Hogyan jelenhet meg a fenntarthatóság a felsőoktatásban? Jó példák itthonról.
A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés napjaink meghatározó témái közé tartozik, csakúgy, mint például a biztonság, a digitalizáció vagy a versenyképesség kérdésköre. A fenntarthatóság mára az egyik legfontosabb globális kihívássá vált az emberiség számára.
Az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóság fogalmának értelmezése és jelentősége jelentősen megváltozott. A nyolcvanas években elsősorban az ökológiai lábnyom csökkentését és a természeti erőforrások kimeríthetetlenségének biztosítását tartották a fenntarthatóság kulcsfontosságú elemének. A kilencvenes években a gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét biztosítását is beemelték a fogalomkörébe, míg a 2000-es években a fenntartható fejlődés fogalmát is szélesebb körben elterjesztették, amely a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok egyensúlyát helyezi előtérbe. Az elmúlt években az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem is egyre nagyobb szerepet kapott a téma kapcsán.
Hogyan alakítsuk át világunkat?
Az ENSZ Közgyűlésén elfogadott határozat 2005-ben a fenntartható fejlődés három, egymással szoros kölcsönhatásban és függőségben levő dimenzióját, a gazdaságit, a társadalmit és a környezetit azonosította, amit 2015-ben megerősítettek (elérendő céljaiban azonban kiegészítettek). Az ENSZ Közgyűlés 193 tagállamának vezetője 2015. szeptember 25-én egyhangú döntéssel fogadta el a fenntartható fejlődés új, globális, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjét és keretrendszerét Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja címmel, amelynek középpontjában a fenntartható fejlődési célok állnak. Az Agenda 2030 néven is ismert dokumentumba foglalt keretrendszer alapjait a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem képezik. Összesen 17 fenntartható fejlődési célt (sustainable development goals, SDG) és 169 alcélt határoztak meg.
Az Agenda 2030 negyedik célja az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása. Ezt többek között úgy szeretnék elérni, hogy 2030-ig biztosítják a tanulóknak olyan tudás és készségek megszerzését, amely a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges. Ide tartoznak egyebek közt a fenntartható fejlődés és a fenntartható életmódokkal, az emberi jogokkal, a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéskörök. Így az oktatási intézményekre, köztük az egyetemekre is komoly felelősség hárul a vállalásokhoz való hozzájárulásuk okán. A következőkben különböző rangsorok és nemzetközi kezdeményezések bemutatására kerül sor, amelyek az egyetemek és a felsőoktatási intézmények kapcsolatára fókuszálnak. Különös figyelmet a hazai felsőoktatási intézmények kapnak az elemzés során.
Helyezések, helycserék
Kiemelendő rangsor többek között a Greenmetric World University Rankings, mely egy indonéz egyetemi kezdeményezésre indított ingyenes és önkéntes, fenntarthatósági (környezetfókuszú) rangsor, amely 2010 óta hat mutató alapján, súlyozottan értékeli világszerte az egyetemeket.
A 2024-es listát a magyar egyetemek közül a Pécsi Tudományegyetem vezeti. Ezzel megelőzte a Szegedi Tudományegyetemet, amely 2010-ben, a rangsor indulásakor egyedüli magyar egyetemként szerepelt a listán, és 2010–2019 között valamennyi magyar egyetemet maga mögé utasított, valamint a Soproni Egyetemet. A Pécsi Tudományegyetem először 2016-ban került fel a listára, akkor a magyar egyetemek közül a negyedik helyen végzett a rangsorban, majd 2017–2019 között a második helyet érte el. 2020-től vette át az első helyet a hazai egyetemek között a ranglistán. 2022-ben a világranglista 21. helyét érte el, ezzel a kelet-közép-európai egyetemek közül a legelőkelőbb helyen végzett.
A Soproni Egyetem először 2020-ban került fel a ranglistára, akkor az összes egyetem közül az 590. helyen, a magyar egyetemek közül a 6. helyen végzett, míg 2021-ben a 282. egyetem lett a ranglistán, a magyar egyetemek közül az 5. helyre javította helyezését. 2022-ben a 206. helyet érte el, és a harmadik legzöldebb egyetem lett Magyarországon. A kedvező helyezések és az előrelépések betudhatók annak, hogy az intézmény központi kampusza a 2021-es évben karbonsemlegességet ért el, valamint öko- és szénlábnyoma is a fenntarthatósági küszöb alatt helyezkedik el. Az Egyetem továbbá Hűségerdő néven projektet indított, amelynek keretében 2021 ősze óta minden újonnan felvett hallgató után egy fát ültetnek el.
Egy másik, a globális Times Higher Education Impact Rankings rangsor a csatlakozó egyetemeket az ENSZ korábban ismertetett fenntartható fejlődési céljai (SDG) közül valamennyi szerint értékeli saját módszertana és az SDG-k specifikus értelmezése (oktatás, kutatás, stb.) alapján. A rangsor 2019-es indulásakor 76 ország 467 egyetemét vizsgálták, míg később már 106 ország/régió 1406 egyetemének összesített rangsorolása történt meg.
További információk, adatok és kutatási eredmények megtalálhatóak az Acta Humana-ban korábban megjelent lapszámban.
A bejegyzés a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-4-II-NKE-106 kódszámú új nemzeti kiválóság programjának a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Nyitókép: A Varsói Egyetem könyvtársa (Forrás: depositphotos.com)
