Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tóth Bettina

A klímaváltozás az európai polgárok és a döntéshozók szemszögéből

A megkérdezett magyar állampolgárok 90%-a támogatja az EU klímacéljait.

Tóth Bettina 2025.07.11.
Máthé Réka Zsuzsánna

Trump elnök a történelem legjobb kereskedelmi tárgyalója?

Az USA eddig három országgal tudott megegyezni.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.07.10.
Kalas Vivien

Bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottsággal szemben

Az ügynek gyakorlati következmények nélkül is lehet politikai hatása.

Kalas Vivien 2025.07.09.
Pató Viktória Lilla

Európa nyersanyag-expanziója

Stratégiai projektek az EU-n kívül.

Pató Viktória Lilla 2025.07.08.
Csepeli Réka

Egy fegyverekkel bebiztosított Európa jövőképe

Si vis pacem, para bellum.

Csepeli Réka 2025.07.07.
KORMÁNYZÁS ÉS TUDOMÁNY BLOG
Pongrácz Alex
Pongrácz Alex
adjunktus, NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék
  • 2020.05.27.
  • 2020.05.27.

Van, aki forrón szereti?

A koronavírus-járvány kitörését megelőző időszak repertoárját egyértelműen az egyre fenyegetőbbé váló klímaváltozás kérdése uralta – csak két jellemző momentumot emelve ki az ezzel kapcsolatos tematikai kavalkádból: az Oxford Dictionary szerkesztői a klímavészhelyzetet választották az év szavának, a Time magazin pedig a 16 éves svéd diáklányt, a globális klímamozgalom egyik elindítójának számító Greta Thunberget választotta az év emberévé. A pandémia, valamint az azzal járó bezártság egy időre ugyan letaszította képzeletbeli trónjáról a klímaválság problémáját – mi több, a járvány időlegesen még csökkentette is a károsanyagkibocsátást –, azonban egyértelmű, hogy a „posztkoronális korszak” első számú problémája továbbra is a globális klímaváltozás marad.

Természetesen az sem hagyható figyelmen kívül, hogy sokan szemlélik szkeptikusan a klímaválsággal kapcsolatos, kétségtelenül egyre gyakoribbá, sőt egyes vélemények szerint mind harsányabbá váló híradásokat – nos, számukra (is) ajánlom David Wallace-Wells immáron magyar nyelven is olvasható munkáját, a Lakhatatlan Földet. A New York magazin történész végzettségű publicistája és szerkesztője ugyanis olvasmányos, ugyanakkor statisztikai adatsorokkal és tudományos tézisekkel rendkívül precízen alátámasztva érvel amellett, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatban a huszonnegyedik órában járunk, ezért mindinkább elodázhatatlanná vált a cselekvés.

A Szerző négy fejezetben (Lavinák, A káosz elemei, A klímakaleidoszkóp, Az antropikus elv) és számos alfejezetben tárgyalja a küszöbön álló ökológiai válság legfontosabb társadalmi, gazdasági, politikai, sőt kulturális összefüggéseit. A könyv tényként kezeli, hogy a földtörténet antropocén korszaka (Crutzen – Stoermer, 2000) tevőlegesen járult hozzá a természeti környezet rombolásához, és a „fosszilis kapitalizmus” – azaz a fosszilis tüzelőanyagok, valamint a bennük rejlő „nyers erő” felfedezése, illetve a kapitalista rendszer szolgálatába történő bevonása – a klímakrízis legfőbb kiváltó oka. Igaz ugyanis, hogy az ipari forradalmak a permanens gazdasági növekedés illúziójával kecsegtettek, valójában azonban mindössze annyi történt, hogy sikerült felnyitni Pandóra szelencéjét. (A korlátlan gazdasági növekedés rendíthetetlen híveit feltehetően nem hatja meg, hogy a klímaváltozás tovább fogja növelni a jövedelemegyenlőtlenséget, az viszont valószínűleg nem fogja őket „hidegen hagyni”, hogy a krízis a gazdaság globális stagnálását is elő fogja idézni, amint arra Wallace-Wells több ponton is felhívja a figyelmünket.)

A Szerző által feszegetett egyik legizgalmasabb probléma a klímaváltozás állam- és politikaelméleti következményeinek taglalása (A fogyasztás politikája, 176-186.) Ebben röviden vázolja a neoliberalizmus korábbi dominanciáját, kiemelve, hogy a piacok uralma azért is tudott olyan tartósan és intézményesen érvényesülni, mert a korlátlan növekedés ígéretét állította középpontba. Ennek köszönhetően „totális politikai filozófiává” is tudott válni, „amely egyetlen ideológiai ponyva alá vonta be az egész világot, míg végül az üvegházhatású gázok gumilepedőjébe burkolta azt”. (Ennek bővebb elemzésére nézve lásd Pongrácz, 2019.) A 2008-ban kitört globális gazdasági és pénzügyi válság azonban sokak szemét nyitotta fel a végtelen növekedés délibábjával kapcsolatban, így napjainkban már sokkal inkább az a központi kérdés, hogy „miféle politika fejlődhet ki, miután elvész a gazdasági növekedés ígérete?” Annak, hogy a történelem Hegel, Kojève és Fukuyama összes eszmefuttatása ellenére sem érkezett a sokat emlegetett végéhez, már ma is tapintható jelei vannak. „A jövő, vagy annak előképe már itt van, a különféle szerveződések, a nacionalizmus, a bukott államok parazsából fellángoló terrorizmus formájában. Most már csak a vihart várjuk.” – figyelmeztet Wallace-Wells.

