Az információs és kommunikációs technológia vívmányainak, valamint a szélessávú internet hozzáférésének elterjedésével a fogyasztói és vásárlási szokások is jelentősen átalakultak az elmúlt két évtizedben. E tendenciákat az ipar 4.0 multiplikatív módon felgyorsíthatja. A B2C (Business to Customer) vásárlási folyamatok jelentős része ugyanis már napjainkban is online térben valósul meg. Keresleti oldalról a fogyasztók főképp könyveket, zenei tartalmakat, s elektronikai termékeket vásárolnak online. Amennyiben kínálati oldalról nézzük a tendenciákat az Eurostat adatai alapján az EU27 szintjén a vállalkozások (pénzügyi szektor kivételével) 13%-a folytatott B2C értékesítést valamilyen online kommunikációs csatornán 2019-ben. A tagállamok közül a mutató értéke Írországban a legmagasabb (28%), míg a legalacsonyabb, 9% Bulgáriában, Luxemburgban és Olaszországban. Hazánkban 11% volt az értékesítés megoszlása. Az ENSZ B2C E-Commerce Index négy indikátor (az internet használók aránya; a 15 év feletti számlatulajdonosok aránya [pénzintézetnél vagy mobilfizetési szolgáltatónál]; a postai megbízhatósági index; valamint az 1 millió főre jutó internet szerverek) alapján jellemzi az e-kereskedelem tendenciáit. A legújabb adatok szerint az E-Commerce Index értékei és az online vásárlások között 0,803 kiigazított R2 érték mutatható ki. A mutató élmezőnyét az európai országok teszik ki, de az első 10-ben megtalálható Szingapúr (3.) és Ausztrália is (10.). Magyarország a 2018-as értékhez képest egy helyet javítva a 38. helyen található meg 2019-ben.
Az ipar 4.0 technológiáival, különösen a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság mindennapokban történő megjelenésével a hagyományos vásárlási szokások aránya tovább csökken, s az online platformok irányába történő eltolódás felgyorsul. A mikroökonómiai terminusban a javak csoportosítására használt információs tartalom alapján történő megkülönböztetésben az egyes termékek eltolódhatnak. E változást indukálhatja a virtuális technológiák alkalmazásának, a virtuális boltok és bemutatótermek, vagy a StereoVR megjelenése. A fogyasztási szokásokra ugyanakkor nem csupán a vásárlási folyamat átalakulása gyakorol hatást. A kiber-fizikai rendszerek kialakításával az ellátási lánc összes tagja kapcsolatban lehet egymással a termelési és az értékesítési folyamat során, így létrejön az integrált ellátási lánc ökoszisztémája. E folyamat során a fogyasztó már a tervezési szakasz során bekapcsolódhat a termék előállításába, amely lehetővé teszi az egyedi fogyasztói igények figyelembe vételét. Technológiai oldalról a 3D nyomtatás terjedése erősíti e trendeket. A Deloitte elemzése alapján a különböző folyamatokban a vásárlás folyamata során a legújabb technológiák különböző lehetőségeket rejthetnek a gyártók számára. E megközelítések elősegíthetik az adatok összegyűjtését a fogyasztói igényekről, a fogyasztó számára betekintést engedhetnek a virtuális valóság révén a fogyasztói tapasztalatok megszerzésébe, elősegíthetik a termékek telepítését, implementálást és helyes használatát (akár tanítási folyamat révén is), s később a vásárlás utáni menedzselést, szervizelést is. A legújabb technológiák alkalmazása a vállalatok számára csökkenő költségeket eredményezhet.
A fogyasztási szokásokat a meglévő és újonnan létrejövő technológiák mellett a társadalmak korösszetételének átalakulása is befolyásolja. E folyamat kettős hatásmechanizmussal bír: az idősödő társadalom hatásával, s a Z generáció munkaképes korúvá válásával. E társadalmi folyamatok csupán időben térnek el az egyes országokban, a trendek hasonlóan zajlanak le. Az idősödő társadalom a fogyasztási szerkezet átalakulását (a lakhatási, egészségügyi és szabadidős tevékenységek irányába történő elmozdulást) indukálhatja. A Z generáció fizetőképes keresletével elemzések szerint új online marketing stratégiára lesz szükségük a kereskedőknek, s a márkák vásárlásban betöltött szerepe is csökkenhet. A fogyasztói igények terén a praktikusság, az érték és az ár kerülhet előtérbe. Továbbá ki kell emelni azt is, hogy számos gazdaságban (pl. Kína), amelyek az utóbbi időben jelentős fejlődést mutattak, egy új társadalmi réteg jelenhet meg/szélesedhet ki, s a középosztály társadalmon belüli arányának növekedésével a fogyasztói szokások is megváltozhatnak.
A fogyasztási szokások változásának az új technológiák nyújtotta lehetőségek csupán egy szeletét képezik. A környezetvédelem, valamint a fenntarthatóság társadalmi igényének széles körben való elterjedésével a gyártóknak is alkalmazkodniuk kell. A környezeti szempontok számottevően befolyásolhatják az e-kereskedelem során a csomagolási és szállítási szempontokat. Hasonló új megoldásokat eredményezhet a koronavírus, s annak terjedésére hozott intézkedések is. Kínában az élelmiszer és étel házhozszállítás jelentős pozitív növekményt ért el a járvány során, s hasonló tendencia volt megfigyelhető az emberi kontaktok minimalizálására irányuló robotok és technológiák alkalmazása során is. Az elmúlt években a drónokkal történő csomag és étel kiszállításra is voltak próbálkozások számos vállalatnál és országban, mindazonáltal e téren sok esetben a szabályozási környezet kialakítása még várat magára.
Az ipar 4.0 folyamatai tehát az innováció oldaláról közvetlenül jelentős pozitív hozadékkal bírhatnak a gazdasági növekedésre, ugyanakkor a fogyasztói szokások oldaláról közvetve is befolyásolhatják azt. Az e-kereskedelem folyamatosan bővülő trendjei, az új technológia hullámai a kibocsátás bővüléséhez történő nagyobb hozzájárulást eredményezhetik a fogyasztás oldaláról.
