Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Műhely
Páhy Anna
Páhy Anna
újságíró
  • 2023.10.25.
  • 2023.10.25.
Magazin / Műhely

A jó, a rossz és az AI

A valótlan valóságról, a jó és rossz hazugságokról, illetve arról is szó esett a Ludovika Szabadegyetem Vizuális manipuláció és deepfake című előadásában október 24-én, hogy mi módon manipulálnak bennünket a képek. Az előadó Aczél Petra nyelvész, kommunikációkutató, retorikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyetemi tanára volt.

Mennyire hihetünk a saját szemünknek? Mennyire segít bennünket, a hiszem, ha látom-szemlélet? Ha valamit látok, akkor az valóban létezik? – tette fel a gondolatébresztő kérdéseket Aczél Petra. A MOME egyetemi tanára szemünk optikai csalódásainak széles spektrumát elénk tárva bizonyította, az bizony gyakran téved.

Miért téved az emberi látás?

Az emberi érzékelés legpontosabb formája az ízlelés, a legtévedhetőbb formája a látás. A látás folyamatában a valóság mellé sok mindent odaképzelünk, hiszen a látásunk kreatív, szelektív, kontextuális, téri, nem nyelvhez, beszédhez kapcsolódik, holott életünk döntő többségben valamilyen nyelvi logikán alapszik.

Az emberi agy a képet tizenháromezerszer gyorsabban fogadja be, mint a szöveget, mindig az újat a régi ellenében. Az agyunkban a történet győz az adat felett, a mozgó az álló felett, és az érzés pedig az értelem előtt jár.

Vizuális művelet és hatásuk

Hogyan, milyen műveletek során hatnak ránk a képek? Minél élénkebb egy információ, annál inkább hatással van. A sorrend a legkevésbé élénk információtól a legélénkebbig a következő: statisztika; (össze)hasonlítás; absztrakt állítások; tárgyilagos szövegek (pl. használati utasítás); elmesélés, történetmondás; metafora; rajz; élethű festészet; fénykép; mozgókép; tényleges megtapasztalás.

A MOME professzora a vizuális műveletek kapcsán egyebek mellett beszélt a filterek szerepéről, jelentőségéről és lehetőségeiről, egészen az őszintének tűnő nofilter filterig. Elmondta, a filterek pontszerkezeteket jelölnek ki, amelynek segítségével hozzáadhatunk, elvehetünk, kicserélhetünk, módosíthatunk valamit.

A leggyakoribb vizuális műveletek során egy állóképen vagy elveszünk (detrakció) vagy hozzáadunk valamit (fényt, hátteret), illetve többlettartalmat hozunk létre (kontraszt, fúzió, csere, reklámszlogen). A figyelemfelkelő képek természetesen elősegíthetik egy-egy termék eladását, de akár a családon belüli erőszakra való figyelemfelhívás eszköze is lehet a meglepő, az újdonság erejével ható kép.

Mozgóképeknél a vizuális műveletek elsősorban a kameraszöghöz kapcsolódnak, illetve a különböző nézőpontokból, különböző távolságból készített felvételekkel való játékhoz.

Mélycsalás, azaz a deepfake

A valótlan valóság jó vagy a rossz hazugság? Bár a deepfake 2017-óta van jelen az életünkben, a képekkel való csalás, valótlanság állítása nem újdonság a történelemben. Valószínűleg a múzeumok is tele vannak hamisított festményekkel.

Ennek fényében vajon minek tekinthető a paródia vagy a színjátszás? Mikortól tekinthető mindez csalásnak? Ha valamit a mesterséges intelligencia (AI) állít elő, akkor az biztosan rossz? Andy Warhol naplóját hallgathatjuk, amelyben a művész általa soha le nem írt mondatokat mond, az csalás? Ha James Dean, a fiatalon elhunyt amerikai színész az AI segítségével (és a családja engedélyével) „játszik” egy 21. századi filmben, az csalás? Ha a múzeumlátogatókat Salvador Dali „személyesen” köszönti, az csalás? Ha történelemórán megelevenedik az antik világ és láthatjuk Mezopotámia lakóinak életét, az csalás?

Az AI-csalás a mai kor jelensége

A deepfake digitálismédia-manipuláció. Ultrarealisztikus, gépi tanulással létrehozott hamis(ított) videó, amelynek szereplői olyan dolgokat tehetnek vagy mondhatnak, amit nagy valószínűséggel nem tennének vagy mondanának.

A deepfake olyasmit ábrázol, ami nincs. A deepfake-nek nincs valósága, nincs saját realitása, nem hiteles. Képi világa viszont akkor is hat, akkor is hihető, ha pontosan tudjuk, hogy hazugság.  

Minek tekinthető a deepfake? Csodálatos intuíciónak, művészetnek? Egy alkotási formának, rekonstrukciónak? Vagy a személy plágiumának, a hazugság és rágalom kegyetlen eszközének (politikai szereplők, bosszúpornó stb.)?

A deepfake előzményei a hamisított festményektől a politikában használt képi módosító eszközökig nyúlnak vissza. A 21. században azonban már mozgó, multimédiás, interaktív, cselekvő és tanuló jelenségről van szó, amely kihívásokat jelent az üzleti technológia, a jog, az erkölcs, a pszichológiai és a kommunikáció területén.

Ha személyes hívást is kaphatunk hanghamisítással csalóktól a pénzügyi vagy az egészségügyi szektorból, illetőleg ha, ne adj isten, egy családtagunk hangját hamisítják, akkor hol a határ?

A hadászat, azon belül pedig a kiberhadviselés az a tudományterület, ahol talán a legveszélyesebb a deepfake. A politikában pedig akár a közbizalom megingását is maga után vonhatja, tehát mindenkit, a teljes lakosságot érinti. 

Mit tehetünk?

„Minden, ami mediatizált, az hazudhat! Először kételkedjenek! A legjobb védekezés a tudatosság és visszafogottság!” – tanácsolta a MOME professzora. Ha manipulált mozgóképre gyanakszunk, figyeljük a glitch-eket: a pislogást, bőr felszínét, a hang apró rezdüléseit, a világítást, az apróságokat, az apró részleteket, a félresiklásokat!

„Ami nincs, azt nem lehet ellenünk fordítani. Csak az a kép nem okoz gondot, ami nem készül el. Csak abból a videóból nem lesz baj, amit nem veszünk fel!” Ha már megtörtént a baj, a platformok üzemeltetőjét, felügyeleti szervét, tulajdonosát érdemes megkeresnünk.

„Tegyük fel magunknak a kérdést: Kell-e nekünk az élethűség? Vagy elfogadjuk: minden, ami valóságos, az tökéletlen…” – gondolkodtatta el előadása lezárásaként a hallgatóságot Aczél Petra professzor asszony.

Nyitókép: depositphotos.com

Az előadás itt tekinthető meg:

Videó: Pálfalvi Zoltán

Témakörök: deepfake, látás, Ludovika Szabadegyetem, mesterséges intelligencia
ITKI BLOG

Jog és logika – I. rész

A logikai elemzés alkalmazásával a jogi nyelv kétértelműségei feloldhatók.

Előadó

Hogyan alakul Európa digitális jövője?

Kerekasztalbeszélgetés a mesterséges intelligencia szabályozásáról.

Aula

Az intelligens az új szexi?

Az álhírekről Bányász Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék tanársegédjével beszélgettünk.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT