Krasznay Csaba szabadidejében jellemzően a hackerekkel és kémekkel foglalkozó könyvek, technológiai utópiák és disztópiák szoktak előkerülni. Ám van pár alapmű is, amely „emlékezteti az összes hozzánk látogatót a házigazda világképére”. A Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetőjének szubjektív könyvajánlója.
Sajnos az olvasás az egyik olyan szeretett tevékenységem, ami áldozatul esett a munkának és a családnak, így ma már sokkal kevesebb idő jut rá, mint a gyerekeim születése előtt, pláne gyerekkoromban. Az olvasás mint szabadidős tevékenység ezért jellemzően a szabadságok és a hosszabb repülőutak idejére esik – kezdi Krasznay Csaba. Mivel munkaidőben rengeteget kell olvasnia – szakdolgozatokat, TDK-kat, doktori értekezéseket, szakcikkeket –, így amikor nem dolgozik, igyekszik könnyedebb témákat választani. Amelyek aztán meglepő módon nem esnek nagyon messze a szakmájától…
Alapélmény
Krasznay Csaba szabadidejében ezért aztán jellemzően a hackerekkel és kémekkel foglalkozó könyvek, technológiai utópiák és disztópiák szoktak előkerülni. Sci-fik, cyberpunk regények, hidegháborús kémregények, illetve életrajzi könyvek, valamint a XX. század ilyen jellegű kérdéseivel foglalkozó történeti könyveit olvassa szívesen. Ilyen például Andy Weir: A marsi, William Gibson: Neurománc, Frederick Forsyth: Odessza ügyirat, Chris Kyle: Amerikai mesterlövész vagy John Keegan: Az első világháború című könyvei.
„Jelenleg John le Carré művein megyek végig, aktuálisan a Panamai szabót olvasom, de a Suszter, szabó, baka, kém a nagy kedvenc tőle. Le Carré műveit ajánlom mindenkinek, aki könnyed, de izgalmas betekintést szeretne kapni a hírszerzés világába”. Le Carré könyveire a filmes feldolgozásokból talált rá, hiszen azt vette észre, hogy minden olyan kémfilm, ami kicsit is emlékeztet a való életre, kivétel nélkül az ő műveinek a feldolgozása. „Végigolvasva szinte a teljes életművet, azt tudom mondani, hogy a filmhez képest a könyvek sokkal izgalmasabbak és alaposabbak, így feltétlenül javasom mindenkinek, hogy aki látott egy filmet, olvassa el utána az alapművet is!”
Ha meghatározó, „igazi” irodalmi művekre gondol a fiatalkorából, akkor George Orwell 1984 és Aldous Huxley Szép új világ című könyvei jutnak eszébe. „Ezek jelenleg is a nappalim polcán vannak és emlékeztetik az összes hozzánk látogatót a házigazda világképére. Nem szabad viszont elmenni az orosz-ukrán háború mellett sem. Nekem szerencsére sosem kellett megtapasztalnom a háborút, de Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című remekműve szintén kint van a polcon, nekem ez adta az alapélményt azzal kapcsolatban, hogy miért kell elkerülni a háborút minden lehetséges eszközzel”.
Az informatika hajnala
A kérésre, hogy valami könnyedebbet is mondjon – mégiscsak tombol a nyár –, az intézetvezető Walter Isaacson Steve Jobs életrajzát említi: a könyv nagyon érdekes kitekintést ad arról a világról, amikor az informatika még csak éledezett – azaz Krasznay Csaba gyermek- és fiatalkoráról. „Végül, kis nyári gondolkodásnak Philip K. Dick könyveit tudom javasolni, ezek közül is talán a Különvélemény című novelláskötet az, ami engem a legjobban megfogott”. Meglátása szerint korunkat és a XXI. századi életmód összes kihívását legjobban talán ezekből a több mint fél évszázados sci-fi regényekből és novellákból lehet megérteni – melyekből egyébként a legjobb sci-fi filmek is készültek. „Philip K. Dick-nél senki nem írta le jobban, mi vár az átlagemberre a digitalizáció, a kibertér korában. Úgy, hogy aktív korában ezeknek a technológiáknak még nyoma sem volt. Szórakoztató és mégis elgondolkodtató – mi lehetne kellemesebb olvasmány a nyárra?”
