Hogyan válhat gyümölcsözőbbé a közép-európai országok együttműködése? Min változtathat Európában a német választás eredménye? Miként befolyásolja életünket a gázai vagy éppen a távolinak tűnő tajvani konfliktus? Tényleg veszít tekintélyéből a nemzetközi jog? E témákról folytattak nemzetközi eszmecserét a téma szakértői az egyetemen.
Az intézményközi és a hallgatók közötti együttműködés erősítésére indított kezdeményezést tavaly a pozsonyi Bratislava International School of Liberal Arts (BISLA) hallgatói közössége és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi és Európai Szakkollégiuma. Utóbbi meghívására érkeztek a legutóbbi pozsonyi látogatás viszonzására idén a BISLA oktatói és diákjai február 17–19. között a Ludovika Campusra, hogy együtt gondolkodjanak az átalakuló világrend kihívásairól egy háromnapos intenzív közös workshopon. Ennek részeként az ÁNTK oktatói vezetésével a világ aktuális geopolitikai kihívásairól is beszélgettek a résztvevők február 18-án, kedden az Oktatási Központban.
A hely, ahol élünk
– Térségünk ma komplex kihívásokkal szembesül – emelte ki bevezető előadásában Zachar Péter Krisztián nemzetközi dékánhelyettes, az NKE ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék (NKDT) tanszékvezető habilitált egyetemi docense. Közép-Európa nem tekinthető teljesen függetlennek sem politikailag, sem gazdaságilag, sem földrajzi értelemben. A térség jelenleg politikai és gazdasági instabilitással küzd, hiszen mélyen érinti a határain kitört háború, ennek és a klímaváltozás következményeként felmerülő energiabiztonsági kérdések, de befolyásolja szintén az európai unió stratégiájának változása is, mint például az Oroszországra vonatkozó szankciók hatása. A nehézségek ellenére is fontos lenne a V4-ek együttműködése a párbeszéd fenntartására és a fejlesztések összehangolására, különösen az olyan új geopolitikai kérdések, mint a kínai terjeszkedés vagy az USA által belengetett vámok esetében. A nemzetközi dékánhelyettes optimista, úgy vélte, a kapcsolat a V4-ek között talán olyan, mint egy házasság, azaz vannak nehezebb és könnyebb pillanatai. Az egyetemek nemzetköziesítése, a határon átnyúló hálózatosodás mindenképpen fontos eleme a jövő Közép-Európájának.
A legnépszerűtlenebb kancellár
– Németország hazánk az első számú kereskedelmi partnere, így egyetlen apró tüsszentésük nyomán ágynak eshet a magyar gazdaság – hangsúlyozta a Mi várható Németországban? Németország európai szerepe a szövetségi választások után című előadásában Speck Gyula, az NKE ÁNTK NKDT tanársegéde. A múlt heti Müncheni Biztonsági Konferencián az is kiderült, hogy az orosz–ukrán háború a fejünk felett dőlhet el, azaz sem Németországnak, sem Európának nem osztottak lapot. Mint az ismert, a német kormányzó koalíció tavaly megbukott látszólag egy költségvetési ügy, ám inkább a stagnáló gazdaság és a migrációs problémák miatt. A költségvetés megalkotása az új kormány legfontosabb feladata lesz. Ez érinti természetesen az európai uniós ügyeket, illetve Ukrajna helyzetét is. A kampányt e téma, illetve a civil társadalom elleni terrortámadások uralják. Olaf Scholz jelenleg a legkevésbé népszerű kancellár Németország történetében. A közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU kapja a legtöbb szavazatot, de egyedül nem tudnak majd kormányt alakítani. A nagykoalíciót az SPD-vel és / vagy a gazdaságilag teljesen ellentétes oldalon álló Grüne párttal tudják megalakítani. A jelenleg politikai karanténba tett AfD-t az elemzők a második helyre várják. Speck Gyula kiemelte, a várhatóan gyenge koalíció és az erős ellenzék nagyon komolyan megnehezítheti a költségvetés elfogadását, de akár a migrációs kérdések megoldását is. Szintén kihívás, hogy jelenleg az évtizedes német külpolitika minden alapelve krízisben van. Bár Olaf Scholz korábban már kijelentette, hogy Németország a vezető erő és az európai biztonság garanciája, ugyanakkor Ukrajna támogatása végig meglehetősen hezitáló maradt, e tekintetben a balti államok és Lengyelország is megelőzte. A világban mindezek ellenére erős országnak gondolják Németországot, kivéve magukat a németeket, akik egyáltalán nem gondolják magukat annak, sőt nem is szeretnék, hogy vezető katonai erő legyen hazájuk Európában – tette hozzá Speck Gyula.
