svilaj és Klobuk határátkelőhelyeken keresztül.
Küldetésük részeként az EUFOR színtéri erőivel integrálódnak, amelyeket jelenleg 25 hozzájáruló ország alkot, és részt vegyenek a Quick Response 2025 elnevezésű, EUFOR éves nagyszabású gyakorlatában. A multinacionális kezdeményezés keretében a Bosznia-Hercegovinai Fegyveres Erők és az ország rendvédelmi szerveinek tagjai is részt vesznek.
A Quick Response 2025 célja a részt vevő erők műveleti felkészültségének növelése, valamint az EUFOR bosznia-hercegovinai partnereinek nyújtott támogatás megerősítése a biztonságos és stabil környezet fenntartása érdekében az ország egész területén.
A jelenlegi fejlemények rávilágítanak arra, hogy Bosznia-Hercegovina biztonsági helyzete továbbra is érzékeny, ahol a belpolitikai feszültségek közvetlen hatással lehetnek a nemzetközi békefenntartók jelenlétére. A nemzetközi közösség folyamatos támogatása elengedhetetlen a rend, a biztonság és az intézmény stabilitás megerősítéséhez az ország egész területén. A helyzet dinamikus volta miatt minden további lépés fokozott figyelmet és koordinált intézkedéseket igényel a helyzet eszkalációjának elkerülése érdekében.
Nyitókép forrása: Jasmin.zeherovic / Wikimédia
