Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Zsivity Tímea

Dodik és Bosznia intézményi válsága: belső konfliktusból regionális kockázat

A jogállamiság és szuverenitás kérdése Bosznia-Hercegovinában nem csupán elméleti, hanem egyre inkább operatív konfliktusokat eredményez. 

Zsivity Tímea 2025.08.29.
Navracsics Tibor

Közelebb kerültünk-e egy negyedszázados álom megvalósulásához?

Az Európai Unió az utóbbi időben jelentősen elmarad versenytársaitól.

Navracsics Tibor 2025.08.28.
Pató Viktória Lilla

Innovációs tükör 2025

Hogyan teljesít Magyarország a világ és Európa versenyében?

Pató Viktória Lilla 2025.08.27.
Taraczközi Anna

Európa útkeresése

Kutatási szabadság kontra politikai felelősség.

Taraczközi Anna 2025.08.26.
Mernyei Ákos Péter

A tények makacs dolgok

Európa sajnos sem társadalmi, sem gazdasági, innovációs vagy energetikai oldalról nem ütőképes.

Mernyei Ákos Péter 2025.08.25.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Picture of Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2024.07.11.
  • 2024.07.11.

Tájkép csata után

Az európai parlamenti választás néhány tanulsága

Bár az uniós intézmények rutinszerű megújulásának folyamata még éppen csak megkezdődött, érdemes egy pillantást vetni a választások következtében módosult vagy a közeljövőben módosuló politikai térképre, ami meghatározhatja a következő öt év erővonalait az európai belpolitikában. Némileg szokatlan módon már az európai parlamenti választási eredmények sejtetni engedik, hogy ez az év valóban a változás éve lehet. Olyan folyamatok alakíthatják át az erőviszonyokat, amelyek a második világháború utáni európai politikai konszenzust is nyomáspróba alá helyezik.

Kezdjük talán a jó hírrel. Minden részvételi adat arra utal, hogy az európai parlamenti választások kiléptek a másodrangú nemzeti választás kalodájából, most már lassan nemzeti szinten is értelmezhető érdeklődést váltanak ki az európai választópolgároktól. A nagy ugrás 2019-hez köthető, amikor az európai átlagos részvételi adat átlépte az ötven százalékot. Már akkor megfigyelhető volt, hogy a részvételi arány növekedésének egyik kiváltó okának az úgynevezett összeurópai választási témák megjelenése tekinthető. Akkor, öt évvel ezelőtt, leginkább a klímapolitika és a migráció körül csaptak össze az egymással egyet nem értő felek uniós szinten is.

Öt évvel később, idén, még az előzőnél is magasabb arányban mentek el szavazni a választópolgárok az európai parlamenti választáson. Míg 2019-ben 50,66 százalék, addig most 51,05 százalék volt az európai részvételi átlag. A növekedés nem jelentős, ám továbbra is töretlen tendenciáját tekintve. Úgy tűnik, a választópolgárok végleg befogadták az Európai Parlamentet a számukra figyelemre méltó politikai színterek közé.

Igaz ez, még akkor is, ha a tagállamok egy része az európai parlamenti választások időpontját más célra is használta, így is emelte a részvételi kedvet. Így például Magyarország és Románia ekkorra tűzte ki a helyhatósági választásokat is, Belgiumban pedig a szövetségi állam minden szintjén ekkor tartottak választásokat. Akárhogy is, a megnövekedett részvételi arány erősebb legitimációt eredményez. Vélhetően ez az erősebb legitimáció egy erősebb és hangosabb Európai Parlamentben jelentkezik majd az elkövetkező öt évben.

Az átalakuló európai belpolitikai erőtér egyik markáns jelensége a centrumpártok relatíve meggyengülése. A létszámában 705-ről 720-ra növekedett parlamentben az Európai Néppárt még viszonylag jól szerepelt, hiszen továbbra is a legerősebb frakciót alakíthatja. A 2019–2024-es időszakban 177, most 188 képviselő alkotja a pártszövetség képviselőcsoportját, azaz a bővített létszámú Európai Parlamentben is növelni tudta erejét.

A szociáldemokraták képviselőcsoportja azonban, ha minimálisan is, de 138-ról 136 képviselőre csökkent, a többnyire liberális pártokat tömörítő Renew Europe képviselőcsoportját pedig az előző időszak 99 képviselője helyett ma csupán 76 politikus alkotja. Ez azt is jelenti, hogy míg az előző parlamenti időszakban a hagyományosnak tekinthető centrumpártok az összes mandátum közel 59 százalékát birtokolták, addig a most induló ciklusban ez csupán 55,5 százalék. Az egyes képviselőcsoportok – elsősorban a liberálisok – heterogenitását és időnkénti szavazási fegyelmezetlenségét figyelembe véve ez az arány már sok kiélezett politikai helyzetet vetít előre a parlamentben. Különösen úgy, hogy a centrumpártok által eddig amolyan külsős támogatóként gyakran igénybe vett zöld pártok gyakorlatilag összeomlottak a választások során, és a korábbi 71 helyett mindössze 53 képviselői helyett tudtak megszerezni az új, nagyobb Európai Parlamentben.

Az átalakuló erőteret nem csupán az jelzi, hogy a centrumpártok mögött fogyatkozóban van a választópolgári támogatottság, hanem az is – talán még látványosabban –, hogy az éles karakterű jobb- és baloldali pártok egyértelműen jobban szerepeltek, mint öt éve. Különösen igaz ez a jobboldali képviselőcsoportokra, amelyek közül az európai integrációval kapcsolatban többnyire kritikus konzervatív pártokat tömörítő ECR 69-ről 78-ra növelte képviselői számát, illetve az utóbbi napok meglepetéscsoportjára, a Patrióták Európáért képviselőcsoportra, amely a csatlakozásoknak köszönhetően újonnan alakult frakcióként is jelenleg 84 képviselőt tudhat magáénak.

A baloldalon nem volt ennyire látványos az áttörés, ám itt is fontos tény, hogy a radikális baloldali pártokat tömörítő GUE 37 tagról 46 képviselőre növekedve gyakorlatilag átvette a Zöldek helyét a baloldali kritikát képviselő pártok közül. Az ideológiai távolságok növekedése a parlamentben helyet foglaló pártok között egyrészt jót tesz a politikának, hiszen érdekesebbé teszi azt, másrészt azonban nehezítheti a megegyezést, ami az uniós intézmények eddigi működési logikájának hátterét jelentette.

Az uniós intézmények megújulási folyamatának első csatája után tehát olyan tájkép bontakozik ki, amely nehezebb politikai környezetet sejtet az újonnan megalakuló Európai Bizottság számára. Hogy ez tényleg így lesz-e, az rövidesen, a jövő heti szavazáson már ki is derülhet. Július 18-án szavaz ugyanis az Európai Parlament arról, hogy az Európai Tanács által újrázásra jelölt Ursula von der Leyen valóban megkezdheti új Bizottsága összeállítását.

Kép: The Parliament Magazine

Témakörök: Európai Unió, parlament, politika, választás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT