Napi kétórányi könyvolvasás luxusnak tűnik, Kiss Tibor azonban tudatosan szervezi úgy a mindennapjait, hogy annyi beleférjen. A Kriminológia Tanszék adjunktusa szabadidejében próbál eltávolodni kutatási területétől is – ám nagyon messzire azért nem jut a bűnözés világától…
Állandóan új információk után kutatok, ennek megfelelően kétféle dolgot folyamatosan olvasok: híreket, a világ történéseiről, és szakmai anyagot az éppen aktuális kutatási témámról – válaszolja érdeklődésünkre Kiss Tibor rendőrőrnagy. Szakmai olvasmányaival kapcsolatban azt mondja, mostanság a kiberbűnözésen belül leginkább az illegális kábítószer-kereskedelem a fő kutatási területe, ezért aztán az illegális tranzakciókkal kapcsolatos kutatásokról olvas legtöbbet. Ennek kapcsán az NKE által működtetett adatbázist ajánlja, ahol rengeteg szakmai cikk elérhető. A Journals kategóriában szócikkekre keresve számos releváns találatot kaphatnak a szakmai források iránt érdeklődők, ajánlja.
A Kriminológia Tanszék adjunktusa szabadidejében mindemellett próbál eltávolodni kutatási területétől – ám nagyon messzire nemigen jut a bűnözés világától.
Karakterek
„Este 8 és 10 óra között szoktam olvasni, amikor minden kötelező teendőmet elvégzem. Ilyenkor ahelyett, hogy tévét néznék, vagy egyéb más dolgot tennék, leülök és a kedvenc könyveimet veszem elő. Szerencsémre a feleségem is nagyon szeret olvasni, úgyhogy általában együtt olvasunk: ő szépirodalmat, én krimiket. Élek-halok értük. Szerintem igenis van romantikájuk ezeknek is ” – avat be ízlésvilágába a 43 éves oktató-kutató.
Kiss Tibort e műfajban általában a főszereplők karaktere érdekli: az elkövetőé sokszor sokkal inkább, mint a nyomozóé. Egy ideje tudatosan úgy döntött, hogy elolvassa a meghatározó skandináv krimiket; ezek az írók, mondja, progresszíven közelítik meg a kriminalitást. Sok esetben nagyon részletesen leírják azt, hogy miért történik egy-egy brutális emberölés, milyen okai lehetnek annak. Jo Nesbø krimijeit például különösen megszerette. „Bár brutális, véres részleteket is leír a könyveiben, mindig nagyon fordulatos eseményeken keresztül vezeti el az olvasót a rejtélyes gyilkosságok megoldásáig. És lehet belőle tanulni, mert sokat foglalkozik az elkövetővel: az előéletével, az elkövetés okaival, és gyakran leírja azt a fajta személyiségstruktúrát, ami a tettesre jellemző”.
Bosszú, szomj
Kiss Tibor a norvég szerző több könyvét is ajánlja. Elsőként a Hóember című krimit olvasta tőle. Ebben is, mint az író számos művében, az önpusztító, láncdohányos, iszákos, a szeretett nőt megtartani képtelen Harry Hole felügyelő nyomozza ki a kusza szálakat, ám az elkövető traumája menet közben most aprólékosan kibomlik. „E mögött lehetett látni azt a fajta írói eszményt, mely szerint mindenki jónak születik, és mégis előfordul, hogy valakinek az életében történik egy trauma, ami aztán megpecsételi az egész életét. Az író kitért arra is, hogy milyen „apró” mozzanatok deformálták a bűnöző személyiségét, ami aztán ahhoz vezetett, hogy elkezdett embereket ölni. Brutális, de elképesztően fordulatos könyv. Annyira nagy hatással volt rám, hogy ezt követően kezdtem el a többi Nesbø krimit is elolvasni”.
Itt van például A fiú című, amelynek középpontjában a bosszú áll. „Ez is brutális könyv, de mégis azt érzi az olvasó, hogy az elkövetőért izgul… és menekül vele együtt. Megismerjük a fiú számos lelkiállapotát; a szerző egy-egy apró eseménynél is meg tud állni, hogy oldalakon keresztül színesen, sőt, humorral írja le, folyamatosan fenntartva a figyelmünket. Nekem azért is volt érdekes, mert nagyon sokszor a való életben is a bosszú áll az erőszakos bűncselekmények mögött”.
Harmadikként a Szomjúság című regényt ajánlja a szerzőtől Kiss Tibor. Itt viszonylag hamar kiderül, ki a tettes, ám ekkor még messze nincs vége a sztorinak, mert jön egy óriási csavar. „Nehéz a regényről spoilerezés nélkül beszélni, így annyit lehet inkább elmondani, hogy nemcsak nyomozóként, de kutatóként is közel áll hozzám és felveti a kérdést: ki kit használ eszközként?”.
Rendszeren kívül
Adódik a kérdés: mennyire alkalmasak e regények arra, hogy a nyomozók tanuljanak belőle? Kiss Tibor szerint nagyon is: ugyanis arra mutatnak rá e történetek, hogy nem mindig az a valóság, amit látunk. Nagyon sokszor tévútra visz minket a felületes nyom, a látszólagos jele annak, hogy ki lehet egy bűn elkövetője. Márpedig sokszor ki kell lépni a sablonos nyomozói gondolkodásból, és máshol kell keresni az adott bűncselekmények megoldását. Nesbø esetében Harry Hall mindig tévútra futott akkor, amikor az elsődleges információkat használta fel, azaz azokat, amiket mindenki lát. Ő azonban idővel mindig a rendszeren kívülre lépett, megpróbálva más irányból nézni ezeket az eseményeket, és végül is így fogta meg az összes elkövetőt. „Ha valaki nyomozónak készül, és egy ilyen könyvet olvas, az látja azt, hogy nem mindig az az útvonal, és az a sablonmegoldás működik, amit ő az iskolában, vagy a kollégáitól tanult, hanem néha a megérzésekre kell hagyatkozni. Harry Halltól a rendszeren kívüli gondolkodást lehet megtanulni. Ez nagyon fontos a nyomozóknak”.
Kiss Tibor a rövidebb olvasmányok kedvelőinek ugyancsak Jo Nesbø könyvét, a kriminovellákat tartalmazó A féltékenység-szakértő és más történetek című könyvet ajánlja. „Angolul olvastam, ez külön nagy élményt jelentett. Megtudjuk belőle, hogy az olyan erős érzelmek, mint amilyen az emberi féltékenység meg az agresszió, hogyan képesek valakit a gyilkosságig juttatni”.
Mozaikok
Tibor másik nagy kedvence a svéd Håkan Nesser. A Borkmann-elv című könyvét azért szereti, mert azt mutatja, meg, hogy ha egy-egy bűnügyben sokáig kutat az ember, akkor egy idő után összegyűlik majd annyi információ, amely alapján rá lehet jönni arra, ki a tettes. E ponton már csak annyi a szakember – és az olvasó – dolga, hogy elvonuljon és ezeket az információkat helyére rakja, mint a mozaikokat. A visszatérés című krimi – szintén Nessertől – ugyancsak nagy kedvence: ott egy két évtizede elkövetett gyilkosság elkövetőjét keresi Van Veeteren főfelügyelő és ismét bravúros nyomozást folytat le.
Az elmúlt időszakot – legalábbis olvasmányélmények tekintetében – tehát a skandináv szerzők világában töltötte Kiss Tibor. A következő időszakban azonban a tervek szerint már a hazai vizekre evez majd: magyar krimikkel folytatja.