Projektzáró konferenciát tartottak a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai központjában a Legyen TERED építészeti bűnmegelőzési program apropóján. Bár a konferencia vezérfonalát a projekt I. és II. szakaszának lezárulása, vagyis a kőbányai Sajó Sándor tér bűnmegelőzési szempontokat integráló átépítése szolgáltatta, a meghívott előadók átfogó képet nyújtottak több, a bűnmegelőzést szolgáló hazai innovációról és erőfeszítésről.
A konferencia megnyitójában Dr. Kovács Róbert Antal, a kerület polgármestere kiemelte: a különböző felmérések szerint a közbiztonság a kőbányai lakosokat elsődlegesen foglalkoztató kérdés. Rámutatott, hogy ezen a téren kiemelkedő fontosságú az épített környezet kialakítása. A kerület vezetője említést tett az eltelt évek városfejlesztési lépéseiről (térfigyelő kamerák kihelyezése, közterületek átláthatóbbá tétele), amelyek növelték az objektív közbiztonságot és a lakosok szubjektív biztonságérzetét is.
Dr. Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) kommunikációs igazgatója kiemelte, hogy a bűnmegelőzésben ötvözni kell a társadalomtudományokat és a természettudományokat, jelen esetben az építészetet, illetve a technikát. Miközben az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött az állampolgárok bűnmegelőzési kultúrája, a közbiztonsági statisztikák javulása ezzel ellentétesen hat, és a „reflexek” tompulását eredményezheti.
Dr. Bozsó Zoltán dandártábornok, a Fővárosi BV Intézet parancsnoka amellett érvelt, miszerint a büntetés-végrehajtás jóval több az elítéltek fogva tartását lebonyolító szervezetnél. Pozitív tapasztalatai szerint a BV jelentős szerepet tud betölteni a bűnmegelőzésben azáltal, hogy aktívan bevonja az elítélteket a falakon kívül zajló projektekbe, ezáltal is segítve a jövőképük alakítását. Mint mondta, ez ahhoz a társadalmi szemléletváltáshoz is hozzájárul, amely a büntetés-végrehajtást a rendvédelem szerves részének tekinti.
Új fogalom
A Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület (BEVE) részéről Dr. Molnár István Jenő alelnök tartott prezentációt a program eredményeiről. Az építészeti bűnmegelőzés fogalmáról szólva kiemelte, hogy Magyarországon viszonylag új jelenségről van szó, amely először az 2013-ban megjelent Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia vázolt fel. Ezt több évnyi kutatómunka és külföldi tapasztalatgyűjtés után követték az első anyagok és koncepciók, majd 2018-ban a Safecity néven futó kísérleti modell Törökbálinton.
Éppen ezért a most lezárt program – mint az első, a tervezéstől a megvalósításig terjedő tényleges projekt – mérföldkő a hazai építészeti bűnmegelőzésben. Az egyesület alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a megfelelő világítás, a térfigyelő eszközök és az átlátható terek fontos szerepet játszanak, az építészeti bűnmegelőzést nem elég egyszerű városfejlesztési technikai kérdésként szemlélni. Mivel a környezet átalakításának a bűncselekmények csökkentése mellett a szubjektív biztonságérzet növelése is éppoly fontos célja, ezért elengedhetetlen a lakosok – az egyének, és főleg a közösségek – bevonása ebbe a folyamatba. Ennek első lépése a biztonságérzet feltérképezése: mit tartanak az adott közterületet használó (vagy valamiért nem használó) csoportok a leginkább aggasztónak, mi javítana a szemükben a terület megítélésén. Ezt követően fontos a bevonásuk a tervezésbe és – amennyiben ez lehetséges – a megvalósításba is. (Amint azt külföldi példák is mutatják, e szempontok figyelembe vételével lehet lassan, de tartósan felszámolni a problémás körzeteket. )
A közterületnek vonzania kell az embereket, hiszen a humán jelenlét biztosítja a „természetes felügyeletet”. Ezt a célt azonban nem lehet pusztán esztétikai változtatásokkal elérni: a funkcionalitás legalább ugyanilyen fontos. Ez utóbbira mutat példát a Sajó Sándor téren kialakított ivókút, kutyafuttató, valamint a felhasználói csoportok visszajelzései alapján kialakított utcabútorok. Az építészeti bűnmegelőzés valójában nem jár nagyobb költségekkel, mert a hangsúly a szemléleten van, illetve azon, hogy azok beépüljenek a városfejlesztési gyakorlatba. Bár jelenleg nincs Magyarországon építészeti bűnmegelőzési szabvány, a BEVE alelnöke szerint várhatóan 2022 elejére elkészül az idén februárban megjelent első nemzetközi ISO-szabvány hazai átültetése.
Konkrét eredmények, innovatív termékek
Ezt követően Dr. Christián László rendőrezredes, az NKE oktatási rektorhelyettese nyújtott részletes áttekintést a Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium (BTNL) tevékenységéről. Mint ismert, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020-ban indította el a Nemzeti Laboratóriumok Programot, hogy olyan tudásközpontok létrehozását támogassa, amelyek az egyes szakterületek kiemelkedő tudományos csomópontjává válhatnak. Az így felállt 17 központ közé tartozik a több mint 40 munkatárssal működő BTNL is, melynek három fő kutatási iránya az intézménybiztonság, a településbiztonság, valamint az ország- és határbiztonság, és várhatóan legalább 2024 végéig fog működni.
