A rendőr és a tudós egyaránt találkozhat erkölcsi kérdésekkel munkája során. Cikkünk azon morfondírozik: vajon milyen tartalommal lenne érdemes megtölteni egy olyan interdiszciplináris tárgy, mint a rendészettudomány egyelőre csak képzeletbeli etikai kódexét?
A rendőrök és akadémikusok elképzelt halmazának közös metszete minden bizonnyal a rendészettudomány területére esne. A rendőri hivatás és a tudományos pálya azonban a köztudatban gyökeresen különböző morális dilemmákkal találja szemben magát. Elsőre úgy tűnhet, hogy igen kevés közös vonásuk van azon túl, hogy a rendészettudomány területén tevékenykedő kutatók egy része egyben hivatásos rendőr („tudós rendőr”).
Mélyebben alámerülve a két hivatásrend erkölcsi talapzatához azonban több olyan morális építőkockára bukkanhatunk, amelyek a rendőri hivatás és a tudományos kutatás alapjaiban egyaránt megtalálhatók. A rendőri hivatásrend erkölcsi keretei a Rendőri Hivatás Etikai Kódexében, míg a tudomány művelése során felmerülő effajta kérdések a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexében találhatók. Az azonosságok és különbségek számbavétele mellett e cikkben arra is választ keresünk, vajon milyen tartalommal tölthető meg a rendészettudomány – képzeletbeli – etikai kódexe.
Mi az etikai kódexek jelentősége?
Az etika az emberi viselkedés normáinak elméleti következményeit és okozati összefüggéseit vizsgálja. Tárgya az emberi cselekvés és a cselekvésben kibontakozó ember. Azt igyekszik megállapítani, hogy az emberi cselekvés, illetve az emberi személy milyen belső és külső tényezők alapján válik jóvá vagy rosszá, értékessé vagy értéktelenné.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb számban kezdtek elterjedni etikai kódexek – jellemzően olyan hivatásokra vonatkozóan, amelyek az emberi élet alapvető tulajdonságait érintik. Ezek a kódexek az adott hivatásra, annak gyakorlására, a szervezetrendszerre és a szervezeti kultúrára jellemző és követendő erkölcsi alapokat foglalják össze.
Az MTA Tudományetikai Kódexe
Az MTA Tudományetikai Kódexe preambulummal kezdődik. E fejezetében rögzíti, hogy célja meghatározni a tudományos kutatást végzők által követendő erkölcsi és etikai alapelveket, leírni azokat az ajánlott eljárásokat és szabályokat, amelyek a tudományos kutatás végzésére vonatkoznak, és ismertetni olyan eseteket és eljárási módokat, amikor a kutatási etika sérül. Feladataként jelöli meg, hogy emlékeztesse a kutatókat és a kutatói intézményeket, szervezeteket a felelősségükre, amely a feddhetetlenséget és hitelességet érinti.
A tudomány – a rendvédelmi szervek kialakításától és szervezeti, illetve működési kultúrájától eltérően – nem országspecifikus, hanem egységes, univerzális szabályokon alapul, azaz etikai szabályai is generálisak, mindenhol egyformák. Ennélfogva az MTA Kódex is kiindulópontként tekinthetett az abban megjelölt nemzetközi dokumentumokra, melyeket a preambulumban konkrétan nevesít, illetőleg kimondja, hogy a tudományetikai elvek, illetve sérelmük tilalma alapvető és univerzális szabályok, amelyek az egyetemes erkölcsi elvekből vezethetők le.
Az MTA Kódex a preambulumon túl hat további fejezetre tagozódik. Az első fejezet meghatározza a kódex hatályát, melyet a legszélesebb körben kiterjeszt az MTA-ra és a kapcsolódó intézményekre. A második fejezet a tudományos kutatás kilenc erkölcsi és etikai alapelvét rögzíti, melyek: (1) a tisztesség, (2) megbízhatóság, (3) objektivitás, (4) pártatlanság és függetlenség, (5) nyitottság, (6) gondosság, (7) elfogulatlanság, (8) felelősség és (9) önzetlenség. A harmadik fejezetben bontják ki a tudományos kutatás végzésének menetét, ahol a dokumentum részletesen kitér az egyes lépések során követendő, iránymutató erkölcsi sarokpontokra. A tudományos kutatás talán legfontosabb lépése és egyben garanciája is a tudományos eredmények közlése, melyet a negyedik fejezet részletez – hasonlóan az ötödik fejezethez, amely a kutatási etika sérelmét jelentő magatartásokat tartalmazza. Az utolsó fejezet az etikai szabályok megsértése esetére szolgáló eljárási szabályokat fekteti le, amely az etikai kódexekben kevésbé szokványos.
