Franciaország 2022. január 1-jén átvette Szlovéniától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és programjában ambiciózus célokat fogalmazott meg.
Azon túl, hogy e pontok nagymértékben összeegyeztethetők az Európai Bizottság elnökének State of the Union beszédében foglaltakkal, valamint Németország volt soros elnökségének prioritásaival, nagy kérdés, hogy emellett milyen törésvonalak húzódnak meg a francia-német tengelyben. A célkitűzések megvalósítása során Franciaországnak lehetősége nyílik saját érdekeinek becsatornázására, és általa vélt kulcsfontosságú kérdések napirendre tűzésére, melyek a francia elnökválasztás előtt és az Európai Unió jövője szempontjából is meghatározóak lehetnek.
Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint míg a franciák 39%-a úgy gondolja, az uniós tagság ugyanannyi előnnyel, mint hátránnyal jár, addig a fennmaradó részarány többsége állítja, hogy a hátrányok nagyobbak, mint a pozitív vívmányok. Bernard Sananés, a felmérést készítő Elabe Intézet vezetője szerint a lakosság jól érti az „együtt erősebbek vagyunk” érvet, azonban az uniónak nehézséget okoz annak bebizonyítása, hogy ez valóban változást hoz az emberek mindennapi életében. Mindezekre tekintettel, valamint arra, hogy a francia társadalom az Európai Unió legkritikusabb euroszkeptikusai közé tartozik, Párizsra még nagyobb nyomás helyeződik, hogy bebizonyítsa: az unió képes teljesíteni.
Emmanuel Macron ebben a környezetben tartotta meg 2021. december 9-én a francia soros elnökség prioritásait ismertető beszédét, amelynek középpontjában három fő terület állt: az európai szuverenitásra, stratégiai autonómiára vonatkozó menetrend megvalósítása, egy új európai növekedési modell kialakítása, továbbá az ún. humane Europe, egy emberibb léptékű Európa megteremtése.
A francia soros elnökség jelmondata ennek megfelelően a „Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése” címet viseli: fellendülés, hogy Európa képes legyen elősegíteni a zöld és digitális átállást; erő, hogy az érdekek és értékek megvédhetőek és előmozdíthatóak legyenek; illetve a hovatartozás érzése, mely a közös európai jövőkép alapját képezi. Az elnökség programját összefoglaló 76 oldalas dokumentum a jelmondat, valamint az elnök beszédének fényében számos törekvést nevesít: a schengeni övezet reformja, a szociális Európa védelme, a klímacélok és gazdasági fejlődés kiegyensúlyozása, a digitális átállás előtérbe helyezése.
Németország és Franciaország között az Európai Unió Tanácsának soros elnökségének átvételének időpontja és a programban foglaltak tekintetében is sok hasonlóság mutatkozik. Mindkét állam a nemzeti választások előtt/közben vette át az elnökség féléves ciklusát, amellyel a vezető pártok prioritásainak megjelenése egyszerre több szinten válik megismerhetővé. Annak elemzésére, hogy e célkitűzések többszintű megjelenése pozitív vagy negatív hatással bír-e a belpolitikai küzdelmekben, a jelen cikk nem hivatott, ugyanakkor érdemes kitérni a programok közötti hasonlóságokra és különbségekre.
„Gemeinsam. Europe wieder stark machen.”, azaz az „Együtt újra erőssé tesszük Európát!” jelmondattal ellátott német program a francia prioritásokhoz hasonló célkitűzéseket tartalmazott. A COVID-19 járvány okozta válsághelyzet kezelésére tekintettel Berlin felől is az európai gazdaság fellendítésére, valamint az egységes piac fejlesztésére vonatkozó igény fogalmazódott meg, amelynek alapját a stabil befektetési környezet kialakítása adja. A közös kül- és biztonságpolitika, illetve az EU Kína stratégiájának fejlesztését is nevesítette. Mindezeken túl a németek részéről kulcsfontosságú volt a gazdasági fellendüléssel összhangban lévő környezetvédelem előmozdítása, valamint a digitális szuverenitás mint fő cél érdekében tett lépések érvényesítése.
A francia programban megfogalmazott célok közel azonosak, még ha az odáig vezető út más elágazásokat is tartalmaz: a jelenlegi tanácsi elnökséget betöltő ország prioritásai között a klímacélokkal kéz a kézben járó gazdasági fejlődés, valamint a digitális átállás keretébe tartozó digitális szolgáltatási csomag és digitális piac szabályozása hangsúlyos szerepet kap. A francia elnökség a „karbon-adó” bevezetésével alakítaná át az unió tagállamainak gazdaságát, amellyel véleménye szerint a versenyképesség megőrizhető. A szociális Európa védelmének célkitűzése értelmében Macron szerint, bár növelni kell a termelékenységet, de meg kell tartani az szolidaritáson alapuló európai szociális modellt is. 2022 márciusában ezért csúcstalálkozót kíván tartani a növekedésről.
A hasonlóságokból kirajzolódik a jelenlegi francia és a 2020-as német soros elnökség által vizionált jövőkép, azonban a különbségek többet árulhatnak el. Az Európai Unió és Kína kapcsolatában a német pragmatikusabb megközelítést egy sokkal élesebb francia retorika követi, amely véleményem szerint a nyugat-balkáni államokkal folytatott csatlakozási folyamatok ütemére is befolyással lehet. Mindemellett fontos látni, hogy a francia elnökség dokumentumában a külpolitikai kapcsolatokban markáns, hangsúlyos szerepet kap az Afrikával való (gazdasági) együttműködés előmozdítása.
A megfogalmazott környezetvédelmi és energiapolitikai prioritások kapcsán végül szükséges kitérni az Európai Bizottság taxonómia rendeletet kiegészítő jogi aktus szövegtervezetére, amely speciális feltételek mellett „fenntarthatónak” minősítené a nukleáris és földgáz technológiákba történő beruházásokat. A német kormány zöldpárti politikusai Ausztriával egyetemben lesújtó véleményt formáltak a véleményezésre küldött tervezet kapcsán, míg az energiaárak robbanása végett Franciaország – és többek között Magyarország is – támogatója a rendelkezésnek. A felmerülő és megoldásra váró kérdések számos alternatív utat jelölhetnek ki az elkövetkezendő időszakban, melyben a francia soros elnökség és a jelenlegi német kormánypárt együttműködése kulcsfontosságú lesz az Európai Unió jövőjének szempontjából.
Forrásjegyzék
Elabe Institut: Les Francais et la PFUE (link)
French Presidency of the Council of the European Union: Message from the President (link)
French Presidency of the Council of the European Union: Trade relations between the European Union and Africa: forging new partnerships (link)
La Présidence du Conseil de I’UE (link)
Politico: European elections to watch in 2022 (link)
Politico: France eyes quick anti-China action to bail out Lithuania in trade war (link)
Politico: What the French think of the European Presidency (link)
Programme for German’s Presidency of the Council of the European Union (link)
Programme for the French Presidency of the Council of the European Union (link)
