A right to privacy elvének megjelenése óta védendő értéknek számít az egyén magánélete, ám az európai jogrendszerekben a közéleti szereplőnek alacsonyabb a védelmi szintje, mint a hétköznapi embernek. Emiatt e személynek a magánélethez való jogát szűkíti a társadalmi szerepvállalás, ugyanakkor ez nem zárja ki a személyiségi jogának megsértésével kapcsolatos igényérvényesítését. Emiatt is lehetséges, hogy a közszereplőkhöz kapcsolható ügyeknél a hazai bíróságok és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) másképp értelmezik a jogalany magánélethez való jogának megsértését. Hol a határ a magánérdek és a közérdek között? Meghatározott-e az EJEB gyakorlata az ilyen típusú ügyekben? E kérdésekre próbáltunk választ találni a Von Hannover kontra Németország és a Dosamentes kontra Spanyolország ügyek vizsgálatával.
Azt a kérdést, hogy valaki közéleti szereplőnek tekinthető-e, nem általában az adott személy pozíciója vagy bármely okból fennálló szélesebb körű ismertsége, hanem a jogi megítélés szempontjából releváns, konkrét élethelyzet alapján kell megítélni. A közszereplő helyzetének vizsgálata kapcsán kiemelt jelentőségű a magánélethez való jog és a véleménynyilvánításhoz való jog egyensúlyának megbomlása. Ez az „egyensúlyi-probléma” abból adódhat, hogy a sajtó véleménynyilvánítási jogkörét nem szabad szűkíteni, viszont egy közszereplő szereplésekor fénykép, vagy videófelvétel készítésénél nem kell a jogalany külön véleményét kérni.
Von Hannover kontra Németország
Az 1990-es évek elejétől a német bíróságon több ügyet is tárgyaltak a Caroline von Hannover és családja magánéletéről készült fényképeknek a Bunte, a Freizeit Revue és a Neue Post című lapokban való jogtalan megjelentetéséről. Miután Caroline von Hannover keresetét a német bíróságok elutasították, a felperes az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
A Von Hannover kontra Németország ügyek közül a legnagyobb visszhanggal bíró a 2004. június 24-i ítélet volt, ahol az EJEB úgy ítélte meg, hogy a bírósági határozatok sértették a kérelmező magánéletét, és ebben az esetben megszegték az Egyezmény 8. cikkét. Az EJEB az ügy kapcsán nehezen értett egyet a német bírósági határozatban megfogalmazott értelmezéssel, amelyben „jelenkori társadalmi eseménynek” titulálták Rainer herceg betegségét.
Caroline von Hannover EJEB elé kerülő másik ügyének a tárgyát a hercegnőről és a családjáról készült három cikk és az azokban megjelenő képek képezték. Az első kép a kérelmező Caroline von Hannover monacói hercegnőt és édesapját, Rainer herceget ábrázolta, amint egymásba karolva sétálnak. A cikk fő témája a herceg egészségügyi állapota és betegsége volt. A második és harmadik cikk kizárólag a hercegi család üdüléséről szólt, a fényképek is ebben a témában készültek. Az 1999. december 15-én hozott német alkotmánybírósági döntés alapján a közszereplő köteles eltűrni a köztereken készített fotók publikálását, ahol „magánemberként” jelenik meg. Az EJEB ezen döntésre is hivatkozva, a szövetségi bírósággal egyetértve kimondta, hogy a család üdülésével kapcsolatos két cikk és az azokhoz kapcsolódó fotók semmilyen formában nem járultak hozzá a közügyek nyilvános vitájához. A német alkotmánybíróság ebben az esetben több körülményt értékelt (például, hogy nem elhagyatott helyen készültek a képek), aminek konklúziójaként megállapítható, hogy a cikkek nem a közélettel függtek össze. Az EJEB egyértelműen a magánélethez való jog megsértését állapította meg, ugyanis semmilyen közérdekű funkciót nem látnak el ezen fényképek, mivel a felperes semmilyen hivatalos funkciót nem látott el a fénykép készítésekor. Ez alól kivétel az a cikk, ami a herceg egészségügyi állapotával foglalkozott. Ebben olyan információkat közöltek, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot az uralkodó hivatalos szerepéből adódóan. Az üdülésről készült képekkel ellentétben, ebben az esetben a személyiségi jogok háttérbe szorultak a sajtó véleménynyilvánítási jogához és a nyilvánosság információhoz való jogához képest.
