Az Európai Bizottság tegnap, szeptember 9-én tette közzé Mario Draghi volt olasz miniszterelnök, közgazdász, bankár hosszú ideje várt versenyképességi jelentését, amely – ahogyan arra a politikus korábban utalt – radikális változásokat hoz majd. A jelentés közzétételét június óta halasztják, végül a jelenlegi, politikailag egyébként is fontos időszakban, még az új Európai Bizottság megalakulása előtt publikálták.
Draghi 2011–2019 között az Európai Központi Bank elnökeként tevékenykedett. A mostani jelentést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavalyi kérésére állította össze. Több következtetése tükrözi Enrico Letta, korábbi olasz miniszterelnök idén áprilisban az EU belső piaci versenyképességének javításáról szóló megállapításait. Letta szintén hangsúlyozta például az USA és az EU közötti gazdasági szakadék növekedését, illetve sürgette a belső piac szabályainak megreformálását az energia, hírközlés és pénzügyi szolgáltatások terén. Az EU-s vezetők számára kérdéses, többek között, hogy Draghi a dokumentumban szereplő célokat milyen forrásból finanszírozná.
A jelentés főbb pontjai szerint az EU-nak új ipari stratégiára, ezáltal radikális reformokra van szüksége annak érdekében, hogy biztosítsa versenyképességét, növelje a társadalmi egyenlőséget és geopolitikai jelentőségét, illetve teljesítse az éghajlati célokat. Jelenleg e területeket aláássa az EU gyenge gazdasági növekedése és termelőképessége, főként az USA-hoz és Kínához viszonyítva. A Draghi által megfogalmazott javaslatok gyakorlatba ültetéséhez – az Európai Bizottság becslése szerint – évente kb. 750–800 milliárd euróra lenne szükség.
Draghi javaslatai szerint az EU prioritásai között meg kell jelennie az energiaárak csökkentésének, a versenyképesség növelésének, az iparpolitika megfelelő irányításának és a védelmi beruházások növelésének is. Az EU a továbbiakban nem támaszkodat más partnerekre annak érdekében, hogy fenntartsa biztonságát, hiszen ezáltal még sebezhetőbbé válik. A jelentés arra is kitér, hogy az Uniót magas szintű kereskedelmi nyitottsága szintén sérülékennyé teszi, mivel az európai import kb. 40%-a egy szűkkörű beszállítói csoporttól érkezik, melyet nehéz helyettesíteni, valamint ennek kb. a fele olyan országokból származik, melyekkel az EU stratégiailag nem kapcsolódik. Az EU-nak a nyersanyagokban gazdag országokkal kell kereskedelmi megállapodásokat kötnie és közvetlen beruházásokat lebonyolítania. Emellett a legfontosabb területeken készleteket kell felhalmoznia, illetve a kulcsfontosságú technológiák elérése, biztosítása érdekében ágazati társulásokat kell létrehoznia.
A jelentés a további célok között említi például az egységes belső piac teljes körű megvalósítását, valamint annak elérését, hogy az EU versenypolitikája ne akadályozza céljai elérését, főként a technológiai szektort illetően. Draghi kiemeli azt is, hogy az Uniónak eddig nem látott mértékben kell ösztönöznie a beruházásokat, illetve a kutatási-fejlesztési politikák létrehozásával és az erre szánt támogatások növelésével a jelenleg fennálló ,,innovációs deficitet” is meg kell szüntetni.
A múlt héten megjelent hírek szerint a jelentés az EP képviselők részéről vegyes fogadtatásra számíthat. Egyesek szerint Draghi jól látja az európai értékeket és célokat, így az ezzel kapcsolatos kihívásokat is megfelelően összegezheti. Azonban főként a baloldali EP képviselők szerint a gazdasági újraindításnak a minőségi munkalehetőségek biztosításán és a megfizethető energiaárakon kellene alapulnia, így Draghi következtetéseit nem látják megalapozottnak, illetve magát Draghi személyét is megkérdőjelezik, hogy mennyire tekinthető alkalmasnak effajta célok megfogalmazásához. A jelentés a tervek szerint segíti majd a jövőbeli Bizottság munkáját Európa fenntartható jólétével és versenyképességével összefüggő új tervek és célok, az új Clean Industrial Deal kialakításánál, melyet a megalakuló Bizottság, a tervek szerint, mandátuma első negyedévében mutat majd be.
Nyitókép forrása: Sébastien Bertrand / Wikipédia
