A Fenntartható katolikus iskolák: A katolikus egyházi intézmények fenntarthatóságának kérdései a múltban című új kötet arra hív, hogy újragondoljuk az oktatás, a közösség és a felelősségvállalás fogalmait egy gyorsan változó világban.
2024-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Vallás- és Társadalom Kutatóintézete, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpontja közös konferenciát rendezett, amelyen az előadók a katolikus oktatási intézmények múltját és jelenét egyaránt vizsgálták, különös figyelmet szentelve azok fenntarthatóságának. A konferencia előadásai most könyv formájában is elérhetővé váltak Fenntartható katolikus iskolák: A katolikus egyházi intézmények fenntarthatóságának kérdései a múltban címmel, Ujházi Lóránd és Balla János szerkesztésében, a L’Harmattan Kiadó gondozásában. A kötetet kerekasztal-beszélgetésen mutatták be az NKE John Lukacs Társalgójában május 12-én.
A múlt és jelen tanulságai
A könyv a katolikus iskolák történetét és fenntarthatóságát elemzi, különös hangsúlyt fektetve arra, hogyan kezelték az erőforrásokat a tanító szerzetesrendek, például a jezsuiták és piaristák, a Habsburg Birodalomban és Magyarországon. A kötet multidiszciplináris megközelítést alkalmaz: jogi, iskola- és gazdaságtörténeti perspektívákon keresztül mutatja be, hogyan működtek ezek az intézmények multikulturális és vallásközi környezetben. A történelmi kihívások – mint az üldöztetések, pénzügyi nehézségek vagy kulturális változások – ellenére a katolikus iskolák képesek voltak alkalmazkodni, és fenntartható megoldásokat találni. A könyv arra is rávilágít, hogy a múlt gyakorlatai, például az erőforrásgazdálkodás vagy a közösségépítés, ma is relevánsak lehetnek. A szerzők célja, hogy a történelmi példák inspirálják a mai oktatási rendszert, különösen a fenntarthatóság és az értékközpontú nevelés területén.
Gyakorlati relevancia
A kötet bemutatóján Balla János, a könyv egyik szerkesztője vezette a beszélgetést, amelyben neves szakértők osztották meg gondolataikat. Hatos Pál történész, az NKE Közép-Európa Kutatóintézet vezetője a történelmi kontextus fontosságát hangsúlyozta, míg Németh Gábor atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a keresztény értékek szerepéről beszélt. Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet igazgatója a jelen pedagógiai kihívásaira reflektált. A szerkesztőtárs, Ujházi Lóránd, az NKE Vallás és Társadalom Kutatóintézetének vezetője, valamint Koltai András szakmai lektor és Vincze Péter nyelvi lektor kulcsszerepet játszottak a kötet létrejöttében, amit Balla János külön kiemelt. A beszélgetés során a résztvevők a könyv tudományos jelentőségét és gyakorlati relevanciáját egyaránt méltatták, hangsúlyozva, hogy a katolikus oktatás múltja és jelene szorosan összekapcsolódik.
Katolikus értékek és pedagógiai kihívások
Barcsák Marianna a könyvbemutatón kiemelte, hogy a kötet történeti elemzései a mai pedagógiai kérdésekre is válaszokat kínálnak. Például az anyagi fenntarthatóság problémája, amely a múltban is kihívást jelentett, ma is aktuális, különösen az egyház által nemrég átvett iskolák esetében. A katolikus iskolák szellemiségét és közösségépítő szerepét méltatta, hangsúlyozva, hogy ezek az intézmények különleges értékrendet közvetítenek, amit a Katolikus Pedagógiai Intézet irattárának dokumentumai is alátámasztanak. A mesterséges intelligencia (MI) oktatási alkalmazásáról szólva Barcsák Marianna megjegyezte, hogy a Katolikus Pedagógiai Intézet workshopokat szervez az MI használatáról, de a gyermekvédelem területén komoly kihívásokkal szembesülnek. A digitális függőség és az alapkészségek elsajátításának nehézségei már az egészen fiatal korosztályt is érintik, ami új pedagógiai stratégiák kidolgozását teszi szükségessé.
