Az Európai Unió Fehér Könyve kettős célt tételez: az innovációt támogató jogi környezet megteremtése mellett az ezzel járó kockázatok csökkentését is prioritásnak tekinti. Alapvetően a jogosultsági alapú megközelítés jellemzi.
Az Európai Unió Bizottsága 2020. február 19-én tette közzé Fehér Könyvét a mesterséges intelligenciáról, és indította el azt a konzultációs folyamatot, amely az európai jogalkotás előkészítésének a következő fázisa. A Fehér Könyv első alkalommal írja körül azokat a normatív kereteket, amelyek között az európai jogalkotó a mesterséges intelligencia fejlesztését és alkalmazását tételezi. A jogi keretek sarokpontja emberközpontú és egyéni jogosultsági szempontú, alapjogi szemléletet tükröző megközelítés, amelynek alappillérei a személyes autonómia, a károk megelőzése, a tisztességesség és a magyarázhatóság. A Fehér Könyv alapvető célkitűzése, ahogy azt a címe is jelzi, a kiválóság és a bizalom biztosítása, amely egyúttal két, egymásnak ellentmondó jogpolitikai célt is sugall. Az egyik jogpolitikai cél olyan kedvező jogi környezet kialakítása, amely a mesterséges intelligencia fejlesztésére és kiterjedt alkalmazására ösztönöz, növelve ezzel az Európai Unió versenyképességét nemzetközi színtéren, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben. A másik jogpolitikai cél a kellő biztonság nyújtása az Európai Unió polgárainak a mesterséges intelligencia által előidézett kockázatokkal szemben. Így a jogi környezetnek egyszerre kellene hatékonynak és biztonságosnak lennie. Ennek a két szempontnak az egyidejű érvényesítése rendszerint kompromisszumos megoldásokat igényel, mert egymást többnyire kizárják. A Fehér Könyv alapján még nem látszik, hogy ezek a kompromisszumok pontosan mely szabályozási kérdésekben válnak majd szükségessé. Várhatóan éppen részben a konzultációs folyamat fogja ezeket körvonalazni.
A mesterséges intelligenciát a Fehér Könyv adatok, algoritmusok és számítási kapacitás kombinációjában határozza meg. Előnyeit az állampolgárok számára az egészségügyi szolgáltatások magasabb színvonalában, a biztonságosabb és tisztább szállítási rendszerekben, valamint a közszolgáltatások magasabb minőségében azonosítja. Az üzleti szektor számára a gépesítés, a mezőgazdasági termelés, az internetes biztonság, a szállítás, a turizmus, a divatszektor és az egészségügy hatékonyabb működését határozza meg várható előnyként. A közérdeket a közszolgáltatások költségének a csökkenése, a szállítás, a nevelés, az energiaszektor és a hulladékfeldolgozás fejlődése szolgálja. A Fehér Könyv ezzel kijelöli azokat az ágazatokat, amelyekre a jövőbeli szabályozás várhatóan fókuszálni fog, illetőleg amelyek a kockázatok és a felelősségi kérdések szempontjából kiemelt területeket jelentenek majd.
A gazdaság makroszintjén a mesterséges intelligencia térnyerése az erőviszonyokat még inkább a nagyvállalati szektor javára tolja el, ami hátrányt jelent a kis- és a középvállalkozásoknak. Ezt támogatja meg az uniós adatstratégia, elősegítve a hozzáférhetőséget és az innovációt. A piaci egyenlőtlenségeket a nagyobb központi szerepvállalás tudja kompenzálni. Ennek érdekében a tagállamokban Digitális Innovációs Csomópontokat kell létrehozni, amelyeket a Digitális Európa Programnak kell támogatnia. Ez feltételezi a magánszektor és a tagállamok, nemzetközi szinten pedig a magánszektor és az Európai Unió együttműködését. Ez a törekvés várhatóan a public private partnership új formáinak a megjelenését eredményezi.
A mesterséges intelligencia lehetőségeket és kockázatokat is hordoz. A polgárok joggal érzik eszköztelennek magukat az algoritmusokkal történő döntéshozatal információs aszimmetriáival járó hátrányokkal szemben, a vállalatok pedig joggal várhatják el a jogbiztonságot. A mesterséges intelligencia növelheti a polgárok biztonságát és segítheti őket az alapvető jogaik gyakorlásában. Alappal merülhet fel azonban bennük aggodalom a mesterséges intelligencia szándékon túli hatásaival és jogellenes használatával kapcsolatban. Ezek olyan fenntartások, amelyekre a jogalkotásnak reagálnia kell, mert a befektetések és a képességek elégtelensége mellett a bizalom hiánya lehet olyan tényező, amely gátolja a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazását.
