Az egyetemi tanulmányai és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatban (EHÖK) végzett tevékenysége szinte minden percét kitöltik, Rybár Petra azonban a feszített tempó ellenére is igyekszik időt szánni az olvasásra. Az NKE Államtudományi osztatlan képzés másodéves hallgatója, az EHÖK elnöke szabadidejében szeret elszakadni a tudományos cikkek és könyvek világától.
„Fontosnak tartom, hogy tájékozott legyek a világban történt eseményekről, ezért napi rendszereséggel olvasom a hazai és a külföldi hírportálokat. Az EHÖK-ben sajtófigyelést is alkalmazunk, ami sokat segít, hogy naprakész legyek, de a klasszikus értelemben vett olvasásra sajnos a sok elfoglaltságom miatt már sokkal kevesebb időm jut manapság, mint az iskolai éveimben” – kezdi a beszélgetést Rybár Petra. Sokat foglalkozik a tanulmányaihoz tartozó témák átfogó megismerésével – mondja –, a tantárgyai ugyanis jelentős arányban tartalmaznak jogtudományi, gazdaságtudományi, politikatudományi ismereteket, rendszerismeretet, infokommunikációs ismeretet, közigazgatástant, tehát sok időt szentel a szakirodalomnak. Amikor kikapcsolódásra vágyik, akkor viszont igyekszik kizárni a külvilágot és elszakadni a tudományos cikkek és könyvek világától. „Nagyon kevés az az énidő, amit egyetemistaként magunkra tudunk fordítani. Azért olvasunk szórakoztató vagy éppen szépirodalmi műveket szabadidőnkben, hogy akkor legalább kizökkenjünk a nagyon leterhelt hallgatói létből”.
Gyilkos, nyomon
Rybár Petra pihenésképpen leginkább krimiket olvas, mert szeret különböző személyiségtípusokat megismerni, és „a krimikben nemcsak a cselekmény általi jellemfejlődés az érdekes, hanem a karakter háttértörténete is, az, hogy ki miért lett olyan, amelyen” – fejti ki. Nemrég fejezte be Catherine Ryan Howard: Mr. Senki se tudja – Két történet. Egy gyilkos. Zéró kegyelem című könyvét, amit azért tart izgalmasnak, mert egyszerre két szálon fut a cselekmény. A könyv egy gyilkosság túlélőjének beszámolója, amit a gyilkos elolvas. A könyvben szereplő dokumentumregény szerint a főhős családjából egyedül ő marad életben, amikor egy gyilkos betör a házukba, akit a rendőrség később sem tud elfogni, és emiatt a Mr. Senki nevet adják neki, hiszen senki sem tudja, ki ő. „Ez tulajdonképpen könyv a könyvben. Az fogott meg a legjobban, hogy a gyilkos karakter az ő tetteiről szóló könyvet olvasva hogyan tudja feldolgozni a jelenben azt, amit egykor elkövetett” – fogalmaz Petra.
Akkor és most
Az Államtudományi képzés hallgatója nyelvészeti általános iskolába járt, ahol nagy számban tartottak magyar nyelv és irodalom órákat. Ráadásul osztályfőnöke az iskola könyvtárosa is volt, így tulajdonképpen a könyvtár volt számára az osztályterem. Ez alapozta meg a könyvek iránti érdeklődését. Rybár Petra akkoriban a fantasyket és a történelmi regényeket részesítette előnyben: 13 éves korára már valamennyi Harry Potter könyvet elolvasta. Történelmi érdeklődésének fókuszában pedig leginkább a középkori és a koraújkori magyar történelem állt, elsősorban a legendás királyok életútjai érdekelték. Passuth László több könyvét is ajánlja, például a II. Andrásról szóló Hétszer vágott mezőt. E sokszereplős történelmi regény több síkon játszódik. Magyarország, az egykori nagyhatalom mellett fontosabb helyszínei a bizánci és a szentföldi latin császárságok, de elkalauzolja az olvasót az osztrák hercegségbe, Athénba, Spártába, Ciprusra és a bolgár cárok országába is – fejti ki Petra. A Báthoryak-korabeli Erdély nagy sorskérdéseit témául választó Négy szél Erdélyben című kötetben az eseményeket hiteles dokumentumok alapján egy történész felkészültségével mondja el Passuth, mégsem történelemkönyv jellegű, hanem izgalmas regény, amelyben a megelevenített alakoknak sorsa, emberi arca, önálló gondolatvilága van – folytatja Passuth László műveinek bemutatását. De a Wesselényi-összeesküvésről és Zrínyi Ilonáról szóló Sasnak körme között címűkönyv – szintén Passuthtól – és Bán Mór Hunyadi-sorozata is nagy hatást tettek rá – részletezi.
Alkonyattól pirkadatig
„A hírek olvasása megadja számomra a történelem általi valóságtartalmat, a krimi műfaja viszont nem dolgozza fel a jelenkor történéseit, így számomra ez a kikapcsolódást jelenti” – tér vissza a krimi világához Rybár Petra. Leginkább késő este és hétvégén van ideje olvasni, akkor nyugodtabban telnek a napjai, jobban el tud mélyülni egy-egy történetben. Stephen King műveit is előszeretettel olvassa, az amerikai szerző A ragyogás című best sellerét például nemcsak elolvasta, hanem azt követően filmen is megnézte, hogy párhuzamot vonhasson a két alkotás között. De ugyanígy volt az Alkonyat-filmsorozattal is. Bár Petra azt előbb látta, minthogy olvasta volna, a film adta számára ugyanis az inspirációt Stephenie Meyer azonos című regényének kézhezvételéhez.
Catherine Ryan Howard könyve után Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub című regényével folytatja Rybár Petra a krimiolvasást. Azért választotta ezt a könyvet következő olvasmányaként, mert a szerző első regénye a megjelenését követően azonnal elnyerte az olvasók és kritikusok tetszését, ráadásul sorra döntötte meg az angol könyvpiac rekordjait és kíváncsi arra, miben rejlik ez a nagy siker. A cselekmény egy nyugdíjasotthonban játszódik, ahol négy barát minden csütörtökön összeül, hogy megoldatlan gyilkosságokról beszélgessenek – meséli. Egyszer viszont gyilkosság történik az otthonban, és a csütörtöki nyomozóklub hirtelen egy aktív nyomozás középpontjában találja magát. „Szeretem a szövevényes történetábrázolásokat, amikor nem jövök rá az első pillanatban a csattanóra, hanem végigizgulom az egész könyvet. Az ilyen típusú könyvek új szemléletmódot adnak számomra, mert a szereplők jellemrajzai és a cseles büntettek kibogozásának nyomon követése minden alkalommal lenyűgöznek”.
