Élesedik a globális kereskedelmi verseny, amely a svéd elnökség prioritásai között is hangsúlyos szerepet ad a stratégiai ágak függetlenítésének és a versenyképesség növekedésének.
Svédország tölti be 2023 januárjától az EU Tanácsának soros elnökségét. Az elnökségi trió 18 hónapos időszakának gazdasági szempontból legfontosabb célkitűzései az uniós gazdaságok helyreállításának támogatása, ezen belül az első szempontok között a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megvalósítása volt. A trió egy második lényeges célkitűzése az egységes piac és az azt megalapozó négy szabadság elmélyítése, illetve megerősítése volt és az esetenkénti indokolatlan akadályok felszámolása. Egy harmadik lényeges célkitűzés volt a a zöld és digitális átállás támogatását segítő uniós iparpolitika kidolgozása, valamint a digitális szolgáltatások egységes piacának megerősítése. Hasonlóan fontos pillér volt a meglévő és a jövőbeli termelési és ellátási láncok diverzifikálására; adott esetben a helyi termelés támogatása és a stratégiai készletfelhalmozás. Ugyancsak a trió által meghatározott prioritás volt a versenyszabályok megfelelő végrehajtása globális szinten és a belső piacot torzító külföldi támogatások lehetséges ellensúlyozási lehetőségeinek kidolgozása.
Ezeket a prioritásokat követve Svédország kidolgozta a saját részletesebb féléves tervét, amelyekben négy nagy prioritást határozott meg. Elnöksége alatt az következő kérdésköröket fogja kiemelten szem előtt tartani: biztonság-egység, versenyképesség, zöld átállás és energetikai átmenet, valamint a demokratikus értékek és jogállamiság. A svéd elnökség rendkívüli kihívások előtt áll, hiszen az orosz–ukrán háborúnak a teljes európai biztonságra, valamint a globális élelmiszer-, valamint energiaellátásra is súlyos hatással van. Mindezek mellett a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint várhatóan az EU, az USA és Kína gazdasága is recesszióba süllyed 2023-ban.
Nem meglepő módon, a svéd elnökség kiemelten kezeli Ukrajna támogatását és minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni kívánja. Ugyanakkor, úgy vélik, hogy a fent említett kihívásokkal szemben a versenyképesség növelésére, vagyis a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló erőfeszítésekre van szükség.
Az elnökség kiemeli az egységes belső piac és a globális kereskedelem által meghatározott lehetőségek fontosságát. Az első kapcsán kiemelik, hogy az uniós gazdasági szereplők profitálnak abból, hogy a világ legnagyobb egységes piacán működhetnek. Ugyanakkor a svédek úgy vélik, hogy az uniós gazdasági szereplők versenyképességének növelését lehet tovább segíteni: a versenypolitika szabályainak egyértelműsítését és jobb szabályozását szeretnék elérni. Ugyanakkor, az egyesült államokbeli és az ázsiai piacokkal szembeni versenyre való tekintettel, kiemelik, hogy egy túlszabályozás hátrányba szorítaná a gazdasági szereplőket.
A svéd miniszterelnök szavaiból mintha úgy érezni, hogy a globális kereskedelemre vonatkozó piac tekintetében számos kihívást lát. Először is kiemeli az exportpiac nehézségeit, majd az amerikai és ázsiai piacokon tapasztható éles versenyre utal. Ezek után hangsúlyozza, hogy a gazdasági protekcionizmust nem tekintik lehetséges megoldásnak, miközben a transzatlanti kapcsolatokra utal, vélhetőleg az Egyesült Államok által nemrég bevezetett belső piaci támogatásai miatt. Várható tehát, hogy emiatt az EU hosszú és elhúzódó tárgyalások előtt áll, de akár a vámtarifák bevezetése sem kizárható.
A svéd elnökség gazdaságpolitikai prioritásainak lényeges eleme az orosz energiahordozókon kívül a kínai ásványi anyagoktól való függetlenedés. Ezt a kihívást leginkább a más országokkal folytatott diverzifikált és kölcsönösen elmélyített kereskedelem révén kívánják megoldani. Az is rendkívül fontos lépés, hogy uniós, helyi gyártással szeretnék biztosítani egyes stratégiailag fontos területek ellátási láncát.
Végezetül, a svéd elnökség kiemeli az európai járműipar villamosításához szükséges félvezető ökoszisztéma fejlesztésével kapcsolatos munkák fontosságát. Mint ismeretes, az EU egyik célja, hogy a jelenlegi 10 százalékról legalább 20 százalékra növelje részesedését a globális félvezetőiparban 2030-ra.
Összegezve: a trió prioritásai elsősorban a pandémia sújtotta unió gazdasági újraépítése volt. Ezek mellett, az orosz–ukrán háború felerősítette a stratégiai függetlenség és a kiegyenlített globális piaci verseny fontosságát, amelyek kiemelt szerepet kapnak a svéd elnökség programjában. Mindezek tükrében a jelenlegi elnökség arra törekszik, hogy az európai versenyképesség összehangolt megközelítését a politikai napirend élére rögzítse.
Kép: European Union: Swedish EU Presidency decorations Day 5
