Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Műhely
Békefi Miklós
Békefi Miklós
külső munkatárs, Ludovika.hu
  • 2021.10.04.
  • 2021.10.04.
Magazin / Műhely

A magyar politikai nyelv fejlődése

A közelmúltban egy a Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI) által szervezett online workshop keretében Philip Barker, a UCL School of Slavonic and East European Studies kutatója tartott előadást a magyar politikai nyelv fejlődéséről az 1790–91-es országgyűlés időszakában. A Ludovika.hu az előadásról és erről a témáról kérdezte az MTKI kutatóit, Hőnich Henriket és Nagy Ágostont.

A UCL professzora, Philip Barker a magyar politikai nyelv fejlődéséről tartott egy online előadást az önök intézetében. Első hallásra szokatlannak tűnhet, hogy egy londoni egyetemi oktató a téma szakavatott ismerője legyen. Mi ennek a kutatásnak és meghívásnak a háttere?

Nagy Ágoston: Philip Barker korábban több mint egy évtizeden keresztül Magyarországon élt és dolgozott a felsőoktatásban, többek között fordítástudományt és kultúraközi kommunikációt is tanított, de dolgozott a gyakorlatban fordítóként és tolmácsként is. Mondanom sem kell, hogy közel anyanyelvi szinten tud magyarul. Doktori disszertációját The Development of Hungarian Political Language and the Birth of the Ancient Constitution 1790/91 [A magyar politikai nyelv fejlődése és az ősi alkotmány születése, 1790/91] címmel írta.  Szijártó István történészprofesszoron keresztül ismerkedtünk meg vele 2019-ben, mikor a Pamphlets and Patriots. Oppositional Movements in the Austrian Netherlands and in Hungary in 1789–1790 [Röpiratok és hazafiak. Ellenzéki mozgalmak Osztrák-Németalföldön és Magyarországon 1789–1790-ben] című nemzetközi tudományos konferenciánkhoz kerestünk előadókat. A rendezvényen The roots of the law: conceptualizing the Ancient Constitution at the 1790/91 diet [A jog gyökerei: az ősi alkotmány konceptualizálása az 1790–91-es országgyűlésen] címmel tartott egy remek előadást, melyben az ősi alkotmányra való hivatkozás politikai nyelvének korabeli jelentőségéről, a rendi-nemesi politikai kultúrában betöltött szerepéről és az 1790–91. évi nemesi mozgalomról beszélt. Szorosabb munkakapcsolatunk ekkortól datálható.

Milyen szempontból számít jelentőségteljesnek az 1790–91-es országgyűlés időszaka és ez a történelmi esemény a kutatott terület szempontjából?

Hőnich Henrik: Amit elsősorban kiemelnék, az a politikai nyilvánosság kereteinek korabeli mércével mérve igen nagyfokú kiszélesedése és a politikai viták igen látványos megélénkülése. Történészként természetesen elsősorban a nyomtatott nyilvánosság termékeinek elemzésére nyílik lehetőségünk. Nem csak a nyomtatott röpiratok és politikai értekezések korábban nem tapasztalt mennyisége, hanem a viták tematikus sokszínűsége is fontos mozzanat az időszakot illetően. Ami pedig az országgyűlést illeti, nem elhanyagolható tény, hogy ekkor jelent meg először nyomtatásban a diétai napló, mégpedig magyarul és latinul is. A megélénkülő politikai viták hátterében II. József halála, rendszerének bukása és a jómódú birtokos köznemesség vezette rendi-nemesi ellenállás politikai programjának megfogalmazása állt. Összességében tehát ez az időszak mint egyfajta politikai „határhelyzet” a politikai eszmetörténeti kutatások kiemelt terepe.

A kutatás szűk időbeli keresztmetszetéből is kitűnik, hogy számos további kutatható vonatkozása van ennek a területnek. Milyen kutatások zajlanak ezen a téren, amelyek hasonló érdeklődésre tarthatnak számot?