A rejtőzködő ellenség
– A konfliktusok gyökeresen megváltoztak a kilencvenes évek óta – emelte ki Varga Réka dékán, az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a Humanitárius jogok: múltbéli tanulságok és jövőbeli kihívások című előadásában. A legtöbb konfliktus nem az orosz–ukrán háborúra hasonlít, sokkal jellemzőbb a gázai, az afrikai országokban tapasztalható vagy éppen a szíriai konfliktus. Ezek főként nem államok közötti harcok, ahol teljesen világos lenne, kik a harcok résztvevői. Szíriában például szinte csak a kormányerők voltak felismerhetők, akikkel szemben több tucat fegyveres csoport állt. Gyakran évekig tart kideríteni, ki adja ki a parancsokat, és akkor sem biztos, hogy a humanitárius célok általa végrehajthatók vagy épp nem iktatják ki ezt a hadurat másnap. Ami bizonyos: a civilek minden harcban érintettek. A harci célpontok közül nagyon sok többcélú, azaz egyszerre katonai és a civil felhasználású, mint például a hidak, a repülőterek, a víz-, áram-, vagy internetelosztó központok. Bár egy-egy katonai támadás civil áldozatai akár még jogilag is megmagyarázhatók, de a civil–katonai áldozatok arányát semmiképp nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. A közösségi média megjelenése újabb réteget jelent a háborúban: egyszerre teszi a kirívó eseteket láthatóvá és bizonyíthatóvá, illetve teremti meg a hamisítványok, hamis narratívák és nyilvánvaló hazugságok terjesztésének lehetőségét. Szintén komoly gondot okoz a humanitárius szervezetek katonai eszközként való használata: a katonaság sokszor segítő, „humanitárius” műveleteket végez, meggyengítve a humanitárius szervezetek hitelességét. Nehézséget okoz a II. világháború után kialakult nemzetközi jog alkalmazása és a civilek védelme abban a helyzetben, amikor az ellenség nem felismerhető, hiszen civilek közé, akár kórházakba rejtőzik.
Távol van vagy nagyon is közel?
– A tajvani konfliktus körül informális nemzetközi koalíció kezd megalakulni – mondta Bartók András, az NKDT tanszék tanársegéde A Tajvani-szoros esetleges konfliktusának geostratégiai következményeicímű előadásában. Kitért arra is, hogy miért lényeges ez a terület, azaz mit jelentene számunkra egy blokád vagy támadás Tajvanon. Jelenleg a globális kereskedelem nagy része áthalad a szigeten, illetve a mindennapokban használt mikrocsipek és egészségügyi eszközök döntő része is onnan származik. Ezek nagy része gyakori cserére, frissítésre szorul. Ha ez nem történik meg, az szinte mindenkit érint a világon. Bartók András hozzátette, bár Tajvan nemzetközi helyzete némileg más, mint Ukrajnáé, voltaképpen a helyzet ugyanaz: ugyanis nem a nemzetközi jog, hanem az elrettentő erő tartja vissza Kínát a sziget megszállásától. Európa egyetlen fegyvere e kérdésben, hogy komoly felvevőpiaca jelenleg a kínai termékeknek. Ugyanakkor Európának 8–10 százaléknyi GDP-veszteséget jelentene a sziget részleges vagy teljes blokádja. Mára Kína katonai fejlesztései eljutottak oda, hogy a szakértők szerint 50%-nyi esélye van a sziget elfoglalására. A döntést valószínűleg a kínai pártfőtitkár fogja meghozni, amiben az otthonra szánt győzelmi propaganda szempontjai is szerepet játszhatnak – akár győz, akár veszít végül Kína a valóságban.