Ezek közül Dr. Christián László, a BTNL szakmai vezetője a konferenciával összefüggésben a településbiztonságot emelte ki. Mint elmondta, a nemzeti biztonsági stratégia azon célkitűzése, hogy hazánk 2030-ra Európa 5 és a világ 10 legbiztonságosabb országa között legyen, komoly feladatokat állít mindenki elé, nem utolsósorban az innováció terén. A BTNL egyik fontos szerepe éppen abban van, hogy olyan piaci, állami és tudományos szereplőket tud bevonni innovatív megoldások és megközelítések kifejlesztésébe (pl. Vodafone, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Széchenyi István Egyetem, ORFK) akiknek a Laboratórium nélkül nem biztos, hogy lehetőségük adódott volna az ilyen közös munkára.
Mindemellett a BTNL célja „nem tanulmányok írása”, hanem konkrét eredmények, innovatív termékek létrehozása, amelyeket cégek, önkormányzatok vagy magánemberek is megvásárolhatnak. Ilyen konkrét megoldás lehet a humán munkaerő kiváltása a településbiztonságban többek között dróntechnológia, automatikus recepciók, illetve fokozott kiberbiztonság révén.
Kihangsúlyozta ugyanakkor, hogy biztonság komplex fogalom, számos újszerű kockázat létezik, és sokrétű a társadalmi érintettség, így a megoldások is sokszereplősek. Az általa komplementer rendészetnek nevezett modellben a civil bűnmegelőzés (például a 64 000 hazai polgárőr), a magánbiztonság (például az országban működő mintegy 3000 biztonságtechnikai cég), az önkormányzatok és önkormányzati rendészetek mind jelentős szerepet játszanak, partnerségben a rendvédelmi szervekkel és magával a rendőrséggel.
Az önkormányzatokra kitérve megjegyezte: bár elméletileg ők a bűnmegelőzés fő szereplői – a nemzeti stratégiában is 30 helyen nevesítve, konkrét ajánlásokkal –, a felmérésük szerint ezt mégis elég kevéssé vállalják fel. Ennek pedig sokszor éppen az az oka, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő emberi erőforrás, így a BTNL által kutatott innovatív megoldások különösen jól jöhetnek számukra.
Világszínvonal
Szedlacsekné Bürszem Gréta a Legyen TERED beruházás tervezője a jó térhasználat céljáról beszélt, és megjegyezte: a magyar építészet világszínvonalat képvisel a térképzésben. Ugyanakkor visszautalt arra, hogy a bűnmegelőzés Magyarországon egy viszonylag új szempont, új funkció a közösségi terek tekintetében. Kihívást jelent továbbá, hogy miközben elengedhetetlen az ötletesség, egyúttal meg kell felelni mintegy 1500 hazai szabványnak is. Ez a konkrét projekt esetében is „visszafogta a szárnyalást”, vagyis a felhasználói csoportok javaslatainak maradéktalan megvalósítását, például az utcabútorokat illetően.
A bűnmegelőzési szempontokról szólva vázolta, miképpen valósultak meg ezek a megújult Sajó Sándor téren, kiemelve a tiszta, lehatárolt, átlátható területet, a szembeötlő és érthető tájékoztató táblákat, valamint a közösség bevonását ösztönző funkciókat (például a környéken lakók által fenntartott virágágyást). Szólt emellett az „érzékszerveket érintő”, a szubjektív biztonságérzet szempontjából is fontos változtatásokról: nincsenek benőtt, eldugott zugok, a felületek tapintása kellemes.
A konferencia záró felszólalójaként Hermann Gábor, a BTNL településbiztonsági alprojektvezetője ismertette a Laboratórium munkáját. Ő is kihangsúlyozta az önkormányzatok szerepét a bűnmegelőzésben, amihez véleménye szerint léteznek kiaknázható helyi tartalékaik. A BTNL munkájának egyik célja éppen az, hogy ezek kiaknázásában segítsen.
Mint elmondta, az alprojekt négy jelenlegi célja közül az első egy objektív minőségellenőrzési szempontrendszer kidolgozása, amely által biztonságosnak minősíthető egy település, a második pedig egy olyan komplex településbiztonsági módszertani útmutató és dokumentumtár elkészítése, amelyet az önkormányzatok hatékonyan tudnak használni. Harmadik céljuk egy integrált lakossági bejelentéskezelő rendszer kifejlesztése, amely egy egyszerű okostelefonos felület által egyszerűsíti le a lakosság által észlelt közterületi gondok bejelentését, majd továbbítja a bejelentést a megfelelő szerveknek. A negyedik cél pedig az „okosvárossal” kapcsolatos elképzelések, rendszerek integrálása egy települési biztonságtechnikai rendszerbe (Smart City Security System), amely képes átfogóan ügyelni a mezőgazdasági, ipari és lakóterületekre, megannyi funkcióval ellátott eszközt adva az önkormányzatok kezébe a bűnmegelőzési erőfeszítéseik támogatására.
A konferencia végén elhangzott, hogy hamarosan megkezdődnek az előkészületek egy hasonló konferencia megtartására a V4-tagországok számára is.