Az orosz–ukrán válság új életet lehelt egy már halódó, ám egykor jelentős Európai Unión belüli együttműködésbe, az úgynevezett weimari háromszögbe. A francia–lengyel–német együttműködés már több éve szünetelt, ám most a geopolitikai érdekek ismét összehozták a három, egyébként egymással számos kérdésben vitában álló ország vezetőjét. Mindez potenciálisan nem jó hír a V4 együttműködés számára.
2011. február 7-én Varsóban találkoztak utoljára a három ország állam-, illetve kormányfői, hogy megvitassák az 1991. augusztus 28-án Németország által elindított együttműködés aktuális kérdéseit. Noha ekkor még az el-elmaradó csúcstalálkozók mögött szorgalmasan zakatolt az évenként megrendezett külügyminiszteri találkozók sorozata, ez utóbbinak is vége szakadt a 2016-os weimari és berlini találkozóval. Az együttműködés apályának oka az általános vélemény szerint a politikai elhidegülés.
Míg ugyanis a 2007 és 2015 között kormánypártként Lengyelországot irányító Polgári Platform külpolitikai prioritásai között a weimari háromszög az első helyen szerepelt, és ennek megfelelően mindent meg is tettek a Franciaországgal és Németországgal fennálló harmonikus kapcsolatok fenntartásáért, addig a 2015-ös parlamenti választásokon győztes Jog és Igazságosság által vezetett kormány viszonylag hamar vitákba keveredett az Európai Unióval, és az annak motorját jelentő Franciaországgal és Németországgal.
Ennek tudható be, hogy a francia és a német külpolitika számára hamarosan leértékelődött a Lengyelországgal folytatott együttműködés, amit tökéletesen jelez a találkozók ritkábbá válása, majd elmaradása. A lengyel diplomácia érezte ezt a változást, és ellensúlyozásként fokozott érdeklődéssel fordult a Visegrádi Négyek együttműködése felé.
A lengyel nyitás jót tett a közép-európai együttműködésnek. Mindaddig a V4 motorja Magyarország volt. Csehország rendszeresen kevés szimpátiával figyelte a magyar kezdeményezéseket, míg Szlovákia is inkább fenntartásait hangoztatta. A lengyel érdeklődés élénkebbé válása azt eredményezte, hogy a magyarok mellett most már ők is kezdeményezőként léptek fel az együttműködés intenzívebbé tétele érdekében.
A lengyel fordulat szinte teljesen egybeesett az Európai Unió migrációs válságának súlyosbodásával, amely Csehország és Szlovákia számára is érdekesebbé tette egy közös közép-európai platform kialakításának kérdését, illetve a közös érdekek képviseletét. Az ezt követően Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban az európai belpolitikában kialakult viták még erősebbé tették a két, amúgy is ekkor már a V4-ek gerincét alkotó ország szövetségét, másrészt pedig a lengyel diplomácia elkötelezettségét a visegrádiak együttműködése iránt.
Ugyanakkor egyetlen pillanatig sem volt kétséges, hogy Lengyelország – méretében és önazonosságából adódóan – soha nem adta fel annak reményét, hogy egy magasabb ligában szerepeljen. A közép-európai együttműködés rendkívüli fontos számára, ám az Európai Unió két meghatározó alapító tagállama mellett harmadikként szerepelni olyan lehetőséget kínált a lengyeleknek, amelynek újjáélesztéséről – érthetően – soha nem akartak lemondani.
Ezért is jelenthetett Lengyelország számára óriási diplomáciai sikert, hogy tizenegy év után február 8-án találkozott Emmanuel Macron francia és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, valamint Olaf Scholz német szövetségi kancellár, hogy megtárgyalják az egyre élesedő orosz–ukrán helyzetet. A magas szintű találkozó újraindíthatja a weimari háromszög munkáját, amelynek a jövőben ismét komoly formáló ereje lehet az európai belpolitikában. A találkozó létrejötte talán jele lehet a Lengyelország és az európai intézmények közötti viszony enyhülésének is, amely a lengyelek utóbbi időben tett kompromisszumot célzó lépéseinek gyümölcse lehet.
Kérdés persze, hogy egyszeri gesztusról van-e szó, vagy a weimari országok tényleg felélesztik korábbi, intenzívnek nevezhető együttműködésüket. A Visegrádi Együttműködés szempontjából sem közömbös, hogy Lengyelország milyen mértékben köteleződik el az újjáéledt együttműködés mellett, illetve mennyire kezelik prioritásként a jövőben is a V4-együttműködést.
Kép: Euronews
