„A jó gyakorlat olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban és működésben megtapasztalható, több évig sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható. A jó gyakorlat tehát adott szakmai kritériumoknak megfelelő innováció, oktatási, pedagógiai, szervezetfejlesztési gyakorlat, amely az intézmény szakmai és menedzsmentet érintő fejlesztőmunkáját az egyéni fejlesztési szintig pozitívan befolyásolja. Az átvett innováció a továbbiakban a felhasználók által is elismert referenciaként képes működni. Tehát a jó gyakorlat keresésének és implementációjának a lényege a sikeres adaptáció, a saját intézményi működésbe való beépítés.” (Kerekes – Simon – Szép, 2011)
Az NKE-n három éve működő Kreatív Tanulás Program (KTP) egyik feladata a fentiek értelmében az egyetemi jó gyakorlatok összegyűjtése és megosztása az egyetemi oktatókkal. Teszi ezt annak érdekében, hogy a kollégák által kipróbált új és innovatív megoldásokból mindenki tanulhasson, illetve lehetőséget adjunk egymásnak arra, hogy az oktatás és oktatásmódszertan területén is megtapasztalhassuk az „együttműködő egyetem” szlogen mögött rejlő összetartozást, egységet. A KTP több alkalommal is lehetőséget biztosított az összegyűjtött jó gyakorlatok megosztására. Egyrészt a legjobbnak ítélt jó gyakorlatokat azonos szempontok szerinti rendszerben közzétesszük a KTP honlapján. A másik, ennél interaktívabb és talán biztosabb módszer a megosztásra, hogy a KTP konferenciákat követő workshopokon ezek a jó gyakorlatokat be is mutatják a kollégák.
A KTP IV. konferenciája után három jó gyakorlat megosztására került sor workshopok formájában. A KTP kiemelt feladatának tartja a jól hasznosítható, gyakorlati módszerek átadását is, melyre a konferencia délutáni szekciójában megszervezett összesen három, egyenként másfél órás workshop teremtett lehetőséget. A szervezők a workshopok által betekintést kívántak nyújtani a XXI. századi, hatékony tanítást – tanulást támogató jó gyakorlatokba. Vezetés- és szervezéselmélet: jó gyakorlatok a Kreatív Tanulás Program keretében címmel Kovács István r. őrgy., az RTK Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék adjunktusa az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatóknak tartott szemináriumi foglalkozások KTP-ba illeszkedő metódusát szemléltette. A Kahoot használatát Horváth Attila, az ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszék egyetemi docense mutatta be az érdeklődőknek. A Válságstáb – Krízishelyzetben hozott döntések modellezése című workshop oktatója és a módszer kidolgozója Kelemen Miklós egyetemi docens volt az ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékéről. A gyakorlat és annak prezentációja a kreatív tanulás előmozdítása érdekében született meg.
Kovács István r. őrgy. a Vezetés- és szervezéselmélet: jó gyakorlatok a Kreatív Tanulási Program keretében című workshopon a rendészeti vezetés és szervezés elméleti alapjaira és gyakorlati alkalmazására összpontosított, továbbá betekintést kínált a hatékony rendészeti vezetés és szervezés elméletébe, valamint azoknak a jó gyakorlatoknak a bemutatásába, amelyek gyakorlatiasan, kreatív tanulási módszerekkel segíthetik a hallgatókat a témakör hatékonyabb megértésében és alkalmazásában. A workshopon a hallgatóság megismerhette a vonatkozó tantárgyak tartalmát, a vezetési stílusokat és stratégiákat a rendészeti szférában, valamint szóba kerültek a nélkülözhetetlen vezetői kompetenciák és készségek. Az elméleti megalapozás után a Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék munkatársa bemutatta az alkalmazott kreatív tanulási módszereket, amelyeket a hatékonyabb működés érdekében kínált megosztásra. A program második felében olyan interaktív esettanulmányok következtek a rendészeti vezetés és irányítás területéről, amelyeknek átbeszélése segítette a témák megértését. A workshop összehozta a résztvevőket, lehetőséget teremtett a tudás és tapasztalatcserére, valamint ötleteket kínált a hallgatóságnak arra, hogy hatékonyabb vezetőkké váljanak a rendészeti területen. A Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék jó gyakorlata valóban élvezetesebbé és interaktívabbá teheti a tanulási folyamatot a hallgatók számára.
