A híradásokban az Interpol nevével az emberek általában bűncselekmények felderítése kapcsán találkoznak, ám e szervezet már régen túlnőtt e feladatkörön. Milyen feladatot lát még el?
Az elmúlt évtizedekben számos olyan esemény történt világszerte, amelyek emberek tömeges halálozásával jártak. Ezek egy részét természeti csapás okozta, de előfordult, hogy – szándékos vagy gondatlan – emberi cselekmény vezetett a tragikus végkimenetelhez. Gyakran az áldozatok nem csak egy adott ország állampolgárai voltak. Ennek a valószínűsége a társadalmi trendek változásával, az utazási hajlandóság növekedésével fokozatosan emelkedik. Egy-egy ilyen esemény bekövetkezésekor elengedhetetlen a rendészeti szervek együttműködése. A híradásokban az Interpol nevével az emberek általában különböző bűncselekmények felderítéséhez nyújtott nemzetközi segítség, összehangoló (koordináló) tevékenység kapcsán találkoznak. Holott, ez a szervezet már régen túlnőtt azon, hogy kizárólag bűnözők elfogásához nyújtson támogatást. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy az Interpol milyen módon képes hozzájárulni az áldozatok azonosításához tömeges halálozással járó eseményeknél.
A kezdetek
Elsőként érdemes áttekinteni, hogy pontosan mi is az az Interpol és milyen képességekkel támogatja a csatlakozott országokat. A Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (International Criminal Police Organization – INTERPOL), közismertebb nevén Interpol (a továbbiakban: Interpol) története 1923-ig nyúlik vissza. Az 1923. évi második, bécsi Nemzetközi Rendőrségi Konferencián résztvevő 20 állam – köztük Magyarország – döntöttek a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Bizottsága (International Criminal Police Commission – ICPC) megalapításáról. A céljuk az volt, hogy elősegítsék a tagállami rendőrségek közötti együttműködést és ezáltal fokozzák a bűnüldözés hatékonyságát.
Az ICPC 1956-ban megszervezett 25. közgyűlésén, szintén Bécsben, fogadták el az új Alapszabályt, mely alapján az ICPC neve Interpolra változott. A jelenleg már a Föld majdnem minden államát, szám szerint 195 tagállamot a tagságában tudható, nemzetközi szervezet formájában működő Interpol feladatai a kezdetekhez képes jelentős mértékben kiszélesedtek. Bár a tevékenysége alapját képező, a rendőrhatóságok közötti információáramlást elősegítő feladatok megmaradtak, egyúttal számos új erőforrás jelent meg a szervezetnél.
A jelen
Az Interpol napjainkban három világszintű program (a terrorizmus, a kiberbűnözés és a szervezett bűnözés és bűnözés új formái) mentén szervezi a tagállamokat támogató tevékenységét. Ezek a következő főbb képességeket foglalják magukban:
- rendőri információcsere és adatbázis-építés;
- nyomozásokat támogató (kriminalisztikai) képességek;
- bűnügyi elemzői tevékenység;
- körözött személyek felkutatásának támogatása;
- folyamatos összehangoló- és támogató erőforrási (ügyeleti) rendszer működtetése;
- különleges tervek, projektek (egy-egy akut bűnügyi jelenségre);
- rendészeti irányú kutatási-fejlesztési tevékenység;
- képzési- és a képességek továbbfejlesztését szolgáló programok.
Az Interpol fenti képességei napjainkban olyan szintre fejlődtek, hogy lehetővé vált a tagállamok számára azonnali támogatás igénybevétele a hét minden napjának 24 órájában olyan esetekben is, amelyek túlmutatnak a hagyományos bűnüldözésen. A következő gondolatban vizsgáljuk meg az Interpol egyik ilyen, nem megszokottnak mondható képességét.
A nyomozásokat támogató (kriminalisztikai) képességek (angol kifejezéssel forensics) közé sorolható a katasztrófaáldozatok azonosítására szolgáló rendszer (Disaster Victim Identification – DVI) kidolgozása. Ez a rendszer több összetevőből áll, ahogy azt az alábbiakban is látni fogjuk. Az eljárásrend célja, hogy tömeges halálozással járó események bekövetkezése során – függetlenül attól, hogy ezek természetes jelenségek, vagy ember által okozott cselekmény következményei – megkönnyítse az áldozatok azonosítását.