Hőnich Henrik: Ami a 18. század végi politikai nyelvek kutatását illeti, az nem egyedülálló: mindenekelőtt Takáts József nevét kell e tekintetben megemlíteni. A Molnár Tamás Kutatóintézetben is zajlanak ezzel kapcsolatos kutatások, jómagam és Nagy Ágoston foglalkozunk az időszakkal. A doktori disszertációm témája is e tárgykörben mozog, amelyben egy 1792-ben megjelent mű, Osvald Zsigmond Az igaz hazafi című könyvének mélyreható elemzésén és történeti kontextusba helyezésén keresztül igyekeztem bemutatni a rendi-nemesi politikai gondolkodás relatív nyitottságát és evolutív potenciálját. Azaz azt, hogy a rendi-nemesi önazonossághoz köthető elemek, valamint az ahhoz nem konstitutív alapon illeszkedő, illetve attól bármilyen szempontból is megkülönböztethető, részben a felvilágosodás(ok)hoz kapcsolható mozzanatok miként állnak össze egy adott szövegvalósággá egy olyan műben, amely éppenséggel a hazafiság meghatározását tűzi ki célul és végül mindez hogyan illeszkedik a kortárs politikai vitákba. A disszertáció könyvvé formált változata a Ludovika kiadó gondozásában fog megjelenni.

Szó esett a workshop során egy hamarosan megjelenő másik könyvről, amelyhez Philip Barker is egy teljes fejezettel járult hozzá. Erről a műről mit lehet tudni?

Nagy Ágoston: Ez a tanulmánykötet a már említett 2019-es angol nyelvű konferenciára épül, amely a II. József centralizáló-standardizáló politikájával szemben 1790 körül kibontakozó magyar és osztrák-németalföldi rendi ellenzéki mozgalmak párhuzamait igyekezett körüljárni. A földrajzi távolság és a kulturális különbségek miatt elsőre talán meglepő lehet, hogy a magyar és a belga történelem között szorosabb kapcsolódási pontok is találhatók, de a spanyol örökösödési háborút követő rastatti béke (1714) következtében a korábbi Spanyol-Németalföld Habsburg uralom alá került Osztrák-Németalföld néven. Ezeken a területeken az 1780-as években II. József reformjaival szemben a rendek és a katolikus egyház vezetésével komoly ellenállás alakult ki, mely az 1789 végén kitört ún. „brabanti forradalomban” nyílt fegyveres felkelésben kulminált, és 1790 januárjában az Egyesült Belga Államok kikiáltásához vezetett. Az 1780-as évek második felében a Magyar Királyságban is megerősödött az abszolutisztikus jellegű jozefinista reformpolitikával szembeni rendi ellenállás. Ez végül nem vezetett fegyveres összeütközéshez, ugyanakkor a helyzet kétségkívül igen feszült volt: egyes radikális ellenzékiek új uralkodót kívántak meghívni a magyar trónra, a vármegyék 1790 nyarán – kora őszén nemesekből álló, felfegyverzett „koronaőrző bandériumokat” küldtek Budára reprezentáció és politikai nyomásgyakorlás céljából. A mozgalom politikai céljait és önreprezentációját a kor népszerű költője – amúgy dunántúli református nemes – Pálóczi Horváth Ádám Zala megye bandériumához írt versén keresztül a közelmúltban magam is igyekeztem bemutatni. Több alkotmányreform-tervezet is született, a mérsékelttől az egészen radikális változtatásokat előirányzó szövegekig. Végül azonban radikális alkotmányos változások és fegyveres rebellió nélkül, egy felemás kompromisszummal rendeződött a dolog az uralkodó és a magyar rendek között. Ahogy Pálóczi Horváth A’ Magyar Korona ditsekedése című, 1791. július 5-re datált versében utólag értelmezte az eseményeket: „Meg pedig nem szoróltunk / Sem Belgák’ kardjára: / Sem nem vontuk sorsunkat / Franczia rámára // De úgy vonsz a’ Magyar szív / édes Hazájához, / Hogy hív is tud egyszersmind / Lenni Királyjához.” Horváth tehát – megszépítve a politikai-társadalmi feszültségektől terhes 1790-es évet – a magyar rendi ellenállás útját mint sajátos modus vivendit méltatta, mely egyszerre valósította meg sikeresen a patriotizmust és az uralkodóhoz való hűséget, nem követve sem a belga fegyveres rendi ellenállás, sem a francia forradalom útját.

Mi volt a konferencia célja?