Az elfeledett kontinens
Az utóbbi szűk egy hónapban Trumpnak még nem volt afrikai területi követelése – kezdte tréfásan Perifériából perifériára: változások az USA Afrika-politikájában című előadását Marsai Viktor, az NKDT habilitált egyetemi docense. Az USA érdeke évtizedek óta nem változott, Afrikát pártoktól függetlenül másodlagos területnek tekintették, logisztikai központnak más területeken zajló műveletekhez. A hidegháború vetélkedése ellenére is kevés tudással rendelkeznek a területen, minimális volt a jelenlétük, bár felismerték, a bukott államok a terror melegágyai lehetnek. Az otthoni palagáz kitermelésével Amerikának már nem volt szüksége a kontinens erőforrásaira, a megnyíló kereskedelmi teret Kína töltötte be. Ennek hatására ismerte el Amerika, hogy muszáj részt vennie Afrika életében – nem csupán a kereskedelemben, de a fejlesztésben és a befektetések területén is. Ennek jele az USA által fejlesztett Lobito-folyosó, amely a kikötőből a ritkafémek és más nyersanyagok lelőhelyéhez vezet. Érdemes mellé tenni, hogy Kína már tucatnyi hasonló kereskedelmi ösvénnyel rendelkezik. Nehézséget jelent, hogy az USA eddig nem vette figyelembe, mit szeretnének az afrikai országok vezetői, és egyre nehezebb őket úgy irányítani, mint korábban. Ha a kontinensnek szerencséje van, nem a politikai vezetők, hanem a szakértők hajtják végre az USA Afrika-politikáját.
Gázai kérdések
– A háborút Izrael megnyerheti, de az arabok ott maradnak, ahol ma is élnek – hangsúlyozta Nagyné Rózsa Erzsébet, az NKDT egyetemi tanára a Milyen kérdései vannak a gázai háborúnak? című előadásában. Az első kérdés: mikor kezdődött ez a konfliktus? A bibliai időkben? A XIX. századi cionista mozgalom idején, amikor megfogalmazódott a zsidó állam eszméje? Az első világháború után, a még brit mandátumú Palesztinában? A második világháború és a holokauszt alatt? Izrael megalakulásakor? A második jellemző kérdés: voltaképpen milyen konfliktus ez? Etnikai? Vallási? Területszerző? Egy állam (aminek határai ma is képlékenyek) és a félállami, nemállami, terrorista szervezetek közötti? A következő kérdés: mi a terrorista szervezet? A térség iszlamista szervezeteinek nagy része politikai cselekvő, illetve részt vesz a helyi kormányzásban és az alapvető közszolgáltatások fenntartásában is. Ezek egy része emellett terrorcselekményeket is szervez. A végső kérdés pedig: mi lehet a megoldás? A kétállami vagy egyállami rendezés? Hol lehet a két állam? Nincs összefüggő palesztin terület, Júdea–Szamária pedig azért fontos, mert ott tér majd vissza a Messiás – mutatott rá Nagyné Rózsa Erzsébet. Ha viszont egy állam marad, mit lesz a többmillió palesztin sorsa, akik ma nem rendelkeznek állampolgársággal?
Szimuláció, műhelymunka
A három nap során sor került egy szimulációs gyakorlatra Bartók András vezetésével, ami egy képzeletbeli konfliktus Európára gyakorolt hatásait modellezte. A látogatás zárásaként pedig Novák-Varró Virág vezetésével tudományos írásbeliségre fókuszáló felkészítésen és műhelymunkán vettek részt a magyar és vendég hallgatók. Az esemény későbbi közös pályázatok alapjául is szolgálhat, mindemellett az aktuális kutatási eredmények terjesztését, láthatóságának növelését is szolgálta.
Nyitókép: Kyle Glenn / Unsplash