A Szerző e figyelmeztetést követően relatíve hosszan ismerteti a Geoff Mann és Joel Wainwright által jegyzett Klíma-Leviatán elgondolását. A „bolygó jövőjének politikaelméletet” felvázoló szerzőpáros Thomas Hobbes Leviatánját aktualizálva fürkészte a klímaváltozás teremtette helyzet lehetséges kimeneteleit. Amint az ismert, a Leviatán lapjain a természeti állapot kaotikumából kiemelkedő, és az államhatalom „karjaiban” biztonságra lelő sokaságról olvashatunk, a Klíma-Leviatánban pedig olyan forgatókönyvekkel ismerkedhetünk meg, amelyekben az állampolgárok a globális felmelegedés jelentette veszélyek feltételes „megzabolázása” fejében lemondanak bizonyos szabadságjogaikról. Ennek köszönhetően mindenképpen a hatalom új formája fog konstituálódni, ám hogy végül melyik variációs lehetőség is válik realitássá, az egyelőre kétséges. A legvalószínűbb kimenetel azzal számol, hogy a jelenlegi elit a globális válság dacára is stabilizálni tudja a pozícióit, ezzel váltva valóra az egész bolygóra kiterjedő szuverenitást szem előtt tartó Klíma-Leviatán koreográfiáját. Carl Schmitt téziseit aktualizálva ez azt is jelentené, hogy a globális szuverén az egész Földet érintő kivételes állapot bevezetéséről dönthet, a céljai elérése érdekében akár rendkívüli eszközöket – például az emissziós keretek megállapítását – is bevetve. (A Schmittel való párhuzamot bővebben lásd Antal, 2019.) A Klíma-Behemót lehetősége a kapitalizmus fenntartása mellett a nemzetállami szuverenitásokat is érintetlenül hagyná, a Klíma-Mao forgatókönyvében egy autoriter-antikapitalista vezetés koordinálná a folyamatokat, míg a Klíma-X szcenáriója eltörölné a jelenleg fennálló államhatárokat, és a saját szuverenitását kinyilvánítva, az egész emberiség nevében és érdekében cselekedve rendezné a klímaváltozás nyomában fellépő konfliktusokat. (Mann és Wainwright egyébként nagy reményeket fűz a Klíma-X lehetőségéhez, ugyanakkor nem hagyják figyelmen kívül az esetleges árnyoldalakat sem.)

A Klíma-Leviatán „recenzálását” követően a Szerző röviden utal az egyéb szakirodalmi bázisra is. Mann és Wainwright az összes lehetséges opció esetére valamiféle politikai egyensúly fennállását feltételezi, de akár még a „globális egyensúlytalanság” állapota is bekövetkezhet. Harald Welzer Klímaháborúk című munkája például azt feltételezi, hogy az erőszakos konfliktusok reneszánszát fogjuk élni – az Erőszak alkonyáról értekező Steven Pinker (Pinker 2018) számára nem feltétlenül ajánljuk Welzer olvasgatását. A klímakrízis bekövetkeztét a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése esetén akár a szervezett közhatalom összeomlása is követheti – ne felejtsük el, hogy a szíriai polgárháború lehetséges okai között szerepelt az országot 2006-tól 2011-ig sújtó aszály, valamint a nyomában fellépő élelmiszerhiány –, azonban Wallace-Wells a „baljós árnyak” ellenére is próbálja megőrizni az optimizmusát.

Meglátása szerint ugyanis a belátható jövőben nem kell egy Mad Max-szerű világgal kalkulálnunk, „mivel még a katasztrofális klímaváltozás sem fogja teljesen aláásni a politikai hatalmat – sőt egyesekét relatíve még meg is erősíti”. (Wallace-Wells, 2020, 186.) Ez persze nem zárja ki azt az eshetőséget, hogy amolyan Mad Max-régiók („enklávék”) alakuljanak ki, ahogy azt sem, hogy a globalizáció, a nyakló nélküli szabadkereskedelem, a fogyasztói társadalom, valamint a „liberális Leviatán” fémjelezte világrend a klímaváltozás következtében a visszájára fordul.

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld. Élet a felmelegedés után. Ford. Torma Péter. Animus, Budapest, 2020.


Irodalomjegyzék:
Antal Attila: Kivételes állapotban. A modern politikai rendszerek biopolitikája. Napvilág Kiadó, Budapest, 2019
Crutzen, Paul J. – Stoermer, Eugene F.: The „Anthropocene”. In Global Change Newsletter, No. 41. (2000), 17-18.
Pinker, Steven: Az erőszak alkonya. Hogyan szelídült meg az emberiség? Ford. Gyárfás Vera. Typotex Kiadó, Budapest, 2018.
Pongrácz Alex: Nemzetállamok és új szabályozó hatalmak a globális erőtérben – avagy megszelídíthető-e a globalizáció? Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2019.

Témakörök: antropocén korszak, fosszilis kapitalizmus, gazdaság, klímaváltozás, politika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT