E címmel tartott David Engels belga történész, a poznańi Nyugati Ügyek Intézetének kutatója, a Brüsszeli Szabadegyetem (ULB) professzora online eszmefuttatást március 17-én.
A belga professzor nyilvánosan követhető, angol nyelvű előadását közösen szervezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszéke, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézete, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpontja. Az előadás moderátora Speidl Bianka, a PPKE tudományos munkatársa volt. David Engels szavai előtt köszöntőt mondott Ujházi Lóránd intézetvezető, az NKE tudományos főmunkatársa.
Felértékelődő kereszténység
Ujházi Lóránd bevezetőjében röviden arról szólt, hogy a II. Vatikáni Zsinat szociális fordulata ellenére is világossá vált, hogy a keresztény szempontok egyre kevésbé hagyhatók ki Európa alapvető biztonságpolitikai feladataiból. Éppen ezért hívta meg a két egyetem közös estjére az ismert belga történészt, akit Ujházi Lóránd röviden be is mutatott a résztvevőknek. David Engels 1979-ben született a belgiumi Verviers-ben. Az aacheni Rajna-Vesztfáliai Műszaki Egyetemen történelem, filozófia és közgazdaságtan szakon tanult, 2005-ben doktorált. A Brüsszeli Szabadegyetem (ULB) Római Történelem Tanszékének vezetőjévé 2008-ban nevezték ki. A professzor 2018-ban családjával együtt Brüsszelből Lengyelországba költözött, hogy az Instytut Zachodni (Nyugati Ügyek) nevű állami kutatóintézet munkatársaként kutasson tovább.
Európa krízisben
David Engels előadásában azt ígérte, feltárja a nyugati kultúra legfontosabb gyökereit, és mindazt, hogy ezeknek milyen következményei vannak mostani életünkben. Mint kifejtette, Európa ma mély krízisben van. A fausti ember a végső kérdések kutatása helyett ugyanis felhőkarcolókat kezdett építeni. A lélek megmentésének vágya a klíma megmentésébe csapott át. Kontinensünket globalista nyomás éri Észak-Amerikából, Afrikából a migráció, a Közel-Keletről a fundamentalizmus, a Távol-Keletről pedig Kína egyre növekvő befolyása fenyegeti. Az ezekre a kihívásokra érdemben válaszoló Európának leginkább egymás iránti szolidaritásra lenne szüksége, amely azonban nem lehetséges valamiféle közös identitás nélkül. Így egyre több polgár érzi azt, hogy az európaiság a kontinensen túlmutató fogalmának többnek kellene lennie, mint az elvont emberi jogok gyűjteménye.
Értékeink újrafelfedezése
Európa, azaz a Nyugat identitását leginkább a saját történelme adja, amelyet David Engels hosszan idézett fel előadásában. Ennek eseményei, fordulópontjai azonban nem mérföldkövek, amelyeket egyszer és mindenkorra magunk mögött hagytunk, hanem rétegek, amelyek belénk épülnek – hangsúlyozta. Európa mindig is egységnek tekintette magát: közösségének alapjait az eltelt évezredek teremtették meg. Elsőként az Ótestamentum – többek között a kiválasztott nép gondolata –, majd az antik társadalmak politikus, gondolkodó, gyakran kreatív emberei, természetesen az Evangéliumok igazsága, valamint az európai népek sajátos egyéni szokásai. Európa mindezekből valami egészen újat, mást formált – összekombinálva különféle értékeit. Ezeket pedig újra fel kell fedezni, hiszen ezen értékek ma is alakítják, gazdagítják közösségünket.
Ehhez David Engels a hesperializmus ideájának követését javasolta. A szó gyökere a nyugati égboltot meghatározóan uraló Hesperus, azaz Esthajnalcsillag szóra utal. A hesperializmus követője alapvetően konzervatív értékeket valló, a görög–római, illetve a zsidó–keresztény értékeket tisztelő közös Európa híve, azonban nem a mai egyre inkább arctalan konglomerátumot képzeli el Európaként, hanem a patrióta nemzetek együttműködésében, egységében hisz.
