A mobiltelefon használatával az elkövetők számos elektronikus adatot (digitális nyomot) hagyhatnak maguk után. Releváns adatokat rejthetnek magukban a szolgáltatást igénybe vevő előfizető adatai, a mobil rádiótelefon-szolgáltatás igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítója (továbbiakban IMEI), valamint a mobilelőfizetői azonosító (IMSI, illetve a SIM kártya).
Az elektronikus hírközlésről szóló törvény 159/A. § (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatója megőrzi az elektronikus hírközlési szolgáltatás előfizető, illetve felhasználó általi igénybevételével kapcsolatos, az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával összefüggésben a szolgáltató által előállított vagy kezelt adatokat. Az adatkérésre külön törvény szerint jogosult bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató szerv, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából. A szolgáltató által kezelt adatok az alábbiak lehetnek:
- a) az előfizető egyedi előfizetői szerződésben rögzített személyes adatai;
- b) az előfizetői, felhasználói végberendezés, előfizetői hozzáférési pont hívószáma vagy egyéb, az előfizető, felhasználó egyedi azonosításához szükséges – az előfizetői szerződésben rögzített vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által egyéb módon az előfizetőhöz, felhasználóhoz rendelt – állandó műszaki-technikai azonosítók;
- c) helyhez kötött telefonszolgáltatás, helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén az előfizetői, felhasználói végberendezés vagy előfizetői hozzáférési pont létesítési címe és típusa;
- d) a kommunikációban részt vevő előfizetők, felhasználók hívószámai, egyedi műszaki-technikai azonosítói, felhasználói azonosítói, az igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatás típusa, a kommunikáció dátuma, kezdő és záró időpontja;
- e) helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, illetve ezek kombinációja igénybevételénél alkalmazott hívásátirányítás és hívástovábbítás esetén a hívásfelépítésben részt vevő köztes előfizetői vagy felhasználói hívószámok;
- f) mobil rádiótelefon-szolgáltatás esetén a szolgáltatás igénybevételekor használt, a kommunikációban részt vevő felek készülékazonosítója (IMEI), valamint mobil-előfizetői azonosítója (IMSI);
- g) mobil rádiótelefon-szolgáltatás esetén a szolgáltatást nyújtó hálózat- és cellaazonosítója a közlés megkezdésekor, valamint az adott szolgáltatás nyújtásának időpontjában az adott cellaazonosítóhoz tartozó cella tényleges földrajzi helyének meghatározását lehetővé tevő adatok;
- h) internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén a szándékolt címzett irányában megkezdett kommunikációra vonatkozóan a d) pont szerinti adatok;
- i) internet-hozzáférési, internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatás típusa és a szolgáltatás előfizető vagy felhasználó általi igénybevételének dátuma, kezdő és záró időpontja, az igénybevételnél használt IP cím, felhasználói azonosító, hívószám;
- j) internet hozzáférési, internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja során az előfizetők, felhasználók egyedi műszaki-technikai azonosítóinak az elektronikus hírközlési szolgáltató általi bármely átalakításának követéséhez szükséges adatok (IP cím, portszám);
- k) előre fizetett anonim hívókártyás mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a szolgáltatás első igénybevételének dátuma és időpontja, valamint a cellaazonosító, amelyről az aktiválás megtörtént (2003. évi. C törvény 159/A. § (1)).
A felderítés és a bizonyítás során az mobiltársaságoktól kérhető adatok kulcsfontosságúak lehetnek. Azonban a megkereső szervnek figyelembe kell venni, hogy a fent említett a)–c) pont szerinti adatokat az előfizetői szerződés megszűnését követő, a d)–k) pontjaiban meghatározott adatokat azok keletkezését követő egy évig, míg a sikertelen hívások során előállított adatok esetében azok keletkezését követő fél évig köteles megőrizni az elektronikus hírközlési szolgáltató.
Az elkövető földrajzi helyzetének a meghatározásában jelentős szerepe van a közlés – telefonbeszélgetés – megkezdésekor keletkezett cellaazonosítónak, azonban az elkövető földrajzi helyzetének meghatározásában a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatoknak is jelentősége van.
Az elektronikus hírközlési szolgáltató az ismeretlen helyen tartózkodó személy hollétének megállapítása – ennek keretében kapcsolatrendszerének, feltételezhető tartózkodási helyének megismerése – céljából a körözési eljárást lefolytató szerv megkeresésére köteles megállapítani és részére továbbítani a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos hívásforgalmi, helymeghatározási és előfizetői adatokat (2003. évi. C törvény 156. § (17)).
A jövőben egyre nagyobb teret fog kapni kényelmi szempontból, illetve környezetbarátságából adódóan az eSIM kártya használata, amely a bűnüldöző hatóságok adatkérési szempontjait is ki fogja bővíteni. Az eSIM-képes készülékekre egyszerű letölteni az előfizető profilját a mobilba épített chipkártyára, ami tartalmazza az előfizetés jellemzőit. Továbbá előnye még, hogy egyszerűen és gyorsan lehet váltogatni az eSIM profilokat az eszközök között; a PIN és egyéb biztonsági kód az online fiókban bármikor megnézhető, valamint az eSIM-es telefonok duál SIM-esként is használhatók. Ezek a lehetőségek (profilok) – az elkövető beazonosításával – a nyomozóhatóság munkáját is támogatni fogják.
A nyitókép forrása: rawpixel.com