Keresztény értékek és fenntartható fejlődés
Németh Gábor atya a keresztény értékek, például a lemondás, megosztás és áldozatvállalás fontosságát hangsúlyozta a fenntarthatóság szempontjából. Ferenc pápa teremtésvédelmi szemléletére hivatkozva kiemelte, hogy a környezetvédelem keresztény keretben szentté teszi a világi értékeket. A béke kérdéséről szólva rámutatott, hogy az igazságos béke nem csupán a háború hiányát jelenti, hanem gazdasági és társadalmi egyenlőséget is igényel, amit Ferenc pápa a Laudato si enciklikában is kifejt. Németh szerint az egyháznak és a katolikus iskoláknak felelősségük, hogy ezekre a globális kihívásokra válaszoljanak, és az oktatásban is közvetítsék a béke, méltányosság és fenntarthatóság értékeit. A könyv e tekintetben is inspiráló, hiszen a múlt példái megmutatják, hogyan lehet értékvezérelt megoldásokat találni nehéz időkben.
Felelősségvállalás a múltban és ma
Hatos Pál a kötet történeti anyagát méltatva a felelősségvállalás jelentőségét emelte ki. Példaként említette az Esterházy család iskolaalapítási tevékenységét, amely hosszú távú társadalmi hasznot hozott, noha az alapítók nem élvezték annak gyümölcseit. A jezsuiták és piaristák gazdasági stratégiáiról szóló tanulmányok rámutatnak, hogy a történelmi felelősségvállalás ma is iránymutató lehet. Hatos szerint a fenntarthatóság kulcsa a fogyasztás következményeinek átértékelése, hiszen a modern társadalomban a haszon gyakran azonnali, míg a következmények később jelentkeznek. A béke oktatásáról szólva Ferenc pápa álláspontját idézte, miszerint a béke az egyetlen igazságos megoldás, és az egyháznak kockázatot vállalva kell kiállnia ezért, különösen a mai geopolitikai feszültségek, például az orosz-ukrán konfliktus kontextusában.
Mesterséges intelligencia és az egyház szerepe
A mesterséges intelligencia (MI) mint modern kihívás szintén szóba került. Hatos Pál szerint az MI forradalmasítja az oktatást, hiszen a hagyományos tudásátadás elavul, amikor már egy ötéves gyerek is képes adatokat előállítani. Ferenc pápa és XIV. Leó pápa is felhívta a figyelmet az MI etikai és biztonsági dimenzióira. Hatos hangsúlyozta, hogy az egyháznak kockázatos, de szükséges igazságokat kell megfogalmaznia az MI és a digitális függőség kapcsán, hogy megőrizze az emberi méltóságot. Németh Gábor atya szerint az egyház feladata, hogy Krisztus szellemében válaszoljon ezekre a kihívásokra, összekapcsolva a technológiai fejlődést a keresztény értékekkel. A könyv e téren is gondolatébresztő, hiszen a múlt alkalmazkodási stratégiái iránymutatást nyújthatnak a technológiai forradalom kezeléséhez.
Egyház és állam együttműködése
A beszélgetés során az egyház és az állam kapcsolatáról is szó esett. Barcsák Marianna kiemelte, hogy a két rendszer mindig hatással volt egymásra, és még nehéz időkben is találtak együttműködési formát. Példaként említette a 2000-es években létrehozott szolidaritási alapot, amely a katolikus kollégiumok és művészeti iskolák megmentését szolgálta. A katolikus iskolák fenntartói autonómiája lehetővé teszi, hogy rugalmasan reagáljanak az állam által kínált lehetőségekre, ugyanakkor a különböző fenntartók eltérő megközelítései kihívásokat is jelentenek. A könyv történelmi példái, például a jezsuiták vagyonának állami oktatásra fordítása, azt mutatják, hogy az egyház és az állam együttműködése évszázadokon át kulcsfontosságú volt az oktatási rendszerek fejlődésében.
Inspiráció a jövőhöz
A Fenntartható katolikus iskolák kötet és a konferencia szellemében a résztvevők a téma további kutatására és a fenntarthatóság kérdésének mélyebb vizsgálatára ösztönöznek. A könyv nemcsak a történészek és pedagógusok számára nyújt értékes betekintést, hanem minden érdeklődőt arra inspirál, hogy a múlt tanulságait a jelen kihívásainak megoldására alkalmazza. A katolikus oktatás szerepe ma is jelentős, hiszen a keresztény értékek és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség olyan válaszokat kínál, amelyek a globális problémák kezelésében is iránymutatóak lehetnek. A kötet arra hív, hogy újragondoljuk az oktatás, a közösség és a felelősségvállalás fogalmait egy gyorsan változó világban.