Első pillantásra meglepőnek tűnhet, valójában azonban az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság eddigi működésének legsikeresebb félévét tudhatja magáénak. Köszönhető e siker a rendkívüli körülményeknek, valamint a tagállamok az orosz agresszió által előidézett akarategységének.
A működésének félidejéhez ért, 2019. december elsején hivatalba lépett Európai Bizottság minden szempontból rendkívülinek számít. Egyrészt azért, mert elnöke a tagállamok akaratából, kifejezetten az Európai Parlament által támogatott csúcsjelölti rendszer ellenében került székébe. Másrészt azért, mert a Bizottság megalakulása során az Európai Parlament rekordszámú biztosjelöltet buktatott meg, egy hónappal későbbre tolva ezzel az eredetileg november elsejére tervezett munkakezdést. Legfőképpen pedig azért, mert működésének első percétől kezdve rendkívüli körülmények között kell teljesítenie.
2019 decemberében már itt volt a kontinensen – még ha nem is tudtunk róla – a koronavírus-járvány, amely aztán január végétől látványosan zúzta szét az új Bizottság ambiciózus terveit. A 2020-as és 2021-es év gyakorlatilag a járvány és az általa előidézett gazdasági válság kezelésével telt. Végül, amikor úgy tűnt, hogy az Európai Unió tagállamai legyőzték a világjárványt – vagy legalább túl vannak annak legrosszabb részein –, idén február végén Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ezzel ismét a rendkívüliség határozta meg a mindennapi munkát.
Az év kezdete kifejezetten nem bizonyult zökkenőmentesnek: az óév utolsó napján a Bizottság által a tagállamoknak kiküldött lista, amiben a taxonómia rendelet felhatalmazása alapján definiálják a fenntarthatónak ítélt energiaforrásokat, általános felháborodást váltott ki. Volt, akinek az időzítés nem tetszett, mások a tartalmát kritizálták. A sok vita ellenére azonban ez a lépés is sikernek bizonyult, hiszen végül július hatodikán az Európai Parlament támogatta a Bizottság azon törekvését, hogy az atomenergiát és a gázt fenntartható energiaforrásként jelenítsék meg a rendeletet kiegészítő listában.
Minden szakpolitikai vitát és sikert azonban háttérbe szorított Oroszország Ukrajna ellen február 24-én kirobbantott háborúja. Az uniós intézmények egyértelmű ambíciója volt kezdettől fogva, hogy az Európai Unió egységes cselekvőként, világpolitikai tényezőként lépjen fel. Ellentétben a háború 2014-es, korábbi fejezetével, az európai államok vezetői sem a béketárgyalások megszervezésében és a békefolyamat segítésében, hanem a megtámadott fél, Ukrajna hatékony támogatásában látták szerepüket.
Az egységes fellépés igénye a tagállamokkal szemben az uniós intézményeknek nyitott nagyobb teret, és különösen az Európai Bizottság volt az, amelyik az élére állt az uniós szintű közös álláspont kialakításának. Kétségtelenül könnyítette az intézmény szerepét, hogy ezúttal – eltérően a korábbi világpolitikai eseményektől – nem volt jelentős különbség a tagállamok között az események megítélésében. Ráadásul a Bizottság támaszkodhatott a többi multilaterális nemzetközi szervezet e téren szerzett tapasztalataira és szövetségére is.
Tény azonban, hogy az Európai Bizottság a koronavírus-járványban mutatott tétovaságával ellentétben most az egységes európai pozíció kialakításának hatékony cselekvőjévé vált. Részben ennek, részben pedig a helyzet egyértelműségének köszönhetően történelmében először az Európai Unió a háború első percétől kezdve egységes külpolitikai célrendszerrel rendelkező szereplőként lépett fel a világpolitika színpadán. Noha az egymást követő szankciós csomagok kialakítását időnként komoly vita kísérte, végül a március és június közötti időszakban a tagállamok hat szankciós csomagot fogadtak el Oroszország ellen, amelyek kialakításában az Európai Bizottság alapvető szerepet játszott.
Mindezek fényében azt mondhatjuk, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság eddigi működésének legsikeresebb időszakát zárhatta le június végén. Rendkívüli időszakban, az egységes európai politikai pozíció kialakításában végzett hasznos és hatékony tevékenységet, amely éppen a helyzet kivételességéből adódóan elhomályosította működésének egyéb, talán nem annyira sikeres területeit. A történelem azonban 2022 első féléve kapcsán a háborúra, és a Bizottság ezzel kapcsolatos tevékenységére fog emlékezni.
Kép: European Commission