A mesterséges intelligencia alkalmazásának alig felmérhető előnyei mellett a Fehér Könyv a mesterséges intelligencia alkalmazásával járó potenciális kockázatokat az átláthatatlan döntéshozatalban, a nemi vagy más alapú diszkrimináció veszélyében, továbbá a magánélet sérelmének a lehetőségében azonosítja. A formálódó jogi környezet súlypontjait tehát a magánélethez és a személyes adatokhoz való jog védelme, a biztonsági előírások és a felelősségi szabályok kell, hogy képezzék. Ha a biztonsági kockázatok materializálódnak, világos követelmények hiányában a mesterséges intelligencián alapuló technológiák sajátosságai jelentős mértékben elnehezítik a káros döntési folyamatok visszakövetését. Ennek eredményeként nagy valószínűséggel adódnak olyan helyzetek, amelyekben a felelősség tisztázatlansága miatt a károsult nem kap kártérítést. A Fehér Könyv problémaként azonosítja a bizonyítási szükséghelyzetet, de nem fogalmaz meg iránymutatást arra nézve, hogy ezt milyen eszközökkel lehet kezelni, még annyiban sem, hogy anyagi vagy eljárási jogi megoldásokban kellene-e a jogalkotásnak gondolkodnia.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával működő technológiák átláthatatlansága több szempontból is nagy kihívás a jog számára. Ez az átláthatatlanság már a jogsértések felderítését és bizonyítását is akadályozza, az ebből fakadó bizonytalanságok pedig nehezítik a felelősségnek az értékesítési láncolatban résztvevő piaci szereplők közötti telepítését. Az európai uniós jog szempontjából kiemelt jelentőséget kap ebben a körben a termékfelelősség. A termékfelelősségi szabályok a terméknek a piacra juttatás időpontjában való biztonságosságát kérik számon. A mesterséges intelligencia alkalmazásával működő termékek azonban nemcsak folyamatos szoftverfrissítések és javítások tárgyai, de más, a fejlesztő által nem teljesen ismert szoftverekkel is együtt kell működniük, ami kiszámíthatatlan hatásokkal is járhat. Olyan felelősségi konstrukciókban kell tehát gondolkodni, amelyek a termék használatának az egész tartamát végig tudják kísérni. Ez merőben új szemléletet, a gyártók és üzemeltetők felé pedig újszerű követelményeket jelent. A releváns technológiák komplexitása alapvetően kérdőjelezheti meg azt is, hogy a mai, individuális szemléletű felelősségi megközelítésünk ezekben a szektorokban fenntartható-e, vagy új kockázattelepítési megoldásokban kell-e gondolkodnunk. A megoldások keresése, bár eddig a Fehér Könyv nem megy el, várhatóan új lendületet ad annak a gondolkodásnak, hogy felróhatóságtól független kártelepítési megoldások, különösen pedig széles körű, társadalmi szintű biztosítási rendszerek lecserélhetik-e majd a kártérítési felelősséget mint kockázattelepítési rendszert.
A Fehér Könyv minden tekintetben figyelemmel van az emberi tényezőre. Nemcsak a potenciális károsulti oldalon, de felelősségi szempontból is, amennyiben emberek által létrehozott és emberek által felügyelt technológiákban gondolkodik. Így nem szakad el attól a megközelítéstől, amely társadalmi cselekvésekből indul ki. A Fehér Könyv nem tételez emberi kontrolltól teljesen független magatartást a mesterséges intelligencia alkalmazásával működő technológiák kapcsán sem. Emberi magatartásokat tételez a tervezési, előállítási és a piacra bocsátással kapcsolatos döntési folyamatokban, továbbá lehetséges emberi beavatkozást tételez a működés és ellenőrzés során is. Alapvetően ez teszi lehetővé azt, hogy az európai jogalkotás a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán is társadalmi viszonyokban gondolkodjon és ez az egyetlen módja annak, hogy a felmerülő kockázatokra a már meglévő szabályozási keretekbe illeszthető megoldásokat keressen, tagállami és uniós szinten egyaránt.
Végjegyzet:
Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése. Kibocsátók: A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (Európai Bizottság), Európai Bizottság.