Az internetes platformok társadalomformáló hatásáról szervezett nemzetközi konferenciát az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) június 20-án.
A rendezvényt Török Bernát intézetvezető nyitotta meg. Beszédében kiemelte Európának a platformok szabályozási normáit meghatározó úttörő szerepét, amelyre a tengerentúlon „brüsszeli hatásként” hivatkoznak. Korábban a GDPR, majd a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló törvény, most pedig a mesterséges intelligenciáról szóló szabályozás révén egyértelműen előrébb jár az EU, mint a világ más térségei. Ám látni kell azt is, tette hozzá az intézetvezető, hogy a vonatkozó törvények elfogadása csak a munka kezdetét jelenti: nagyobb szabályozási kihívásnak tűnik az, miképpen kell e szabályokat a valósághoz igazodó módon alkalmazni. Ehhez fontos együttműködni az amerikai szakértőkkel, hiszen a szabályozás által érintett tech óriások éppen a tengerentúlon működnek.
E törvényalkotás tétje az egész társadalmat szolgáló fejlődés. A szabályozás logikája kapcsán pedig Eötvös József gondolatai érdemelnek megfontolást: „Igazán csak úgy lehet haladni, ha az egyik lábbal előre lépünk, a másikat a helyén hagyjuk. Ez minden haladás első törvénye, amely ugyanaz a nagy államokra és egész népekre, mint az egyénekre.”
Igazság és hatalom
Julie Cohen, a Georgetown University professzora Információs kapitalizmus, digitális infrastruktúrák és az információs társadalom irányítása című vitaindító előadását Polányi Károlynak az ipari kapitalizmushoz kapcsolódó gondolataival kezdte. A gazdaságtörténész annak idején három olyan elemet határozott meg, amelyek kulcsszerepet játszottak a mezőgazdaságon alapuló kapitalizmus iparivá válásában: (1) a föld és a nyersanyagok magántulajdonba kerülése, (2) a föld, a munka, és a pénz mint termelési tényezők áruvá válása, (3) a tény, hogy a barter és kereskedelem új, saját törvényszerűségeken alapuló piacra kerülése.
Az elmúlt 60-70 évben aztán újabb átalakulás történt, amely az információs kapitalizmus megjelenéséhez vezetett, erről írt a professzor Igazság és hatalom között című munkájában. Az ezt kiváltó okok (1) a nem kézzelfogható erőforrások magántulajdonba kerülése, (2) a munka, a föld, a pénz és az emberek „adatosulása”, adattá válása, (3) a barter és a kereskedelem színtere a piacokról a platformokra került át.
Új transzformáció
Polányi – folytatta a professzor – úgy gondolta, hogy a földet, a munkát és a pénzt nem szabad árunak tekinteni, mert azok piacra kerülése társadalmi problémákat generál. Ez valóban így történt, elég csak a banki összeomlásokra, a kizsigerelt termőföldekre vagy a kihasznált dolgozókra gondolni. E változások feldolgozása érdekében született például a modern angol munkajog, bankjog, és a ma ismert többi szabályozó eszköz.
A mostani transzformáció kapcsán, amikor is a termelési tényezők áruvá válva digitális platformokba ágyazódnak, átgondolandó, hogy a korábbi jogintézmények működőképesek-e még – vetette fel Julie Cohen. Mit jelenthet e fogalmi keretben az igazságosság és miképpen lehet azt helyreállítani? – tette fel a kérdést a tech óriások szabályozása kapcsán. E struktúrák, fogalmazott, nagyon nehezen szabályozhatók és felügyelhetők. A professzor az ez irányú uniós erőfeszítések és törvényhozás kapcsán aggodalmának adott hangot, rámutatva a végrehajtás nehézségeire.
Új jogi megközelítések
Rolf H. Weber, a Zürich-i Egyetem jogászprofesszora ezt követően a digitális platformok átláthatóságáról tartott előadásában két típusú platformot különböztetett meg: az üzleti orientációjút (amelyhez olyan szabályozandó jogi területek kapcsolódnak, mint például a versenyjog, a fogyasztóvédelem vagy munkajog), és a kommunikációhoz és társadalomhoz kötődőt (ez a tartalommoderálás vagy a fake news kérdéseit veti fel).
Az előadó az átláthatósággal kapcsolatos kihívásokat részletesen ismertette, majd az ezekre adható megoldásokról – egyebek mellett az elszámoltathatóságról, szankciókról, auditálhatóságról, a megfigyelhetőség feltételeiről – szólt. Az új jogi megközelítések kapcsán bemutatta az uniós és a japán szabályozást, és említést tett a távol-keleti gyakorlatról is.
Előrelépés
Ződi Zsolt, az NKE ITKI tudományos főmunkatársa a digitális platformok felhasználóinak védelméről értekezett. Mint mondta, e kérdéskör szabályozása a 2000-es évek végén vett lendületet, s a felhasználók védelme az egyik fő mozgatórugója a mostanában megjelenő platformjognak is. Az előadó az elmúlt évtizedekre visszatekintve elmondta: jóllehet akvizíciók révén folyamatosan nőttek a platformok, a szabályozók jó ideig nem léptek, az online tartalomszolgáltatóknak csak a jogszerűtlen tartalmak eltávolítása kapcsán volt felelőssége. Közben megjelent a Facebook, tőzsdére ment a Google, létrejött a Airbnb és a Uber, ám a szabályozás egyre késett. A folyamatok révén e tech óriások megszabadultak versenytársaiktól, átszervezték életünket, időnket, és megjelenésük átformálta a médiát és a reklámpiacot is.
Érdemi előrelépés e téren 2017-től történt, a jogi szabályozást részletesen is áttekintette az előadó. Az európai platform szabályozás főbb jellemzőiként kiemelte: nincs általános kötelezettség ma sem a monitorozás tekintetében; elsősorban ex ante, azaz preventív vagy compliance típusú a szabályozás, amely a társ- és önszabályozásra támaszkodik, igazolási alapja pedig a fogyasztók védelmének megteremtése. Fog-e mindez működni a gyakorlatban? – tette fel a kérdést. Válaszában úgy fogalmazott: nem tudni még, ellentmondásosak a tapasztalatok. Annyi azonban bizonyos, hogy a jogszabály bevezetésének első évében többezer eljárás indult, a platformok pedig jobban odafigyelnek. S ez már önmagában pozitív fordulat.
Beszámolónk második részét ITT olvashatják.
