Mit jelent a biztonság nekünk, magyaroknak és változott-e érdemben annak megítélése az elmúlt 20 évben? Egyebek mellett erre a kérdésre kereste a választ egy tanulmány.
Talán meglepő, de 1999 óta a magyar társadalom jórészt a létbiztonsággal azonosítja a biztonság fogalmát, azaz a stabil jövedelemre, a biztos anyagi háttérre és a biztos munkahelyre gondolnak e szó hallatán. Nemcsak most, de így volt ez 20 éve is. Mi több, rendkívül magas azok aránya is, akik a nyugalomra, a nyugodt életre, vagy a család és az otthon biztonságára asszociálnak, ha biztonságról van szó – derül ki egy közelmúltban elkészült tanulmányból. Ebben Dr. Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője és Etl Alex, az Intézet munkatársa 2019 őszi kutatási projektjük keretében három azonos kérdésekkel elvégzett reprezentatív közvélemény kutatás (1999, 2008, 2019) eredményeit hasonlították össze.
A fenti adatok elemzése alapján a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a magyarok számára a biztonság fogalma elsősorban az egyéni szinthez kötődik, a személyes környezetből fakadó tapasztalatokra épül és jóval kevésbé hangsúlyosan jelenik meg benne a tágabb környezet vagy esetleg az állami szint.
Hihetünk a számoknak?
A kutatók arra is rákérdeztek, hogy meghatározott biztonsági dimenziók, a lét-, köz-, jog-, környezet-, illetve a katonai biztonság közül a magyarok melyiket ítélik legfontosabbnak. Az adatok alapján 1999 óta elsődleges fontosságú a létbiztonság, ezt követi a közbiztonság, a harmadik helyre viszont 2019-ben a jogbiztonság került, amelyet a megkérdezettek a korábbi kutatások során még az utolsó helyre soroltak. A szerzők szerint a változás a magyar társadalom jogállamiság és demokrácia melletti elköteleződésének egyértelmű megerősödésével magyarázható. A válaszadók 2019 decemberében a létbiztonsággal és a közbiztonsággal voltak a legelégedettebbek, mindeközben azonban a környezetbiztonság, hasonlóan az 1999-es és a 2008-as felmérési eredményekhez, 2019-ben is a legutolsó helyre került, vagyis a társadalom biztonságérzete e szektorban a legalacsonyabb.
Még összetettebb a kép, ha a társadalmi biztonságérzetet az elvárásokkal is összehasonlítjuk. Hiszen lehet magas a biztonságérzetünk úgy is, hogy az nem különösebben fontos számunkra, illetve ellenkezőleg, lehet alacsony éppen azért, mert valami nagyon is lényeges nekünk, magasabb elvárásaink következtében pedig a teljesítmény elmarad a várakozásainktól. A kutatás szerint a két legfontosabb terület, a létbiztonság és a közbiztonság esetében a „percipiált” szint nem érte el az „elvárt, vágyott” szintet az elmúlt 20 évben, habár pozitív tendencia figyelhető meg, a biztonságérzet közeledett az elérni kívánt szinthez. A katonai biztonság, a jogbiztonság és a környezetbiztonság területén ugyanakkor az utóbbi két évtizedben az „elért, biztosított” biztonság mutatói mindig meghaladták a „percipiált” biztonság mutatóinak mértékét.
Döntésjogok
Az elemzés végezetül olyan érdekességekre is rámutat, mint például az a kérdés, hogy a magyar társadalom szerint kinek kellene döntenie az ország biztonság- és védelempolitikáját illetően. Az 1999-es vizsgálat szerint az emberek elsősorban a parlamentnek tulajdonították ezt a jogot, miközben a válaszadók mindössze 19 százaléka vélte úgy, hogy az aktuális kormánynak lenne feladata a döntéshozatal e téren. A tendencia azonban 2019-re megfordult, jelentősen megnőtt azok aránya, akik szerint az ország biztonságpolitikájáról elsősorban a kormánynak kellene döntenie, míg ezzel párhuzamosan két évtized alatt 15 százalékponttal csökkent azok száma, akik szerint ez az Országgyűlés felelőssége kellene, hogy legyen. A rangsorban a korábbi ötödik helyről a dobogó harmadik fokára az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága került, míg háttérbe szorult a köztársasági elnök támogatottsága.
A tanulmányról szóló cikksorozatunk második, befejező részét itt olvashatják.
Névjegy
Dr. Tálas Péter a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet intézetvezetője. Elsődleges kutatási területei a közép-európai biztonságpolitika és az új típusú biztonsági kihívások.
Etl Alex a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa. Elsődleges kutatási területei a német és az európai védelempolitika, a doktori értekezését pedig a magyar biztonságpercepció elemzéséről írja.
