Mi várható az Európai Unió bővítése terén az új Európai Bizottság megválasztása után? Erről tartott előadást Endrész Kinga a Ludovika Szabadegyetemen május 6-án. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) bővítésért felelős osztályvezetője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendezvénysorozatának hatodik eseményén egyebek mellett a nyugat-balkáni és a keleti országok csatlakozásának visszáságairól, illetve a következő uniós költségvetés részleteiről beszélt.
Zalai Csaba, az NKE egyetemi tanára, a Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhely vezetője bevezetőjében elmondta, hogy az előadó bilaterális ügyekkel foglalkozik a KKM-ben. Hangsúlyozta: a bővítés az egész közösségi joganyag átvételét jelenti a csatlakozó ország számára. Fontos kérdésnek nevezte, hogy az Európai Unió készen áll-e a bővítésre, hozzátéve: minden bővítést megelőz a mélyítés. Kitért arra is, hogy utoljára 2013-ban bővítették az Európai Uniót.
Új geopolitikai helyzet
Az orosz–ukrán háború kitörésével egy új geopolitikai helyzet alakult ki és a bővítés prioritássá vált, amely nem volt jellemző az elmúlt tíz évre – emlékeztetett bevezetőjében Endrész Kinga. Hangsúlyozta, hogy a csatlakozás a békét, a stabilitást és a jólétet is biztosíthatja a csatlakozó országok számára. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, amit az jelent, hogy a keleti országok közül Moldova és Ukrajna 2022-ben, majd 2023-ban Georgia is megkapta a tagjelölti státuszt, míg a nyugat-balkáni országok közül például Észak-Macedónia 2004 óta vár arra, hogy csatlakozhasson a tagállamokhoz. Hozzátette: az egyensúlytalanság elkerülése miatt az EU Bosznia-Hercegovinának is megadta a tagjelölti státuszt, illetve Albániával és Észak-Macedóniával is elindultak a tárgyalások.
Nyugat-Balkán kontra keleti trió?
Az Európai Bizottság korábban beterjesztett egy, a Nyugat-Balkán növekedésével kapcsolatos tervet, amely egy hatmilliárd eurós támogatási csomag – emelte ki Endrész Kinga, aki kifejtette: ennek a forrásnak főként az a célja, hogy felgyorsítsa a régió gazdasági és társadalmi folyamatait. Az előadó felidézte, hogy Franciaország és Németország megbízott egy közös szakértői munkacsoportot azért, hogy kidolgozza, hogyan lehetne az EU-t felkészíteni az újabb csatlakozási folyamatra. Megvizsgálták egyebek mellett a jogállamiság kérdését és az intézményi reformokat annak érdekében, hogy az Európai Unió képes legyen befogadni további országokat.
A bővítéssel kapcsolatban jelenleg tíz állammal számolnak: Törökország, a Nyugat-Balkánon Szerbia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Albánia és Montenegró, a keleti részen pedig a már említett Ukrajna, Moldova és Georgia – sorolta Endrész Kinga.
Ezeknek az államoknak a csatlakozása olyan mértékű változást jelentene az uniós intézményrendszer és a szakpolitikák számára, amely megrémisztette a jelenlegi tagállamokat, ezért a közeljövőben ezzel kapcsolatos döntés nem várható – fogalmazott az előadó. Felidézte ugyanakkor azt az ezzel kapcsolatos német és szlovén kezdeményezést, amely azt szeretné, hogy ne legyen szükség a minősített többségre a bővítésnél. Kitért arra is, hogy a francia–német szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a belső reform megelőzze a bővítést, amely rendkívüli módon lelassíthatja a folyamatot. Ezzel párhuzamosan a fokozatos integrációt támogatnák, ami azt jelenti, hogy a tagjelölteknek kézzelfogható előnyöket biztosítanak például gazdasági téren – tette hozzá.
Hogyan állnak az egyes országok a bővítéshez?
Endrész Kinga beszélt arról az ellentmondásról is, amellyel Franciaország áll a bővítéspolitikához: korábban a kezdeményezésére alakítottak ki egy szigorított csatlakozási módszertant, amely nem váltotta be a kívánt reményeket. Most viszont éppen a franciák sürgetik a bővítést – hívta fel a figyelmet.
