A kínai fizetőeszköz részesedése folyamatosan emelkedik, de még mindig nem éri el az öt százalékot sem, és elsősorban nem az amerikai dollárt, hanem az eurót, illetve az angol fontot szorítja ki.
Az amerikai dollár pontos gazdasági szerepéről, a Karib-térség pénzügyi érdekességeiről és az M-PESA kenyai szerepéről tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Pásztor Szabolcs, a Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének habilitált egyetemi docense november 5-én.
Pásztor Szabolcs bevezetőjében emlékeztetett: a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) háromévente készít pénzügyi jelentéseket, a legutóbbi 2022 áprilisában jelent meg. Az egyetemi docens rámutatott: az eurózóna ugyan működik, de nem tudja felvenni a versenyt a dollárral szemben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a BIS adatai ugyan pontosak, de nem valósak, ezért a kutatók nem tudnak ezekre az adatokra támaszkodni.
Pontos, de nem valós pénzügyi adatok
Pásztor Szabolcs előadásában kifejtette: a világ összes pénzügyi tranzakciójának 47 százalékában dollárt használtak 2024 áprilisában, ami a 10 évvel ezelőttihez képest magasabb, mert akkor csak 43 százalék volt ez az arány. Kitért arra, hogy a devizatartalékokban a dollár aránya 58 százalékot tett ki, viszont csökkenést mutat a 10 évvel korábbihoz képest, amikor az arány 66 százalék volt. Elmondta azt is, hogy a kínai fizetőeszköz részesedése folyamatosan emelkedik, de még mindig nem éri el az öt százalékot sem, és elsősorban nem az amerikai dollárt, hanem az eurót, illetve az angol fontot szorítja ki. Az euró részesedése a 10 évvel ezelőtti 32 százalékról 23 százalékra zuhant, amelynek okát Pásztor Szabolcs az Oroszország ellen kivetett európai uniós szankciókban látja. Emlékeztetett ugyanakkor: a devizapiaci ügyletek 88 százalékában a dollár van az üzlet egyik oldalán, globálisan viszont a vállalati kötvények 37 százalékát, a világ álladósságának pedig 58 százalékát bocsátották ki dolláralapon a BIS adatai szerint. Ezekben az adatokban tehát a 10 évvel ezelőttihez képes nincs változás – tette hozzá.
Pásztor Szabolcs kifejtette: a nyugati tranzakciós adatok alapján a dollár használata növekszik, és nem csökken, valamint a jüan részesedése is az európai devizák, és nem a dollár rovására emelkedik. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikák nem jók, mivel a SWIFT csak a saját rendszereiken áthaladó pénzmozgásokról tud beszámolni, de ha a nyugati intézmények infrastruktúráján kívülre kerül, ahol már nem dolláralapú a kereskedelmi forgalom, akkor a statisztikákban a dollár súlya arányaiban emelkedik. Példaként említette, hogy tavaly első alkalommal a világkereskedelem ötöde már nem dollárban valósult meg, és Moszkva a háború előtt még 70 százalékban dollár alapú kereskedelme mostanra nagyrészt jüanban és rubelben történik, ennek a hatása azonban nem jelenik meg a nyugati adatokban a dollár térvesztéseként. Leszögezte ugyanakkor, hogy a pénz digitalizációjával és globalizációjával eltávolodunk attól, hogy meg tudjuk határozni, milyen szerepet töltenek be az egyes fizetőeszközök a világban.
Kína saját fizetési rendszere
Az egyetemi docens beszélt a néhány éve létező, kínai CIPS fizetési rendszerről is, amelynek forgalma mostanra elérte a globálisan meghatározó, nyugati SWIFT napi 400 milliárd dolláros forgalmának 15-20 százalékát. Hangsúlyozta: Kína esetében az áttérés a saját devizára a külkereskedelemben ma ott tart, hogy míg 2010-ben a kínai határon áthaladó fizetések 83 százaléka dollárban történt és csak egy százaléka jüanban, ma már a jüan aránya 53 százalék. A szakértő véleménye szerint az már jól látható, hogy a politikai blokkokon belüli, egymáshoz közel álló országok egymással szívesen kereskednek, de a blokkok közötti kereskedelem hanyatlik.
Pásztor Szabolcs felhívta a figyelmet arra, hogy Kína és India is rendkívüli dinamizmussal fejleszti belső, lakossági digitális fizetési rendszereit, amelyek pusztán méreteik (mintegy 3 milliárd felhasználó) miatt nagy hatással lesznek a világ pénzügyi rendszerére. Ennek a rendszerek közötti érintkezésnek az egyik előfutára a kínai vezetésű mBridge elnevezésű platform – tette hozzá, valószínűsítve, hogy Kína fokozaton integrálja majd kereskedelmi partnereit erre, vagy a CIPS-re. Ez azt jelenti, hogy a jüan úgy is jelentős kereskedelmi devizává válhat, hogy közben nem tartoznak majd hozzá a dollárnál megszokott és elvárt „tartalékdeviza” tulajdonságok – szögezte le.
Pásztor Szabolcs felidézte a BRICS országok közelmúltban lezajlott kazanyi találkozóját, majd kiemelte, hogy ezek az államok igyekeznek csökkenteni függésüket a dolláralapú pénzügyi rendszertől azzal, hogy folyamatosan növelik aranytartalékaikat. Hozzátette: az aranyba való befektetés egyébként világszinten emelkedett, de Kína még amerikai állampapírállományát is leépíti.
A szakértő emlékeztetett: az Oroszország elleni szankciók bevezetése időben szinte egybeesett az amerikai olaj- és gázexport rendkívüli emelkedésével és történelmi rekordszintre ugrásával, ez pedig tovább növelte a dollár használatát a világpiacon, hiszen a vásárlóknak dollárt kell venniük az olaj- és gázvásárláshoz, ami még ellensúlyozza a kieső keleti dollár keresletet.
Új fizetőeszköz a Karibi-térségben, M-PESA Kenyában
Pásztor Szabolcs előadásában kitért a Karibi-térségre is, ahol Curacaon és Sint Maartenen erre az évre tervezték az új fizetőeszköz bevezetését, ezt viszont 2025. március 31-re halasztották. Hangsúlyozta: az ott lakók régóta várták, hogy lecseréljék a fizetőeszközt, mert a mostani könnyen hamisítható. Beszámolt arról is, hogy a helyieknek fontos a turizmus, de nagyon kevés ebből a bevételük, mert az ide érkező olasz és amerikai tengerjáró hajók el is viszik a pénzt, ugyanis a turisták csak néhány szuvenírt vásárolnak. Mindezeken felül a szakértő beszámolt arról is, hogy a kenyai GDP 59 százalékát az M-PESA mobil fizetési rendszeren bonyolítják, amely 2023-ban 20 milliárd tranzakciót jelentett. Ezzel összehasonlítva elmondta, hogy a PayPal teljes fizetési volumene 2023-ban 1530 milliárd dollár volt, amely nagyjából az amerikai GDP kevesebb, mint öt százalékát jelenti.