A Kahoot! számonkérést, tudásellenőrzést lehetővé tevő eszközét Horváth Attila egyetemi docens mutatta be. A résztvevők megismerhették a Kahoot! tool felhasználási lehetőségeit, kipróbálhatták a gyakorlatban a teszt, illetve hallgatói vélemény gyűjtés alkalmazását, valamint részletesen bemutatásra került ezek összeállításának technikája, továbbá példákat is láthattak különböző variációkra. A Kahoot! a hallgatók körében kifejezetten népszerű módszer, elősegíti a hallgatók bevonódását, aktivizálását az órai munkába. „A Kahoot! egy online tesztkészítő felület, amelyhez tartozik egy letölthető alkalmazás is. Az alkalmazás lehetőséget ad feladatsorok, úgynevezett „kahoot-ok” összeállítására, valamint ezek játékos megválaszolására. Az alkalmazás nagy előnye, hogy ingyenes, a feladatsor megoldható okostelefonról, tabletről és laptopról is, valamint lehetőséget ad csoportmunkára is. Tanulók is regisztrálhatnak, de a teszt megoldásának ez nem feltétele.” (Kovács–Námesztovszki 2021, 101.)
A Válságstáb – Krízishelyzetben hozott döntések modellezése worskhop nagyon jó arányban tartalmazta a frontális és interaktív elemeket, ezáltal valóban jó gyakorlatot mutatott arra, hogy hogyan lehet egyetemi oktatásban a kitűzött kompetenciákat (tudás, képesség, attitűd) együttesen fejleszteni. A workshop időszerű kérdésfeltevéssel indított, amely során azt járta körül, hogy hogy lehet tartósan lekötni annak a generációnak a figyelmét, akik tartalomfogyasztására a változatos, gyors tartalmak preferálása a jellemző. Hogy lehet érdekes, izgalmas órákat tartani azoknak a fiataloknak, akik szocializációjában erősen megjelent az internet. Az, hogy ez főként a szórakozásban és a szabadidő eltöltésében jelenik meg, még nem teszi könnyebbé a helyzetet. A jó gyakorlatát megosztó oktató először megosztotta a résztvevőkkel a problémára vonatkozó elméleti keretet, majd kérdéseket fogalmazott meg, amelyre válaszokat is várt a résztvevőktől. Az első problémafelvetés a megváltozott tartalomfogyasztásból indult ki és az elméleti és gyakorlati oktatás arányát, a gyakorlati készségfejlesztés lehetőségét firtatta a kérdések által. A kérdésre természetesen az oktató is hozott válaszokat, két jó gyakorlatot osztott meg a résztvevőkkel. Az első jó gyakorlat a filmes részletek mint mikrotartalmak használata a tanóraszervezésben, a másik pedig a jelenlegi workshop témájául szolgáló döntési helyzetek szimulációs lehetőségeit járta körül. A résztvevők örömmel kapcsolódtak be a beszélgetésbe és osztották meg saját ötletekeit, gyakorlataikat és tapasztalataikat, ezzel is modellezve a konstruktivista tanulás helyzetét, Kelemen Miklós pedig profi módon váltogatta oktatói szerepeit, hol előadóként, hol vitapartnerként, hol moderátorként nyilvánulva meg.
Felhasznált irodalom
Kerekes Gábor – Simon István – Szép Lilla (szerk.): Nemzetközi és hazai bevált gyakorlatok a minőségfejlesztésben.Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2011.
Kovács Cintia – Námesztovszki Zsolt: Egyszerű megoldások a távoktatás idején. Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences, 2021, 6 (1-4), 97–102.
Nyitókép forrása: bongkarn thanyakij, Pexels
