Bányász Péter életében – már csak a munkája miatt is – meghatározó téma a kiberbiztonság. Egyetemi oktatóként rengeteg tudományos művet, cikket, szakdolgozatot, TDK-dolgozatot olvas, és a tudományos megközelítéstől szabadidejében sem szívesen szakad el. Véleménye szerint nem is lehet, hiszen életünket áthatják a digitalizációból adódó veszélyek. Az ÁNTK Kiberbiztonsági Tanszéke egyetemi docensének könyvajánlója.
„Ha visszagondolok a gyerekkoromra, mindig is szerettem olvasni. Már elég korán, tizenpár évesen olvastam George Orwell 1984 című disztópiáját, amely életem egyik meghatározó olvasmánya lett” – mondja Bányász Péter. Az 1948-ban született mű 1984-re olyan technikai fejlettséget feltételezett, amelynek eredményeként a diktátor mindenki életében közvetlenül jelen tud lenni, mindenki életét közvetlenül tudja ellenőrizni. És tessék. A szerző nem tévedett sokat, mert a huszonegyedik század elejére valós veszéllyé vált az állampolgárok tömeges megfigyelése. „Egyetemi oktatóként rengeteg kiberbiztonsággal foglalkozó tudományos művet, cikket, szakdolgozatot, TDK-dolgozatot olvasok, és a tudományos megközelítéstől szabadidőmben sem szívesen szakadok el. Szerintem nem is lehet, hiszen életünk minden területét áthatja a digitalizáció és az abból adódó veszélyek” – mondja.
Tudomány kontra szórakoztatás
Bányász Péter legutóbbi olvasmánya a The Surveillance-Industrial Complex: a Political Economy of Surveillance című könyv, amely azt vizsgálja, hogy az üzleti élet és a kormányok milyen szerepet játszanak a mai társadalmakban az ellenőrzés növekedésének alakításában és előmozdításában. „A nemzetközileg ismert megfigyeléssel foglalkozó tudósok cikkeinek sorozata a magán- és köztereket, valamint a modern élet valamennyi intézményét uraló hatalmas megfigyelési komplexumok pozitív és negatív következményeit mutatja be” – fejti ki bővebben.
Barabási Albert-László Behálózva című kötetét azért szereti – folytatja –, mert a szerző által bevezetett skálafüggetlen hálózat fogalma arra a megfigyelésre épül, hogy a nagy, komplex hálózatok szerkezete nagyon hasonló, legyen szó akár egy villamos energia vagy közlekedési hálózatról, társadalmi hálózatról vagy fehérjék kapcsolatrendszeréről. „Hihetetlen, hogy ezekben a hálózatokban is megfigyelhető, hogy a kicsi, kevés kapcsolattal rendelkező szereplők mellett mindig jelen vannak a nagy, sok kapcsolattal rendelkező, így a hálózat alapját alkotó szereplők, elemek”.
A szakmai munkák mellett Bányász Péter könyvespolcán ott sorakoznak Rejtő Jenő művei is, hogy egy merőben más világba csöppenhessen, ha úgy kívánja. „Hiába tartják egyesek ponyvának, szerintem Rejtő könyveit és karaktereit időről időre érdemes elővenni, ha minőségi szórakozásra vágyunk. Elég, ha csak a Piszkos Fred, a kapitányt, A tizennégykarátos autót, a Vanek Úr Párizsbant vagy a Csontbrigádot említem, szereplőik ugyanolyan emberi tulajdonságokkal felruházott, olyakor esendő »hősök«, mint mi magunk”.
Fedőneve: Marslakó
Bányász Péter íróasztalán ott fekszik legújabb könyvszerzeménye, amely egyben a soron következő olvasmánya is lesz a megfigyeléssel foglalkozó könyvek sorában, ezúttal azonban történészi megközelítésben. Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára történészének nemrég megjelent kötete, a Fedőneve: Marslakó című, az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó Teller Ede és Szilárd Leó, valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes és Szent-Györgyi Albert állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. A kiberbiztonsági szakember azért választotta ezt a könyvet, mert nagyon érdekesnek tartja, ahogyan az említett tudósok állambiztonsági megfigyelésének minden részletre kiterjedő történetét szemlélteti. „Borzasztó még csak belegondolni is, hogy a XX. század derekán működő Államvédelmi Hatóság és a titkosszolgálatok akár a családtagok ügynöknek való beszervezéséhez is folyamodtak, ha azáltal többet tudtak meg a tudósok munkásságáról és politikai hovatartozásáról”.
Az olvasás jótékony hatásai
„A fiatalok olvasási, illetve tartalomfogyasztási szokásai megváltoztak, ehhez az oktatásnak is igazodnia kell. Széles kínálatból választhatnak, a digitalizációnak köszönhetően könnyen hozzájuthatnak a könyvekhez, és szívesen is olvasnak, ha a tartalom leköti őket” – állapítja meg Bányász Péter. Bár ő is szereti a sorozatokat, de az olvasást nagyon fontosnak tartja, mert számos jótékony hatása van. „Fejleszti a kreativitást, aktivizálja az agyi területeket, és végül, de nem utolsósorban növeli a tudásmennyiséget és a szókincset. Az olvasás által sokkal jobban fog menni a koncentráció is, mert amikor egy történetre irányítjuk a teljes figyelmünket, megedzi a koncentrációs képességünket. Vagyis jobban helyt tudunk állni a napi kihívásokban. És hát, valljuk be, az életben erre nagy szükségünk van”.