A Rendőri Hivatás Etikai Kódexe
Az MTA Kódexhez képest aRendőri Hivatás Etikai Kódexe lényegesen rövidebb; felosztását tekintve is egyszerűbb, átláthatóbb szerkezetbe rendezve taglalja a rendőri hivatás etikai alapjait. A Rendőri Kódex a preambulumot követően 13 pontban összegezi egy-egy tematikához sorolva a legfontosabb erkölcsi kiindulópontokat, ezek a következők: (1) a köz szolgálatáról és a testülethez tartozásról, (2) tisztességről, (3) erőszakról, (4) a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról, (5) az emberségről és segítségnyújtásról, (6) a bajtársiasságról, (7) a felelősségről, (8) a munka minőségéről, (9) az információról, (10) a megjelenésről, (11) a vezetőkről, (12) a szolgálaton kívüli magatartásról, (13) a közbizalomról.
A bevezető bekezdés rögzíti, hogy az alapvetéseknek a rendőr életében, szolgálaton kívül is érvényesülniük kell, tehát a Rendőri Kódex is a lehető legszélesebb körre igyekszik kiterjeszteni a hatályát. A bevezetés megfogalmazásából („egyben megfelelő védelmet nyújtson mindazok számára, akik normakövető módon járnak el”) kitűnik, hogy a kódex célja az is, hogy a rendőri hivatáson kívül eső, „civil” személyek részére is nyilvánvalóvá tegye, hogy mi a rendőrökkel szembeni elvárás, ezáltal kiszámíthatóságot biztosítson az állampolgárok részére. Persze az MTA Kódex hatálya alá tartozó alanyi körrel a társadalomnak csak egy szűkebb csoportja kerül kapcsolatba, míg a rendőri hivatást gyakorlókkal jó eséllyel minden polgár találkozik élete során.
A két etikai kódex azonosságai és különbségei
A két kódex összevetésének kiindulópontja lehet a tudományos és a rendőri hivatás jellemzőinek vizsgálata. A tisztesség és felelősség az MTA Kódexben és a Rendőri Kódexben egyaránt megjelenik, holott a tartalmuk inkább csak szellemiségüket illetően fedi egymást. A tisztesség a rendőri hivatásban a befolyásmentességre, míg az MTA Kódexben a tudományos módszerek, eljárások és eredmények korrekt alkalmazására, felhasználására utal.
A rendőrség katonai mintára, parancsuralmi rendben működő, erősen hierarchizált szervezet, amely jogosult a fizikai erőszak állami monopóliumának legitim alkalmazására. Az erőszak korlátozott, szükséges és arányos. A Rendőri Kódexet ezen alapvető jellemzők mentén dolgozták ki, nagy hangsúlyt fektetve (1) a szervezeti kultúra sajátosságainak erkölcsi alapjaira (testülethez tartozásról, információról, vezetőkről, kollégák egymás felé tanúsítandó bajtársiasságáról);ideértve a szervezet egészének megítélésére vonatkozó alapokat (közbizalom); (2) a szervezet és az állampolgár kapcsolata során irányadó erkölcsi alapokra (hátrányos megkülönböztetés tilalma, emberség, segítségnyújtás, megjelenés, stb.) és (3) a rendőr rendfenntartó, erőszak alkalmazásának legitim jogával rendelkező szerepére (az erőszakról).
