Mint minden innovatív kezdeményezés, e jelenség is gyökeresen átalakítja az üzleti életet. Egyes munkakörök betöltőit kedvezően érinti, mások a folyamat vesztesei lesznek. Miképpen befolyásolja az Ipar 4.0 a magasabban és hogyan az alacsonyabban képzett munkavállalókat?
A technológiai fejlődés motorja az innováció, amelynek fő célja a minél nagyobb növekedés vállalati vagy makroszinten. Hol van az a pont, amikor a munkavállalók szerepét, feladatát átveszi a technológia? Jellemzően ott, ahol a munkaerő-költségek meghaladják a technológiára fordított kiadásokat. Ez pedig minden munkakör esetén más és más lehet, nem lehet tehát egységesen megállapítani, hogy mely képzettségi szintekhez kapcsolódó feladatokat váltja ki a technológia – derül ki mai adásunkból.
Egyes megközelítések szerint nem feltétlenül egy-egy adott munkakört, hanem az ahhoz kapcsolódó feladatok egyes elemeit lehet automatizálni. A mesterséges intelligencián alapuló keresőmotorok elterjedése nem teszi zárójelbe a kritikai gondolkodás, az egyéni ítélőképesség iránti igényt, ellenkezőleg: e készségekre mind nagyobb szükség lesz a jövőben. Az egyén szerepe így felértékelődhet, megnő a személyes felelősség szerepe.
Szükség lehet-e ennek kapcsán beavatkozásra a munkaerőpiacon? Milyen készségek lesznek hasznosak a jövőben? Mai adásunkban a negyedik ipari forradalom munkaerőpiaci hatásait járjuk körül Marton Ádámmal, a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársával.
“A podcast a TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.“
