Az Európai Bizottság elnöke négynapos látogatást tett a nyugat-balkáni térségben, melynek során a régió országainak vezetőivel egyeztetett az EU által nyújtott gazdasági lehetőségekről, az országok egymás közötti és az Unióval való kapcsolatáról. Kijelentette, hogy az EU hatmilliárd eurót kíván a balkáni beruházásokra és reformokra fordítani, amelyből 4 milliárd euró hitel, 2 milliárd euró pedig támogatás, viszont a beruházás feltétele a szükséges reformok meghozatala.
Ursula von der Leyen montenegrói látogatása során elmondta, hogy az ország már 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat, amihez csak politikai akaratra van szükség. Ha a csatlakozás minden feltétele teljesül, akkor nem kell semmilyen, előre meghatározott dátumhoz kötni a teljes jogú tagság elnyerését. Beszédében kiemelte, hogy a bővítés az Európai Bizottság prioritásai között szerepel, és Montenegró az a tagjelölt-ország, amely a legnagyobb előrelépést tette a tagság felé vezető úton. Méltatta az ország 100%-os igazodását az EU biztonság- és külpolitikájához. Feladatként Montenegró és az EU gazdaságának egymáshoz való közelítését jelölte meg. Rámutatott, hogy a közös piac megnyitása esetén további reformokra van szükség. Montenegró esetében ez az üzleti környezet javítását, a digitális átállást és az energiaszektor modernizálását jelenti. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Montenegrónak megvan a lehetősége arra, hogy a térség jelentős villamosenergia-szolgáltatója legyen, ugyanis Podgoricában található az a villamosenergia-átviteli létesítmény, amely az EU társfinanszírozásával megvalósuló transzbalkáni villamosenergia-átviteli folyosó része. A közös regionális piacban nagy lehetőségek rejlenek: ha ez megvalósul, az 10 százalékkal növelhetni a régió GDP-jét.
Jakov Milatović montenegrói köztársasági elnök a bizottság elnökével folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón közölte: bizakodásra ad okot, hogy Montenegrónak nincsenek vitás kérdései a szomszédaival, az ország 2017 óta tagja a NATO-nak, a pénzügyi politikáját már két évtizede az euró használatához köti, a tagjelölt országok között élen jár a csatlakozási elvárások teljesítésében, és – ahogyan von der Leyen is mondta – teljesen összehangolta a külpolitikáját az unióéval.
Ursula von der Leyen találkozott Montenegró új miniszterelnökével is, akit négy és fél hónappal a választások után, kedden reggel választott meg az ország törvényhozása. Milojko Spajić leszögezte: kormánya Európa-barát politikát kíván folytatni, és annak ellenére, hogy szerb- és oroszbarát politikusokkal is szövetségre lépett, Belgrádnak nem lesz beleszólása a montenegrói politikába. Egyúttal hangot adott abbéli reményének, hogy Montenegró lesz az EU következő tagállama.
A 2022-ben alapított Európa Most Mozgalom (PES) kevesebb mint egy év alatt a legnagyobb politikai erővé vált Montenegróban. Milojko Spajić és Jakov Milatović vezetésével a párt először győzelmet aratott a podgoricai és danilovgrádi önkormányzati választáson, majd a 2023-as elnökválasztáson a párt alelnöke, Jakov Milatović távozásra kényszerítette Milo Dukanovic államfőt. A 2023 júniusi parlamenti választásokon a szavazatok 25,6 százalékát szerezték meg, így maguk mögé utasították a DPS vezette koalíciót. Spajić a választások előtt úgy nyilatkozott, ha nyernek, akkor a stabil kormány létrehozása érdekében minden parlamenti küszöböt elérő párttal hajlandó tárgyalni, kivéve a DPS-t és URA-t. Ezt a döntését arra alapozta, hogy szakítani igyekezett a bizalmatlansági indítványokban érintett pártokkal, illetve külpolitikai elképzeléseik is eltérők.
Közben az ellenzék Montenegró- és Európa-ellenességgel, valamint szerb- és oroszbarátsággal vádolja az új kormányt. A legtöbb kritika Andrija Mandić, az Új Szerb Demokrácia (NSD) párt új elnöke miatt érte, aki szoros kapcsolatban áll Aleksandar Vučić szerb, Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság és Vladimir Putyin orosz elnökkel. Mandić pártjának külpolitikai prioritásai az Oroszországgal szembeni szankciók feloldása, Koszovó függetlensége elismerésének visszavonása, valamint ellenzi Montenegró NATO-tagságát. Mandić inkább Oroszországgal, nem az EU-val szorgalmaz szoros kapcsolatokat és ellenezte Szerbiából való kiválást. Amikor azonban hétfőn házelnökké választották, kijelentette, hogy kész „új üzenetek küldésére”.