Rubio Dosamantes kontra Spanyolország
Rubio Dosamantes popénekesnő magánéletét 2005 áprilisában három televíziós műsorban tárgyalták ki. Ebben nem az énekes karrierjéről volt szó, hanem a magánéletéről, olyan, az intim szférába tartozó témákról, mint a szexuális irányultsága. A műsor leadása után Rubio Dosamantes polgári eljárást indított a spanyol bíróságon a televíziós műsor műsorvezetői, szerkesztői, valamint a műsorszolgáltatók ellen, mivel megsértették a magánélethez és a jó hírnévhez való jogát. Az első fokon eljáró madridi bíróság elutasította Dosamantes keresetét, majd ezután másodfokon is elutasították a felperes beadványát. Dosamantes többször fellebbezett, a spanyol Legfelsőbb Bíróságig és az Alkotmánybíróságig jutott az ügy, de a nemzeti bíróságok mind-mind elutasították a felperes kérelmét. Ezután fordult a közszereplő az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Rubio Dosamantes esete azért komplexebb az EJEB ügyei között, mivel a rádió- vagy televíziófelvételnél a felvett személynek elegendő a ráutaló magatartása, hogy hozzájáruljon a felvétel készítéséhez. Ha a felvett televíziós/rádiós műsor sugárzása nem egyidejűleg történik, hanem a felvétel megvágása, szerkesztése után kerül adásba, akkor ennek az ismeretében kell hozzájárulnia a közvetítéshez a közszereplőnek. Ebben az esetben Dosamentesről kép- és hangfelvétel nem készült, viszont a személyét tárgyalták ki negatív módon egy televíziós műsorban. Dosamantes képmását és a róla készült videófelvételt is megjelentették a televíziós műsorban a magánéletének a kitárgyalása során. Ezen képmások felhasználása szintén engedélyköteles, vagyis a felvétel készítője, a megszerzője és az ábrázolt személy közötti kapcsolat kontextusa a meghatározó az eset véleményezése kapcsán.
Az EJEB 2017. február 21-én hozott ítéletet a magánélethez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának a vizsgálata során a Rubio Dosamantes kontra Spanyolország ügyben. Az EJEB az ügyben hozott határozatában kiemelte a magánélet fogalmának tág értelmezését, ugyanis e definíció több „elemet” foglal magában. Többek között egy személy identitására, amely például nevére, imázsára, családi állapotára is utal.
Az EJEB a határozatában megállapította, hogy a spanyol bíróságok megsértették a kérelmező magánélethez való jogát, vagyis a hazai bíróságok határozatával ellentétes véleményt fogalmazott meg. Emellett a Bíróság kimondta azt is, hogy az egyén magánéletét érintő műsorok tartalmának, formájának és következményeinek a gondossági kötelezettségei a műsorszolgáltatót terhelik, ezért köteles figyelembe venni minden részletet, mielőtt terjesztésre kerül az adott felvétel. A magán- és családi élet bizonyos részletei különösen gondos védelmet érdemelnek, a véletlenszerű megjegyzések sem tekinthetők ártalmatlannak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ilyen esetek megítélése kapcsán azt az álláspontot képviseli, hogy az egyensúly megteremtése érdekében a nyilvánosság számára jogos érdeket jelentő információ és az adott személy jóhírneve és magánélethez való jogának védelme között korreláció legyen.
Az EJEB ítélete a döntő
A Caroline von Hannover és a Dosamentes ügyek kimenetele rámutat arra, hogy az EJEB ítélete nyomán megváltozhat a nemzeti bíróságok gyakorlata, ennek oka annak a joggyakorlatból kiszűrhető megállapítás belátása, hogy ha a nemzeti bíróság nem változtat a gyakorlatán, akkor az államnak kártérítéseket kell kifizetnie a sérelmet szenvedett felek részére.
A magánérdek és a közérdek közötti határvonal nem pontosan meghatározható a közszereplők esetében, ugyanis esettől és helyzettől függ, hogy miképpen tudja az adott bíróság szétválasztani a személy közszereplőként és magánemberként való megjelenését. Az EJEB a fenti ügyek tekintetében a hazai bírósággal ellentétesen döntött, és habár az EJEB a nemzeti bírósági határozatot nem semmisítheti meg, valamint nem helyezheti hatályon kívül, azonban az egyezménysértés megállapításában döntő jellegű az ítélete.
