„A szuverenitását és nemzeti érdekeit érvényesíteni képes állam építése és megőrzése a mai magyarok számára fontosabb, mint valaha” – írja Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter egy, a Ludovika Egyetemi Kiadó által gondozott, nemrégiben angol nyelven megjelent kötet bevezetőjében.
A jogász-miniszter ennek kapcsán Széchenyi István gondolatát idézi: „Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének – nem derék ember.” Hozzáteszi: a most megjelent, angol nyelvű esszégyűjtemény eme nem kis kihívás teljesítéséhez biztosít hatásos szellemi muníciót. Magyarország ma nemcsak saját alkotmányos identitását védi, hanem Európa lelkiismereteként is feltűnik. Számtalan példát látunk arra, hogy politikusok mechanikusan másolják egymás gyakorlatát: megismétlik elődjeik és kortársaik hibáit, mert nem képesek előre gondolkodni. A tanulmányokból nyert meglátásokkal felvértezve pedig azt is kimondhatjuk: a magyaroknak talán még nincs, de igazuk lesz. „Minden okunk megvan arra, hogy továbbra is bátran, kérlelhetetlenül és emelt fővel harcoljunk nemzeti függetlenségünk és a szabad Magyarország megőrzéséért” – zárja ajánlóját Gulyás Gergely.
Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024.
Az államok kulturális evolúció eredményei – utóbbi tételt már a kötet szerkesztői állapítják meg. A gyűjtemény e gondolatot szem előtt tartva öt hazai egyetemi tanár (Béli Gábor, Deli Gergely, Horváth Attila, Kis Norbert és Máthé Gábor) kutatásait foglalja össze az európai államok kialakulásáról, különös tekintettel a magyar államra. A szerzők többé-kevésbé igazolják azt a tézist, hogy az államok kialakulásának mozgatórugói a csoportos és egyéni politikai érdekek, amelyek nem függetlenek egymástól. Eszerint a különböző történelmi korszakokban a hasonló mintájú politikai érdekcsoportok érdekérvényesítése vált és válik a közhatalmat és az államot formáló erővé.
Az államfejlődés mögött álló csoportérdekek feltárása demisztifikálja az „államérdekekre” vagy a „nagyhatalmi érdekekre”, az ideológiai, gazdasági vagy politikai értékekre való hivatkozást. A kutatás tézisei és a kötetben szereplő esszék más megvilágításba helyezhetik az olyan történelmi jelenségeket, mint a transzatlanti szövetség, Európa és az Európai Unió vagy épp Közép-Európa. A könyv továbbgondolása az olvasó számára a nemzetközi szervezetek és a nemzetállamok között ma is zajló politikai szuverenitási viták valódi mozgatórugóit is feltárhatja.
