A 20. századi bizalomerősítő intézkedések az orosz–ukrán háború nyomán mára erodálódtak, a konfliktust lezáró békeszerződés után nehéz lesz ezt a nemzetközi kapcsolatok rendszerét működtető bizalmat helyreállítani, orosz–ukrán barátság pedig még egy békepaktum után sem várható – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem szemeszterzáró előadásán. Kis-Benedek ny. ezredes, c. egyetemi tanár, az MTA doktora a fegyveres konfliktus biztonságpolitikai és katonai összefüggéseiről beszélt.
Az orosz–ukrán háború politikai szempontból a Kelet és a Nyugat közötti konfliktus része, a hadműveletek szempontjából pedig „hibrid”, „proxi”, „aszimmetrikus” jelzőkkel látják el az elemzők – mondta előadásában Kis-Benedek József. A ny. ezredes, az NKE c. egyetemi tanára felhívta a figyelmet: a hibrid háború, a dezinformációkon alapuló információs hadviselés éppen Oroszországból indult, a sajtóban sokat emlegetett Geraszimov tábornok dolgozta ki. Elemei a fokozódó nyomásgyakorlás a Krím elfoglalásával, az ultimátum, azaz orosz csapatok koncentrációja az ukrán határ mentén és az 1997 után telepített NATO-erők kivonásának követelése Kelet-Európából. Szintén fontos elem maga az invázió. Kis-Benedek József szerint – bár sokan vitatják – ez a konfliktus proxi háború is, azaz egy olyan „helyettesítő” hadviselés, amelyben valaki harcol más helyett. Ugyanakkor aszimmetrikus háború is, hiszen nem egyformák a felek képességei katonai, gazdasági, politikai stb. szempontból. A konfliktus olyan bizalomerősítő megállapodásokat erodált, mint az 1975-ös Helsinki Egyezmény, a ’92-es Nyitott Égbolt megállapodás vagy „Az európai hagyományos fegyveres erőkről” szóló szerződés. Kis-Benedek József történeti visszatekintésében emlékeztetett az ukrán identitás 17. századi visszaszorulására, de a jelenlegi konfliktus okára, az oroszok és a NATO terjeszkedésére is. Utóbbira példa Ukrajna, Georgia és Moldávia NATO-ba való meghívása és a csatlakozási szándék bejelentése, amelyet Oroszország provokációként értékelt annak idején. Szintén a provokáció és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének reakciója szempontjából fontos tényező az elemzők kis százaléka által hangoztatott SSC-8 orosz rakétarendszernek az ország nyugati részére való telepítése, amellyel egész Európa elérhető a fegyver 2000–2500 kilométeres hatótávjának köszönhetően.
Kudarcot vallott villámháború
Az orosz biztonságpolitika fő felelőse az 1993-as Alkotmány szerint az államfő, ő dönt és határozza meg a célokat. Vlagyimir Putyin ezt meg is tette, ezek szerint az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett akció fő célja az ukrán politikai rendszer megváltoztatása, amely szándékuk szerint nem lehet ellenséges Oroszországgal szemben. További cél az ukrán haderő meggyengítése, nem volt cél viszont a terület elfoglalása. Kis-Benedek József szerint a tervezett és végül kudarcot vallott villámháború Putyin téves értékelésén alapult. A rossz tervezés pedig oda vezetett, hogy az orosz hadvezetés és a politikai sem számolt az ukrán, de a saját képességeivel sem. Négyfrontos támadást indítottak a haderőnemek tevékenységének összehangolása nélkül, ami óriási hibákhoz vezetett. A 3 milliós lakosú Kijev megtámadása szintén irreális feladat volt a rendelkezésre álló erőkkel. A logisztikai utánpótlás rendkívül hiányos, a döntéshozatal központosított, ráadásul a nyugati haditechnika fölénye határozottan érvényesült. Mindez oda vezetett, hogy az oroszok túl nagyot nem tudtak előre lépni a februárban indított műveletek megkezdése óta – szögezte le az NKE c. egyetemi tanára. Igaz ugyanakkor, hogy az öt katonai körzetre osztott Oroszországnak még bőven vannak tartalékai, tehát bármi megtörténhet. Az Orosz Föderáció jelenleg 6800 atomtöltettel rendelkezik, szinte állandóan a sajtó napirendjén van ezek esetleges bevetése. Putyin korábban úgy nyilatkozott, hogy Oroszország akkor vet be atomfegyvert, ha a Nyugat belép a háborúba, Ukrajna nyugati segítség nélkül győzelemre áll vagy ha nincs diplomáciai megoldási lehetőség és a háború folytatása rendkívül költséges Oroszország számára.
Jövőbeli kilátások
Az előadáson szó volt az orosz–ukrán háború globális és regionális következményeiről és a jövőbeli kilátásokról is. Kis-Benedek József elmondta: Oroszország hatalmi pólus akar maradni a világrendben, a posztszovjet térségben mindenképpen domináns szerepet kíván betölteni. Ennek érdekében visszatér a háborúhoz, illetve az ezzel való fenyegetéshez, mert a katonai erőt meghatározó tényezőnek tekinti. Ennek nyomán Európa új és bizonytalan kihívások elé néz politikai, gazdasági és katonai területen is, míg Oroszország számos területen marginalizálódik. A regionális következmények között a ny. ezredes megemlítette: Oroszország háborúval akarja megakadályozni Ukrajna közeledését a Nyugathoz (EU-hoz, NATO-hoz), mert ütköző övezetként és saját befolyási övezeteként tekint Ukrajnára. Ráadásul el akarja kerülni, hogy demokratikus, fejlődő, sikeres posztszovjet „ellenpélda” legyen a szomszédjában. Ukrajna fontos az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió szempontjából is, igaz, az ukránok ezt nem akarják. A háború nyertesének a professzor szerint az Egyesült Államok és Kína tekinthető, utóbbi békéltető szerepet vett fel, ugyanakkor távol akar maradni a háborútól, hiszen fontos számára a Nyugattal fenntartott kereskedelem. Oroszország vesztes, elszigetelődik, ugyanakkor vesztesnek tekinthető Ukrajna is, amelynek jövője a nyugati segítségtől függ. A jövőt pedig nehéz prognosztizálni, mert sok a bizonytalan tényező. Elemzői körök egy esetleges jövő tavaszi hadjárat fontos célpontjának tekintik a Fekete-tenger északnyugati partján fekvő jelentős tengeri kikötőt, Odesszát. Igaz az is: az eddigi orosz mozgósítás a jelenlegi helyzet fenntartására szolgál, újabb nagyszabású inváziót nem tesz lehetővé. Ebben a helyzetben a főváros, Kijev elfoglalása nem várható, de meggyengítése igen. A béketárgyalások esélye jelenleg nagyon kicsi, de ez a helyzet gyorsan megváltozhat, ám egy békeszerződés után sem várható megbékülés a két nép között, aminek következményei a térség biztonságát veszélyeztetik – szögezte le Kis-Benedek József.
A Ludovika Szabadegyetem szezonzáró előadása az alábbi videóban megtekinthető
Videó: Halápi Katinka, Pálfalvi Zoltán