Milojko Spajić miniszterelnök a tárgyalások elején ellenállt annak, hogy a nyugati partnerek, elsősorban az Egyesült Államok számára nemkívánatos oroszbarát párttal lépjen koalícióra. A kormány gerincét az Európa Most Mozgalom alkotja, amelybe beletartozik az Aleksa Bečić vezette Demokratikus Montenegró, Vladimir Joković Szocialista Néppártja (SNP), valamint két albán kisebbségi párt, az Albán Fórum és az Albán Szövetség. A kormányt a parlamentben a szerb- és oroszbarát Mandić-féle Új Szerb Demokrácia és Milan Knežević-féle Demokrata Néppárt egykori képviselői támogatják, akik cserébe a parlament elnöki posztját és a parlamenti tisztségek 40 százalékát kapják meg. Spajić hosszas egyeztetés után végül beleegyezett, hogy Andrija Mandić legyen a parlament elnöke. A megállapodás úgy rendelkezik, hogy a jövő év végéig négy minisztériumot kapnak Mandićék. Az ellenzéki politikusok és a szavazók mellett az EU és az USA is attól tart, hogy ezzel a lépéssel megnő Szerbia, Oroszország, az esetleges hitelfelvételek és beruházások kapcsán pedig Kína befolyása.
Washington többször is figyelmeztetett és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az új kormányt olyan pártok és vezetők alkotják, akik aktívan szembe helyezkednek az euroatlanti érdekekkel. Kiemelte, hogy figyelembe véve a Montenegróban tartózkodó orosz állampolgárok nagy számát, és azt, hogy a biztonsági szolgálatok az elmúlt években a szerb és az orosz hírszerző központok teljes ellenőrzése alatt álltak. Andrija Mandić a parlament elnökeként a montenegrói hadsereget irányító testület, a Védelmi és Biztonsági Tanács tagja is egyben. Ez feszültté teheti a NATO-val fenntartott kapcsolatokat tekintettel arra, hogy a Parlament elnöke pozíciójából adódóan érzékeny biztonsági információkhoz fér hozzá. Jeanne Shaheen, az amerikai szenátus külpolitikai bizottságának tagja elmondta, hogy aggodalomra ad okot, hogy valaki az új montenegrói kormányból megoszthat bizalmas információkat Oroszországgal a NATO-ban zajló események kapcsán. Hozzátette: a jövő évi választásoktól függetlenül a Kongresszusnak elegendő kapacitása van arra, hogy a közel-keleti válság és az orosz–ukrán háború mellett odafigyeljen a Nyugat-Balkánon történő eseményekre. Shaheen Milorad Dodik legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban – miszerint a Boszniai Szerb Köztársaságnak, Szerbiának és Montenegrónak egy állammá kell egyesülnie – elmondta, hogy továbbra is bátorítani kell az Európai Uniót, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság elnökével szemben vezessenek be szankciókat. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az USA egy olyan javaslatcsomag elfogadásán dolgozik, amely „technikai segítséget is nyújt a demokratikus reformok végrehajtásához, főként kereskedelmi és gazdasági tevékenységek témakörében, továbbá van egy olyan rész is, amely új, fiatal vezetők támogatását irányozza elő a Nyugat-Balkánon”.
Az Európai Bizottság elnöke azon újságírói kérdésre, hogy az EU miért hallgat Szerbia Montenegró belügyeibe való esetleges beavatkozásáról, azt válaszolta, hogy Montenegró szabad és demokratikus ország. „Hiszek Montenegró azon képességében, hogy a helyes úton fog előre haladni” – mondta Ursula von der Leyen.
Ursula von der Leyen szavai nem nyugtatta meg a montenegrói közvéleményt. Az új kormány ellen több száz ellenzéki szavazó tüntetett a parlament épülete előtt. A szerb- és oroszbarát pártokkal alakított koalíció miatt az ellenzéki képviselők Európa-ellenesnek titulálták az új kormányt. Az ellenzéki pártok szerint Montenegró-ellenes kampány zajlik az országban a november 1-jére kitűzött népszámlálással a szerbek számát akarják növelni. Az államfő felszólította a pártokat, hogy hagyjanak fel az uszítással. A kedélyek lecsillapodása okán 30 nappal elhalasztották az összeírást. A népszámlálás bírálói Szerbiát vádolták meg a szerbpárti kampány megszervezésével. A vádat Aleksandar Vučić szerb elnök határozottan elutasította.
A kormány reagálva a vádakra elmondta, hogy igyekszik tiszteletben tartani az Európai Unió ajánlásait és ezekhez fogja igazítani a politikáját. Tudatában vannak annak, hogy nagy kihívást jelent majd az EU által előkészített Oroszország elleni szankciók új körének elfogadása. Ez a koalíciós együttműködés nagy próbáját fogja jelenteni. Az elemzők szerint félő, ha Spajić nem tud eleget tenni a nyugati szövetségesek elvárásainak, akkor le fog szűkülni a mozgástere, és a választási kampányban tett gazdaságfejlesztési reformjait anyagi támogatás hiányában nem tudja véghezvinni. A korábban felvett hiteleket is törlesztenie kell, és ha az EU megvonja a támogatását, akkor más irányba lesz kénytelen orientálódni. Ebben az esetben növekvő kínai és orosz befolyással kell számolni.
Nyitókép: Montenegro a kotori öbölből. Forrás: Pexels.