A DVI fejlődéséhez hozzájárult a globalizációs folyamatok erősödése. A nemzetközi mozgások növekedésével egyre emelkedett a valószínűsége olyan tömeges események bekövetkezésének, amelyek során több ország állampolgárai, a bekövetkezés helyszínének államán kívüli állampolgárok, külföldiek is érintettekké válhatnak. Ez már önmagában is megnehezítheti, hogy az elszenvedő állam egyedül legyen képes eredményesen elvégezni az áldozatok azonosítását. Ráadásul számos esetben a tömeges esemény olyan méreteket ölthet, amely az érintett ország válságreagáló-rendszerét súlyosan megterheli, s ez hiányokat eredményezhet. Ennél fogva – az egyébként is szükséges – nemzetközi együttműködés mellett megerősítő erőforrások helyszíni kitelepítése is indokolt lehet.
Azonnal reakció válságok esetén
Tekintsük át nagyvonalakban, hogy miből fejlődött ki ez a támogató képesség, milyen összetevői vannak és hogyan működik. Az Interpol 1984-ben készítette el az első katasztrófaáldozatok azonosítására szolgáló iránymutatását (Guide to Disaster Victim Identification), amelyet azóta rendszeresen frissítenek. Ez a dokumentum a nemzetközi DVI-rendszer kiindulópontja, mely részletes javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogy hogyan kell megszervezni a tömeges áldozatazonosítást. Ide értik ennek a folyamatát, az áldozatazonosításban résztvevő helyszíni szervek együttműködésének rendjét, az áldozatazonosítás során figyelembe venni javasolt egyes, pl. biztonsági, vallási, jogi stb szempontokat.
Annak érdekében, hogy különböző államok szervei is könnyebben tudjanak együtt dolgozni, az iránymutatáson túl, a nemzetközi egységesítést (standardizációt) szolgálják különböző formanyomtatványok. Az Interpol a tagállami rendészeti szervek részére elérhetővé teszi ezeket a formanyomtatványokat, amelyek alkalmazásával egyszerűsíthető a helyszíni áldozatazonosítással járó ügyintézés (adminisztráció) különböző nemzetiségű szakemberek együttes munkája során.
A DVI támogatási tevékenysége második eleme, hogy az Interpol képes tömeges rendkívüli esemény bekövetkezésekor folyamatos összehangoló támogatást nyújtani. Ezt az Interpol Főtitkárságának franciaországi (Lyon) székhelyén működő ügyeleti központon (angolul Command and Coordination Centre-en) keresztül teszi, ezáltal segítve a helyszínen dolgozó – adott esetben több országból érkezett – szervezetek együttes munkavégzését.
Harmadik elemként lehetőség van arra, hogy az érintett tagállam igényelje ún. válságreagáló csoport (angolul Incident Response Team) bevetését. A szakértőkből álló csoport vezetését is az ügyeleti központ végzi. A válságreagáló csoportoknak két fajtája ismert.
- Az egyik a katasztrófahelyzetek (természeti katasztrófák, balesetek) esetén bevethető csoport, amelynek a fő feladata helyszíni DVI tevékenység ellátása.
- A másik, tömeges áldozatokkal járó bűncselekmények esetén alkalmazható (terrortámadás), amely az előzőhöz képest a bűnügyi nyomozásban nyújtott támogatói erőforrásokkal egészül ki.
A válságreagáló csoportok szakértőit az Interpol széleskörű szakértői adatbázisaiból és a Főtitkárságon dolgozó munkatársai közül állítja össze, figyelemmel az adott felkérés jellegére, az esemény fajtájára, körülményire, a felkérő ország jellemzőire stb. A helyszínen bevetett válságreagáló csoport több módon tud hozzájárulni a DVI tevékenység hatékonyságához, így például szakértői és mobil laboratóriumi felszerelésekkel. Mostanáig több, mint 100 alkalommal kerültek tagállami felkérésre alkalmazásra különböző válságreagáló csoportok.
