A NATO világűrbeli képességeiről és terveiről adott elő Miszori Endre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat alezredese a Ludovika Szabadegyetemen november 12-én. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ismeretterjesztő sorozatának vendége szerint még sok döntéshozó szkeptikus e területtel kapcsolatban, noha az űr felhasználása egyre inkább mindennapjaink részévé vált.
Csillagok háborúja és a realitások
Miszori Endre az űr a XX. századra jellemző popkulturális elemeit bemutatva kiemelte, az a generáció került döntéshozó szerepbe ma, aki az űrről gyerekkorában még csupán ábrándozott, illetve népszerű sci-fiket nézett, és azt gondolta, az űr csak a kivételes emberek számára elérhető. Eközben a világ, ahogyan az alezredes fogalmazott: „elelonmuskolinosodott”. De mi az űr? – tette fel a kérdést az alezredes. Ugyanis nem elég pontos, ha az ismert Kármán-vonallal (a felszíntől kb. 100 kilométerre) definiáljuk. A NATO az űrt ötödik deklarált hadszíntérként a víz- és földfelszíntől az űr végtelenségéig definiálja. A területen az Amerikai Egyesült Államok két vetélytársat azonosított, a nagyobb az orosz, szerintünk azonban veszélyesebb a kínai. Utóbbi nemzet igen gyorsan fejleszti képességeit. Az alezredes kiemelte, a NATO önmaga nem rendelkezik az űrhadviseléshez szükséges eszközökkel, de fordulhat tagnemzeteihez, amelyek közül kiemelkedik az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Dánia, Luxemburg, valamint a közép-európai Lengyelország. A NATO űrközpontjához a tagnemzetek egyébként csatlakozhatnak, ennek ismérveit az államok számára James B. Hecker, a NATO űrparancsnoka, a légierő európai és afrikai parancsnoka fogalmazta meg.
Mit tesz a NATO az űrben?
A NATO feladata igen összetett az űrben, idetartozik a hírszerzés, megfigyelés, felderítés; a műholdas kommunikáció; a pozicionálás, navigálás, időmeghatározás; a megosztott korai figyelmeztetés; a meteorológia, oceanográfia, űridőjárás, valamint űr helyzet figyelés. A feladatokhoz két központot hozott létre, a németországi űrközpontot és a francia űr kiválósági központot. Utóbbiban a tapasztalatok feldolgozásával, tanulmányok, szabályzatok és doktrínák írásával foglalkoznak. A kiválósági központnak egyelőre 15 szponzornemzete van, hazánk ennek még nem tagja.
Bővülő nemzetközi kapcsolatok
Elsőként az űrt egy 2023-as NATO–EU kooperáció dokumentuma említi meg, így „az együttműködés előtt még egyelőre igen széles perspektíva áll” – fogalmazott az alezredes. Hazánk is teljes jogú tagja viszont a 17 nemzetet tömörítő APSS kezdeményezésnek, amely adatokat, információkat gyűjt be – akár kereskedelmi szervezetektől az űrből történő folyamatos területmegfigyeléshez. Hazánk szintén együttműködik a NATO-val az úgynevezett Northlink 13 (kommunikációs) és Starlift 14 (fellövési) kezdeményezésben. A hadszíntéren már jelen vannak a magyar katonák is, hogy hazahozzák a megfelelő tudást. Például a Steadfast Duel 2024 nevű, sikeres űrhadgyakorlatot egy magyar katona irányította. Az alezredes úgy fogalmazott, a terület hazai fejlesztésén, sikerén sokat segítene a döntéshozók űr-érzékenyítése. Szerinte ugyanis még tele vagyunk „pogányokkal”, akiket „evangelizálni” szükséges.
Civil segítség
Az alezredes arról is beszélt, hogy a katonai együttműködéseken túl ma már a nyitott koalíciók is hódítanak. E koncepció lényege, hogy egyes, akár kényes területek műholdképe igen gyakran elérhető a nyílt kereskedelmi piacon. A NATO éppen ezért most azt kutatja, miként tudná megvédeni űrbéli kereskedelmi partnereit, hiszen az a cég – függetlenül méretétől –, amely a NATO-nak dolgozik, könnyen célponttá válhat, így veszélyeknek van kitéve. A NATO kereskedelmi űr stratégiája várhatóan 2025-ben születhet meg.
Miszori Endre alezredes előadása itt tekinthető meg (videó: Halápi Katinka)
Nyitókép: A SpaceX Dragon űrhajója megközelíti a Nemzetközi Űrállomást, forrás: NASA Johnson / Flickr
