A Környezeti Fenntarthatósági Intézet meghívására Bert de Vries professzor előadást tartott a fenntarthatóságról és a modernitáshoz kapcsolódó új világképről. Az előadásra a Zrínyi Teremben került sor szeptember 16-án. A neves vendég kötete nemsokára magyarul is megjelenik a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában.
Az eseményt Czippán Katalin, az intézet munkatársa nyitotta meg, köszöntője után Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója úgy fogalmazott: az NKE közszolgálati intézményként felismerte, hogy a fenntarthatóság kihívásai összefüggenek a kormányok működésével, és a globális kihívások kapcsolódnak a közpolitikához. E felismeréshez pedig tökéletesen illeszkedik Bert de Vries professzor munkássága és előadásának témája: kutatása ugyanis betekintést enged abba, miképpen adhatnak hatékony választ a politikusok a globális környezeti kihívásokra. Reményének adott hangot, hogy az előadás és a másnap megrendezendő workshop hasznos ismeretekkel gazdagítja majd a résztvevőket.
Ezt követően Kis Norbert egyetemi tanár, az Intézet alapító igazgatója felidézte a professzor egy évvel korábbi látogatását. Akkor a fenntarthatóság oktatásáról tartott előadást, amely nagyon sokat jelentett a fiatal intézet számára. 99 diából állt a prezentáció, ez is mutatja a fenntarthatóság témájának kompexitását – jelezte Kis Norbert, majd bemutatta a professzor munkásságát, kiemelve a gyakorlatiasság és az empirikus megközelítések szerepét. Az emberek egy része úgy véli, a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokra csak technológiai válaszok adhatók, míg mások egyáltalán nem hisznek a digitalizáció és az ehhez kapcsolódó megoldások mindenhatóságában. A professzor munkája során összeköti az egyes tudományágak vélekedéseit, s ez a helyes út – zárta gondolatait az intézetvezető.
Ki vezessen?
De Vries professzor társalapítója és tagja a Groningeni Egyetem Energia és Környezet Intézetének, ahol doktori fokozatát a fenntartható erőforrás-használat témakörében szerezte. 1990 óta vezető tudósként dolgozik a Holland Környezeti Hatásvizsgáló Ügynökségnél (Dutch Environmental Assessment Agency). Aktívan részt vett az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) számára készült modellezésben és forgatókönyv-fejlesztésben. Könyve, a „Sustainability Science” második kiadása most jelent meg, hamarosan a Ludovika Kiadó gondozásában magyarul is olvasható lesz.
Előadását az elmúlt évtizedek trendjeinek felvázolásával kezdte: a populáció növekedése mögött a javuló orvosi ellátás és higiénia állnak, a gazdasági aktivitás erősödése pedig a népességnövekedés mellett a tőkefelhamozásnak tudható be. A katolikus egyház tanainak általános elfogadottságát fokozatosan felváltotta a tudományos világkép; az Isten által kreált világra, a természeti környezetre mind inkább erőforrásként kezdtek tekinteni. Mindez mára vízellátási gondokhoz, vízhiányhoz és globális felmelegedéshez vezetett. Az emberiség átmeneti időket él, e téren vezetésre szorul, de ki vezesse? – tette fel a kérdést a professzor.
Csökkenő népesség?
A tudományos világkép jellemzői a folyamatos racionalizálás és sztenderdizálás annak érdekében, hogy a hatékonyság és a produktivitás növekedjen. A tervezhetőség, előreláthatóság és a társadalmi folyamatok kontrollja is kulcselemei e világnézetnek. E modernitásnak számos hozadéka volt, ám összességében mégis elképesztő méretű nehézségeket eredményezett. Pár adat: a világ energiafelhasználása 2100-ra a 2010-es érték mintegy háromszorosára emelkedik majd, a termelés 2050-re a 2010-es adat 2-3-szorosára rúg. Az egalitárius, azaz a társadalmi egyenlőséget célzó megközelítés vészforgatókönyve szerint mindez a környezetszennyezés nyomán bekövetkező élelmiszerhiány révén összességében a népesség csökkenéséhez vezethet.
Értékek és tudás összhangja
Megoldást a tudomány akkor jelenthet – mutatta be egy koordináta rendszerben a professzor -, amikor mind az értékek, mint a tudás tekintetében konszenzus alakul ki. Ez a racionális zóna, amelyet a tervezés, a célok pontos kijelölése és az ehhez kapcsolt költségvetés jellemez. Amennyiben csak az értékekben van egyetértés, akkor egy zéróösszegű játszma indul, amelyben a szereplők között versengés kezdődik, ez a politika területe. Ha csak a tudás a közös nevező, akkor pedig – közös értékek híján – a víziók szintjén marad a gondolkodás, nem kötődik hozzá cselekvési terv.
Összességében a világnézetek tudatos pluralizmusa és a komplex rendszertudományban alkalmazott új módszerek azok, amelyek segíthetnek a fenntarthatóságról szóló diskurzus tisztázásában és gyakorlati alkalmazásában, állítja a professzor. A pluralizmus a világszemléletben (értékek és hiedelmek tekintetében), az alkalmazott módszerekben és a szervezetek szintjén egyaránt lényeges. Ehhez azonban szükség van a keretrendszer meghatározására, az emberi méltóság és a lokális megközelítések középpontba állítására.
A professzor könyve
De Vries professzor „Sustainability Science” (Fenntarthatósági tudomány) című könyvének első kiadása 2013-ban, második kiadása 2023-ban jelent meg. A könyv átfogó képet nyújt arról, hogyan vált a fenntarthatóság a 21. század vezérelvévé a modernitás kontextusában. Bemutatja a világnézeti keretrendszert, amely a modernitáson túli értékeket és hiedelmeket vizsgálja, és tárgyalja a különböző világnézetek etikai vonatkozásait. Áttekintést nyújt a fenntarthatósági problémák kezelésére szolgáló tudományos módszerekről és modellezési technikákról.
A könyv transzdiszciplináris módon foglalkozik a fenntarthatósági diskurzus kulcselemeinek legújabb felismeréseivel és perspektíváival, beleértve a népesség, az egészség, az oktatás, a mobilitás, a természet, a halászat, az erdők és az élelmiszerek, a víz, az energia és az anyagok kérdéseit, valamint a közgazdaságtan kritikai értékelését. Az utolsó fejezetben a jövő lehetőségeinek vizsgálatára kerül sor.
A könyv egyik meghatározó témája, hogy milyen világnézetek formálták a fejlődést az elmúlt évszázadokban, és milyen értékek rögzítik ezeket a világnézeteket. Az uralkodó modernitás világnézet az egyetemes objektív igazság létezésébe vetett hitet ötvözi egy anyagi-szekuláris értékorientációval és kozmológiával. Ez azon a meggyőződésen alapul, hogy a világ tudományos és utilitarista elvek szerint megérthető és irányítható, a társadalmi cél pedig „a legnagyobb boldogság mindenkinek”. A modernitást a tudományos és technológiai siker jellemezte, ugyanakkor számos fenntarthatósági probléma gyökere is. Már kezdetektől fogva kihívások elé állította a romantika, az antikolonializmus, valamint a feminizmus áramlatai.
A könyv 2025-ben jelenik meg magyar nyelven a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában.