A veszélyt az jelenti, hogy míg a keleti trió csatlakozásának folyamata jelentősen felgyorsult, a nyugat-balkáni országok közül van olyan, amelyik már 20 éve várakozik a bővítésre – fogalmazott az előadó, hangsúlyozva: nincs konszenzus azzal kapcsolatban, hogy bővítsék vagy mélyítsék az Európai Uniót. Endrész Kinga kifejtette: a bővítéspolitika hitelessége függ az észszerű időkerettől és a folyamat előrehaladásának érdemalapúnak kell lennie. Hozzátette: a bilaterális problémák lassíthatják a folyamatot, mivel a döntéshozatal jelenleg konszenzusos, és ha egy tagállam vétót emel valamilyen ügyben, a tárgyalások megakadhatnak. Véleménye szerint jelenleg egyik feltétel sem teljesül, mert egyik csatlakozni kívánó ország sem áll készen a bővítésre, ugyanakkor az EU sem tudja, hogyan készítse fel őket erre.
Az előadó rámutatott: sem a tagjelöltek, sem a tagállamok közvéleménye nem elhanyagolható a csatlakozási folyamat szempontjából. Kitért arra is, hogy sok tagállamban semmilyen kommunikáció nem zajlik a bővítés előnyeiről, ezért azoknak az országoknak a polgárai el is zárkóznak ettől. Beszélt arról is, hogy a tagjelölteknél olyan nehéz társadalmi és gazdasági reformokat kell végrehajtani, amelyek alapvetően megváltoztatják az emberek életet, ezért fontos, hogy értsék és támogassák ezeket a folyamatokat. Példaként említette a Nyugat-Balkánt, ahol már annyira elhúzódott a csatlakozás kérdése, hogy egyes országok polgárai inkább ellenzik, mint támogatják a bővítést, mert nem látják az eredményeket.
Mi várható az új intézményi ciklusban?
Az új intézményi ciklussal kapcsolatban Endrész Kinga beszélt Marta Kos szlovén bővítési biztosról, illetve Kaja Kallas külpolitikai főképviselőről, valamint részletezte a többéves pénzügyi keret (MFF) sajátosságait. Az előadó kifejtette, hogy a jelenlegi költségvetés 2027-ig tart, a következő ciklusra vonatkozó pénzügyi keret tervezése pedig most kezdődik, és az Európai Bizottság javaslata nyárra várható. Úgy fogalmazott: a hat nyugat-balkáni ország csatlakozása nem okozna gondot az EU költségvetésében, Ukrajna viszont méretével, lakosságszámával és fejletlenségével rendkívüli módon megterhelné azt. Emlékeztetett: Magyarország nem kívánja beépíteni az új költségvetésbe az ukránok csatlakozását, és hazánk nem a bővítés részeként kezelné az ország újjáépítési forrásait. Az új Európai Bizottság bővítési programjának részleteiről elmondta: a Nyugat-Balkánon megvalósuló reformokra hatmilliárd eurót irányoznának elő, míg Ukrajna 50 milliárd eurót kapna az újjáépítésre, Moldova Növekedési Tervére pedig 1,8 milliárd eurót szánnának. Hangsúlyozta: az új Bizottság bővítéspárti, amit érdemalapon kíván megvalósítani, emellett fontosnak tartja a jogállamiságot, a gazdasági reformokat és a versenyképességet.
Érdemalapú magyar álláspont
Endrész Kinga a magyar állásponttal kapcsolatban kifejtette: Ukrajna és Moldova rekordgyorsaságú csatlakozási folyamatát igazságtalannak tartja a nyugat-balkáni országokkal szemben, a kettős mércét pedig a magyarok nem támogatják. A kormány úgy látja, hogy a csatlakozásnak teljesítményalapúnak kell maradnia, a nyugat-balkáni folyamatot fel kell gyorsítani, Ukrajnának pedig teljesítenie kell a tárgyalási keretébe foglalt feltételeket – részletezte. Az előadó kitért a magyar uniós elnökségre is, amelynek kiemelt része volt a bővítéspolitika és a nyugat-balkáni bővítés előmozdítása: Montenegróval és Albániával kapcsolatban történt előrehaladás, de születtek eredmények Szerbia esetében is. Kiemelte, hogy minden nyugat-balkáni országban dolgoznak magyar bővítési szakértők, akik segítenek előmozdítani a csatlakozási folyamatot. Megemlítette azt is, hogy tagjelölti státusza egyedül Koszovónak nincs, mert öt tagország nem ismeri el az állami státuszát a Szerbiával fennálló ellentétei miatt.
Endrész Kinga előadása végén részletesen beszélt az egyes tagjelöltek integrációs helyzetéről is.
Nyitókép: Tirana (forrás: depositphotos.com)
Az előadás az alábbi linkem tekinthető meg (videó: Halápi Katinka):