A tudományos hivatásrend sokkal lazább, kötetlenebb rendben működik, nyitottnak és befogadónak kell lennie. A „civilekkel” való kapcsolatát a tudományos viták és érvelések jellemzik, nem alá-fölé rendelt, szigorú, kötött, parancsuralmi viszonyok. Teljesen hiányzik a működéséből a katonai jelleg és az erőszak. Fontos, hogy a tudományos hivatás alaptevékenysége, a tudományos kutatás objektív, megalapozott, korrektül hivatkozott, mások jogait nem sértő. Az MTA Kódex alapelvei között így megtalálható a nyitottság (szellemi önállóság biztosítására) és az önzetlenség (a szellemi élet előmozdítására) is. Bármilyen tudományos tevékenység kiindulópontja az objektivitás, pártatlanság, függetlenség és az elfogulatlanság. Figyelemreméltó, hogy ezek a viszonylag egyirányba mutató alapelvek az MTA Kódexben lényegesen nagyobb hangsúllyal jelennek meg, mint a Rendőri Kódexben, ahol mindösszesen egy pont (a hátrányos megkülönböztetés tilalma) szól róluk. Talán megfontolandó lenne az említettekre fokozottabb hangsúlyt fektetni a Rendőri Kódexben is.
A Rendőri Kódex a bevezetésen és a 13 alapelven túl további részletszabályokat nem tartalmaz, ebben különbözik az MTA Kódextől, amiben dinamikus szabályokat is lefektettek (eljárás etikai szabályok megsértése esetén). A tudományos kutatás végzése, a tudományos eredmények közlése és főképp az eljárás etikai szabályok megsértésének gyanúja esetén c. fejezetekben foglalt dinamikus szabályok részletezése ahhoz hasonlít, mintha a Rendőri Kódex végigvezetné a rendőri intézkedések során alkalmazandó erkölcsi mérföldköveket, illetve a fegyelmi jogsértések és fegyelmi eljárások etikai szabályait. Ez a rendőri hivatás és intézkedések sokrétűségére tekintettel nem lehetséges és indokolatlan is lenne.
A tudományos hivatás e tekintetben egyszerűbb, hiszen minden tudományos tevékenység – tudományterületre figyelem nélkül – egyazon séma szerint működik: tudományos kutatás folytatása és az eredmények publikálása. Az MTA Kódex által lefektetett etikai alapelvek tudományterületre tekintet nélkül minden tudományos tevékenységre alkalmazhatók és alkalmazandók. Ezzel szemben a rendőri tevékenység számos feladatot magában foglal a hagyományos bűnüldözői tevékenységtől a klasszikus rendőri fellépésig. Ilyen például a körzeti megbízotti tevékenység (együttműködés és segítségnyújtás a lakosság részére), a bűnmegelőzési tevékenység (fiatalok oktatása, prevenciós tevékenység), vagy a különleges helyzetekben közreműködés (mentési tevekénység), melyek egy sokkal kevésbé konkretizált és magasabb absztrakciós szintű, rövidebb, tömörebb etikai kódex meglétét indokolják.
Hogyan tovább e kódexszel?
A „fiatal” rendészettudomány területén folyó kutatás etikai alapszabályának kidolgozásakor talán az egyik legnagyobb kihívást a tudományetikai és rendőri etikai alapelvek összefésülése jelenti, azaz egy olyan etikai szabályrendszer megalkotása, amely mindkét hivatásrend sajátos jellemzőire figyelemmel képes iránymutatást adni a tudományos tevékenységet végző rendőri hivatást gyakorlók erkölcsi kiindulópontjaihoz. De talán e feltevések vizsgálatával elindulhat e kérdésben egy olyan közös gondolkodás, amelynek a fókuszában a 2007-ben elfogadott Rendőri Kódex és a 2010-ben elfogadott MTA Kódex megújítása áll.
Források
Turay Alfréd: Az ember és az erkölcs. Letöltés ideje: 2022. augusztus 21.; Letöltés ideje: 2022. augusztus 21.
A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a 25/2010. (V. 4.) számú határozatával elfogadott a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexe
A Rendőri Hivatás Etikai Kódexe. Letöltés ideje: 2022. augusztus 21.
Gecse Gábor – Volter Zsolt: A rendőri hivatás etikai kódexe. In: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. 2009. 10. 81.
Szontagh Pál Iván: Érték, rend, értékrend. A keresztyén pedagógusokkal szemben támasztott minőségi és etikai elvárások, valamint azok kodifikációs problémái (doktori értekezés). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Budapest. 2018.
