Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Műhely
Bíró Brigitta
Bíró Brigitta
újságíró
  • 2020.04.06.
  • 2020.04.06.
Magazin / Műhely

Mitől félnek a magyarok? (2.rész)

Milyen fenyegetéseket tartunk kiemelkedőnek és ez egyezik-e ez a hazai védelempolitika prioritásaival? Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tanulmánya, második rész.

Dr. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője és Etl Alex, az Intézet munkatársa 2019 őszi kutatási projektjük keretében három azonos kérdésekkel elvégzett reprezentatív közvélemény kutatás (1999, 2008, 2019) eredményeit hasonlították össze. Emellett, az Intézet munkatársai félig-strukturált interjúk lefolytatásán keresztül vizsgálták meg, hogy hogyan vélekednek az ország biztonság- és védelempolitikájáról azok a szakemberek, akik aktívan részt vesznek annak formálásában a Honvédelmi Minisztériumban. A kutatás eredményeit kétrészes sorozatban mutatjuk be. 

Mint arról az első részben beszámoltunk,a biztonság fogalmát a magyarok elsősorban személyes szinten értelmezik és az anyagi jóléttel azonosítják, országunkat azonban mégsem a gazdasági csődtől féltjük legjobban, hanem a klímaváltozás és az ellenőrizetlen migráció hatásaitól. Legalábbis a társadalom 37-37 százaléka így vélekedik. Ez pedig nem meglepő, hiszen a politikai diskurzusban is kurrens témák ezek. Sorrendben következőként ugyanakkor némiképp váratlanul a földgázfüggőség szerepelt – ez a megkérdezettek harmada szerint jelent biztonsági kockázatot. Ez azért is meghökkentő, mivel az adatokat ismerve Magyarország korántsem a leginkább kiszolgáltatott uniós tagállam e tekintetben. A szakértői szint álláspontja nem is tükrözi a fentebbi aggodalmat, ők a tömeges irreguláris migrációt nevezték meg fő fenyegetettségként, illetve többen az új típusú kihívásokra hívták fel a figyelmet, mint amilyenek az összetett (hibrid) fenyegetések vagy a kibertámadások.

Forrás: ETLAlex – Tálas Péter: A magyar biztonságpercepció átalakulása 1999-2019 között. Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle, 13. évf., 2. szám [megjelenés előtt]

Az európai védelmi integráció jövőjét illetően sincs egyetértés a magyar társadalom egésze és a szakemberek között. A magyarok 66 százaléka elkötelezett az európai katonai struktúrák megerősítése vagy akár egy közös Európai Haderő létrehozása iránt, 54 százalékuk még akkor is, ha ehhez korlátozni kellene saját szuverenitásukat bizonyos területeken. A szakértők azonban jóval szkeptikusabbak: sokkal inkább az együttműködésre, a harmonizációra, az interoperabilitásra vagy esetenként a közös képességek beszerzésére, fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt.

Forrás: ETL Alex – Tálas Péter: A magyar biztonságpercepció átalakulása 1999-2019 között. Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle, 13. évf., 2. szám [megjelenés előtt]

Ugyanoda érkezünk

Számos egyéb területen viszont a magyar társadalom és a védelempolitikai közösség véleménye azonos. Elkötelezettek például az ország jelenlegi szövetségi rendszere irányába, amely egyaránt támaszkodik a NATO-s és az Európai Uniós tagságra. A társadalom mintegy kétharmada szerint a szövetséget érő bármilyen külső támadás esetén a Magyar Honvédségnek kötelessége lenne segítséget nyújtani, igaz, százból huszonöten megtagadnák azt.

Egyezik a két szegmens meglátása abban is, hogy az egyik legfontosabb katonai szövetséges a Visegrádi országok csoportja. Ez persze nem azt jelenti, hogy a többi szövetségessel ne mutatna szolidaritást a magyar társadalom, de a V4 mint márkanév és együttműködési keret meghatározza a társadalmi gondolkodást.

Forrás: ETL Alex – Tálas Péter: A magyar biztonságpercepció átalakulása 1999-2019 között. Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle, 13. évf., 2. szám [megjelenés előtt]

Mindez egyébként nem feltétlenül áll összhangban a V4 biztonság- és védelempolitikai együttműködésének gyakorlati eredményeivel, amelyek azért összességében mérsékeltnek nevezhetők – jegyezte meg Etl Alex.

Forrás: ETL Alex – Tálas Péter: A magyar biztonságpercepció átalakulása 1999-2019 között. Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle, 13. évf., 2. szám [megjelenés előtt]

Megéri a pénzét

A fentiek mellett egyre inkább úgy tűnik, hogy társadalmi szinten elfogadottá vált a védelmi kiadások szükségessége, a magyarok nem ellenzik annak az elmúlt években végbement növelését. Sőt, a társadalom 35 százaléka, és a szakértői szint egésze további növekedést is támogatna az elkövetkező öt év során, míg 45 százalék a jelenlegi szinten tartaná a kiadásokat. A tanulmány szerzője szerint mindez azt jelenti, hogy a magyarok elkötelezettek egy modern és hatékony katonai erő megteremtése iránt, amely képes válaszokat adni a 21. század kihívásaira.  

Forrás: ETL Alex – Tálas Péter: A magyar biztonságpercepció átalakulása 1999-2019 között. Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle, 13. évf., 2. szám [megjelenés előtt]

Etl Alex a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa. Elsődleges kutatási területei a német és az európai védelempolitika, a doktori értekezését pedig a magyar biztonságpercepció elemzéséről írja. 

Mennyiben más?

Etl Alex arra a kérdésünkre, hogy a magyarok megítélése mennyiben tér el más országokétól, azt válaszolta, nem vonna le túl messzemenő következtetéseket, hiszen arra vonatkozóan nem végeztek kutatást. Annyi azért elmondható, hogy míg a magyar társadalom biztonságpercepcióját elsősorban inkább a NATO által „Déli stratégiai iránynak” nevezett térségből érkező kihívások (pl.: migráció) dominálják, addig például Lengyelország és a lengyel társadalom sokkal nagyobb figyelmet fordít a „Keleti stratégiai irányra” és az Oroszország jelentette fenyegetésre. Ezzel együtt úgy látja, hogy óriási eltérések azért nincsenek a magyar és más európai társadalmak percepciói között. Így például a klímaváltozás kérdése feltehetőleg nemcsak a magyar biztonságpercepcióban jelenik meg ilyen markánsan, hanem általában véve egész Európában egyre jelentősebb fenyegetésként tekintenek rá. 

Témakörök: biztonság, Etl Alex, Európai Haderő, fenyegetés, haderő, Tálas Péter, tanulmány, társadalom, védelempolitika
ÖT PERC EURÓPA BLOG

Biztonsági kérdések újragondolva

Az EU-nak saját védelme terén önállóbbá kell válnia.

Előadó

A hadtudomány és a 21. század

Katonai konferencia az ukrán válság idején.

Előadó

Nem gyerekjáték!

Váláskor a közös gyerekek sorsáról való döntést egy új szabályozás igyekszik segíteni.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT