Az uniós elnökség országimázs építési lehetőség is – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem előadásán.
Az EU versenyképessége, klímadiplomácia, demográfiai helyzet, kohéziós politika, migráció – e területek kerülnek a 2024-es magyar EU-elnökség munkájának fókuszába. A kapcsolódó politikai, illetve szakpolitikai kihívásairól és lehetőségeiről Molnár Balázs Péter, Európa-politikáért és az Európai Unió Tanácsa magyar elnöksége operatív feladataiért felelős helyettes államtitkár számolt be a Ludovika Szabadegyetemen november 22-én.
Az előadó leszögezte: minden ellenkező hírrel ellentétben lesz magyar elnökség. A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett „trióelnökség” első tagja, Spanyolország lassan befejezi a munkát, majd Belgium következik, tőlünk pedig Lengyelország veszi át az irányítást – részletezte. Emlékeztetett: 2011-ben is ugyanilyen felállásban vettünk részt az elnökségi trióban. 2024-ben lesz 20 éve annak, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz kilenc másik tagállammal együtt, amelyek között a visegrádi országok is ott vannak Málta és Ciprus mellett.
Intézményi átmenet
Az orosz–ukrán háború a következő évben is napirenden lesz – jelezte a helyettes államtitkár, aki reményét fejezte ki, hogy akkor már az újjáépítés fázisában lesz az ország, különösen a kárpátaljai magyarság miatt. Teljes intézményi átmenettel is számolni kell, mert június 6-a és 9-e között lesznek az EP-választások. Ennek kapcsán emlékeztetett: változni fog a testület összetétele, s az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének mandátuma is lejár. Mindezek miatt valószínűleg kevesebb jogalkotásra lesz lehetősége hazánknak, mert az elnökségi trió tagjai arra törekszenek majd, hogy még a mostani testületekkel zárjanak le minél több dossziét. Az átmeneti elnökségben tehát Magyarország feladata az lesz, hogy mind a 27 tagállam érdekeit szem előtt tartva, „őszinte közvetítőként vezesse előre a tárgyalásokat” – mutatott rá.
A Lisszaboni Szerződés értelmében 2011-hez képest az informális állam- és kormányfői csúcsokat már együtt vezeti az Európai Tanács elnöke és a soros elnöki tisztet ellátó ország – amely a napirendeket is meghatározza – miniszterelnöke, de az európai külügyi szolgálat is megerősített formában működik ilyenkor – fejtette ki Molnár Balázs Péter.
Kiemelt területek
„Klímadiplomáca még nem volt 2011-ben” – emelte ki a helyettes államtitkár, kitérve arra, hogy a COP29 klímaegyezményhez csatlakozott országok találkozóján Magyarország feladata lesz, hogy koordinálja a tagállamok álláspontját. A trióelnökségi programot 2023 júniusában fogadta el az Általános Ügyek Tanácsa – emlékeztetett. A részletekről elmondta: a legfontosabb cél Európa és az Unió globális versenyképességének megtartása, illetve növelése, ami a Brexit óta folyamatosan csökken. Németország az egyetlen uniós tagállam, amely a világ 10 legerősebb gazdaságú országa között van még, az Egyesült Államok az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan erősödik, ahogy Ázsia is – részletezte, hozzátéve: a kis- és középvállalkozásokat, illetve a pozitív gazdasági kapcsolatokat szeretnék erősíteni.
„Magyarország számára az egyik kiemelt terület a demográfiai helyzet” – jelentette ki a helyettes államtitkár, hangsúlyozva: nincs olyan tagállam Európában, ahol ne csökkenne a lakosság. Figyelmeztetett: csak ott tapasztalható növekedés, ahol erős a migráció. Úgy fogalmazott: ezek nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések, az európai lakosság elöregedése viszont számos fentarthatósági és versenyképességi akadályt jelent, amit kohéziós forrásokkal lehetne megoldani. Kitért arra is, hogy minden európai országban – így hazánkban is – több gyermeket terveznek, mint amennyi megszületik. Ezért elfogadtak egy programot arról, hogyan tudnák a fiatalokat segíteni a tanulás vagy a munka és a gyermekvállalás összeegyeztetésében, ehhez jó például szolgálhatnak azok az intézkedések, amelyeket hazánk már bevezetett – tette hozzá.
Csúcstalálkozó
„Ukrajna kapcsán lendületet kapott a nyugat-balkáni bővítés, de fontos, hogy érdemek alapján lehessen csatlakozni az Európai Unióhoz” – hangsúlyozta Molnár Balázs Péter. Felidézte, hogy a nyugat-balkáni térségnek húsz évvel ezelőtt ígérték meg a csatlakozást, de ez azóta sem valósult meg. Elmondta, hogy ugyan Moldova és Georgia is lehetőséget kapott, de a szerbekkel is megakadtak a tárgyalások az elmúlt két évben. Rámutatott: Ukrajna hét feltételt kapott a tagjelölti státusz megszerzéséhez, de háromban nem sikerült előre lépnie, az egyik ilyen a kisebbségek védelme. Kifejtette: a tervek között szerepel, hogy a magyar elnökség idején egy EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót tartsanak, hogy a legmagasabb szinten is foglalkozzanak a bővítéssel.
A kohéziós a bővítési politikával együtt az egyik legfontosabb prioritása és az egyik legsikeresebb politikája az Európai Uniónak – fogalmazott a helyettes államtitkár. A kohéziós fejlesztési források Magyarország számára is fontosak. A magyar elnökség kiemelten foglalkozik majd a migrációval is, mert a cél Európa védelmi képességeinek növelése – jelentette ki Molnár Balázs Péter. Megerősítette: Európának a védelmi iparát is fejlesztenie kell, hogy képessé váljon önmaga megvédésére, Magyarország pedig ebben is tud jó példával szolgálni. Emmanuel Macron francia elnököt idézve elmondta: stratégiai autonómiát kell kialakítani – a NATO-tagság megtartása mellett – annak érdekében, hogy az USA nélkül is fel tudjunk lépni, ha szükséges.
A helyettes államtitkár beszélt a következő évi uniós költségvetés elfogadásáról is, kiemelve, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat magyar szakértők vezetik majd. Kitért arra is, hogy jövőre Budapesten lesznek az elnökség fő helyszínei, és a fővárosban tartják a csúcstalálkozókat, tanácsi megbeszéléseket, miniszteri értekezleteket, valamint az Európai Politikai Közösség találkozóját 50 ország állam- és kormányfőinek részvételével.
Fiatalok bevonása
„Az elnökség nagyon komoly országimázs építési is lehetőség is” – hangsúlyozta Molnár Balázs Péter, aki szerint így megmutathatják Magyarország valós arcát azoknak, akik még nem vagy régen jártak hazánkban. Ehhez fontosak a gasztronómiai, illetve az olyan kulturális programok, ahol nemcsak profi művészek, hanem ifjú tehetségek is bemutatkozhatnak – emelte ki. Beszélt a budapesti Magyar Zene Házának bemutatásáról, valamint a veszprémi, a Balaton-felvidéki és szegedi helyszínekről is. Hozzátette: Brüsszelben augusztus 20-ra és október 23-ra plakátkiállítással, adventre pedig karácsonyi vásárral és koncertekkel készülnek. A helyettes államtitkár kérdésekre válaszolva egyebek mellett arról is beszélt, hogy az elnökség előkészítésébe számtalan fiatalt, köztük az NKE hallgatóit is bevonták, akik közül többen a delegációk munkájában is részt vehetnek.
Az előadást itt tekinthetik meg (Videó: Pálfalvi Zoltán):