Békeidőben
Az Interpol a DVI tevékenységhez nyújtott hozzájárulását folyamatosan fejleszti, amelyben „békeidőben” is nagy szerepet kap a válságreagáló csoportokhoz hasonlóan szakértőkből és rendészeti szervek képviselőiből álló munkacsoport. Ezt angolul Working Group on Disaster Victim Identification-nak nevezik, amely különböző képzések, oktatások szervezésével igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy tömeges esemény bekövetkezésekor a tagállami rendészeti hatóságok minél hatékonyabban láthassák el a feladataikat.
Érdemes kitérni arra, hogy milyen főbb lépésekből tevődik össze az Interpol által kidolgozott áldozatazonosítási folyamat. Ez négy lépcsős és a következők szerint alakul:
- Helyszíni vizsgálat elvégzésével kezdődik, ennek foganatosítása nagyban függ az esemény helyszínétől és körülményeitől.
- Ezt követik az elhalálozást követő (kórbonctani) vizsgálatok (latin szakkifejezéssel post mortem), amelyek magukban foglalják az azonosításhoz szükséges biológiai maradványok vizsgálatát. Ennek részét képezhetik ujjnyomvizsgálatok, fogászati (odontológiai) vizsgálat, genetikai (DNS) profilalkotás és különböző fizikális vizsgálatok (ún. másodlagos azonosító tulajdonságokra vonatkozóan, pl. külső jegyek, tetoválások stb.).
- Ha szükséges, akkor az elhalálozást megelőző (latin szakkifejezéssel ante mortem) vizsgálatokra is sor kerülhet, így korábbi fogászati, orvosi leletek beszerzése stb.
- Amennyiben már a post mortem és az ante mortem adatok is rendelkezésre állnak, akkor elvégezhető ezek összeegyeztetése a személyazonosság megállapítása és az áldozat azonosítása érdekében.
Idehaza
Az Interpol tagjaként Magyarország is részt vesz a DVI erőforrások erősítésében, melynek keretei között rendszeres képzéseket is szerveznek. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) például 2018. június 25-28. között rendezett képzést Budapesten a DVI rendszer oktatásáról. Az áldozatazonosító egység bűnügyi helyszínelőkből és nyomozókból, igazságügyi orvosszakértőből, valamint egy igazságügyi fogorvosszakértőből állt. A tapasztalt és nyelveket beszélő szakemberek külföldi kiképzők vezetésével négynapos elméleti és gyakorlati képzésen vettek részt. A KR NNI a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karával és a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-Orvostani Intézetével együttműködve szervezte az oktatást, amelyen a résztvevők beállított bűnügyi helyszínen, illetve boncteremben ismerhették meg és gyakorolhatták az áldozatazonosítás egyes fázisait.
Sajnálatos, hogy hazánkban éles helyzetben is alkalmazni kellett a DVI feladatokat. 2019. május 29-én Budapesten, a Margit hídnál az 1000 tonnás Viking Sigyn szállodahajó összeütközött a 40 tonnás Hableány turistahajóval. A Hableány elsüllyedt, a fedélzetén 35 ember tartózkodott, köztük 31 dél-koreai turista. A KR NNI Bűnügyi Technikai Főosztályának vezetője volt a Hableány-katasztrófa áldozatainak azonosítását végző Interpol DVI Hungary csapatok irányítója. A magyarországi DVI-csoport hivatalos neve: Nemzeti Áldozatazonosító Szolgálat. Az azonosításban az érintett országok DVI csoportjai közösen dolgoztak, érkeztek a helyszínre dél-koreai szakértők is. A DVI magyar egysége 2018-ban jött létre és az első éles bevetésünk volt a Hableány utasainak és személyzetének azonosítása.
Feldolgozott és tanulmányozott források:
Angyal Miklós – Petrétei Dávid: Az Interpol DVI-protokoll-adaptációjával a hazai áldozatazonosítás fejlesztésének útján, Nemzetbiztonsági Szemle, 7. évfolyam (2019) 1. szám 3–17.
https://www.interpol.int/Who-we-are/What-is-INTERPOL
https://www.interpol.int/How-we-work/Forensics/Disaster-Victim-Identification-DVI
https://www.interpol.int/How-we-work/INTERPOL-response-teams
https://www.researchgate.net/publication/42370184_Interpol_DVI_best_practice_standards_-_An_overview