Az, hogy a Habsburg monarchián belüli rendi ellenállás különféle módozatait egymással párhuzamosan vizsgáljuk, hogy kidomboríthatóak legyenek ezek sajátosságai és hasonlóságai. Ahogy a Pálóczi Horváth-idézetből is kitűnik, a magyar politikai és intellektuális közvélemény nagyon is tisztában volt azzal, hogy mi zajlik külföldön. A rendezvényt többek között a flamand kormány is támogatta, s ennek Bécsben székelő teljeskörű képviselője, Koen Haverbeke nyitotta meg. A konferencián a téma fontos hazai és külföldi kutatói vettek részt, ugyanakkor a kötetbe, mely a flamand Standen en Landen kiadónál fog megjelenni a közeljövőben, olyan szerzőket is meghívtunk, akik nem voltak jelen a rendezvényen.

Visszatérve a workshop témájára: az előadást követően is elhangzott, hogy beszélhetünk-e a politikai nyelvekről történelmi realitásként. Miként lehetne megragadni ennek a kérdésnek a lényegét, és hogyan viszonyul ehhez Barker professzor kutatása?

Hőnich Henrik: Végletesen leegyszerűsítve úgy fogalmaznék, hogy a politikai nyelv kategóriája a politikai diskurzusok megértésének, utólagos értelmezésének egyik lehetséges eszköze. Amolyan történészi segédfogalomról van szó, amely a történeti szövegek, értekezések értelmezését segíti. A terminus az angolszász szakirodalomban, elsősorban John G. A. Pocock munkásságához kapcsolódóan nyert teret és a magyar kora újkori és 18. századi eszmetörténeti kutatásokba is innen került át. A politikai diskurzusok olyan nagyobb „egységeit” szokás jelölni vele, amelyekre bizonyos tipikusnak mondható érvelési mintázatok, fogalomhasználatok, értékvonatkoztatási keretek jellemzőek. Mivel azonban az értelmezett szövegekben ezek jellemzően nem vegytisztán jelennek meg, egy-egy politikai-társadalmi jelentőségű fogalom például több politikai nyelvben is kulcsszerepet játszhat, a politikai nyelvek nem választhatók el hermetikusan egymástól. Ennek következtében egy-egy szöveg interpretációja során nagy szerepet kap a történészi értelemadás, ez azonban önmagában véve nem különösebben szokatlan, hiszen a történészi munka természetes velejárója, hogy az adott értelmezésben a múlt bizonyos elemei előtérbe kerülnek, míg mások háttérbe szorulnak. E tekintetben Philip Barker kutatása sem kivétel, értelmezésem szerint ő is hasonló felfogásban alkalmazza a politikai nyelv kategóriáját.

Ha tömören kellene összegezni Philip Barker kutatását, mi volt az, ami a legnagyobb benyomást tette önökre az általa prezentált eredmények alapján?

Hőnich Henrik: Elsősorban az analitikus és a holisztikus szemléletmódok egyidejű érvényesítése. Az 1790/91. évi politikai diskurzusok és azok történeti-szituatív kontextusainak mélyreható feltárása, illetve ezen belül a rendi-nemesi gondolkodás egyes rétegeinek elkülönítése. Kiemelkedő fontosságúak ezen belül is az ősi alkotmányra való hivatkozás nyelvére irányuló elemzései.

Nyitókép: A bécsi Hofburg, a Habsburg uralkodók székhelye. Forrás: Fortepan.

Illusztráció:

A jobb oldali kép: Heinrich van der Beeck – Bataille von Falmagne Zwischen den K.K. österreich. Truppen, u. den belgischen Creutzfahrern am 28 Sep. 1790 

A bal oldali: N. N. – Illy formán is mennek bé a’Korona őrző Vi­tézek Budára. 1790. (Hadi és Más Nevezetes Történetek, 1791, IV. kötet)

Témakörök: Habsburg Birodalom, nyelv, Philip Barker, politika
ÖT PERC EURÓPA BLOG

Ki zár ki kit?

Közelít a politikai centrumhoz a radikális jobboldal.

ÖT PERC EURÓPA BLOG

A német–francia tengely újjáélesztésének reménye

Európa értékeinek újradefiniálása.

LUDECON BLOG

Növekedésbarát adóstruktúra

Képesek-e az adóbevételek támogatni a gazdasági növekedést?

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT