A Víztudományi Kar dékánja, a Területi Vízgazdálkodási Tanszék docense. Okleveles agrármérnök, a mai napig vonzódik a földhöz, a földműveléshez. Munkájával éppúgy hozzájárult a kolontári vörösiszap-katasztrófa és a Mexikói-öbölben történt olajszennyezés felméréséhez, mint a Balaton vízminőségvédelmi monitoring rendszerének tervezéséhez, de támogatta már az ENSZ Világűrbizottság munkáját is.
Vezetőnek született, tartják róla a kollégái. 12 éve tölt be vezetői pozíciót a hazai felsőoktatásban, dékán vagy rektorhelyettes státuszban. Elsősorban oktatónak vallja magát, bár pályaválasztáskor eszében sem jutott a tanítás. Hallgatóként a Debreceni Agrártudományi Egyetemen sportot űzött abból, hogy kitűnő legyen. A sportra egyébként sajnálja az időt, kertészkedéssel tartja formában magát, ez a szenvedélye, a hobbija. Ez jelenti a kikapcsolódást, pihenni ugyanis nem nagyon szokott. Elképesztő fordulatszámmal dolgozik, úgy gondolja, a fáradhatatlanság a génjeiben van. Számára elképzelhetetlen, hogy félóránál tovább önszántából egy helyben maradjon, ugyanakkor hétvégente csendes családi életet él, a „kerítésen túlra” nem megy. Könnyedén kezeli, ha élő adásban kell szerepelnie, a mikrofon a barátja, a hallgatók stand up-os dékánnak hívják. Úgy gondolja, a tekintélyt és a tiszteletet csak munkával lehet elérni. A Víztudományi Kar dékáni megbízatását nem akarta elvállalni, most már vallja: ez élete egyik legnagyobb szakmai kihívása.
Kertész leszek, fát nevelek!
Mezővárosban, Hajdúböszörményben született, ahol az agrárium volt a meghatározó kereseti lehetőség. Szülei kereskedők voltak, nagyszülei révén találkozott a föld megművelésével. Azt meséli, városukban, a 80-as években az orvos és a tanár mellett az agrármérnök is a társadalmi elithez tartozott, ezért is választotta ezt a hivatást. „Orvos nem akartam lenni. Az meg sem fordult a fejemben, hogy tanár legyek, mégis az lettem. Mindig is vonzott a természet, a föld, már gyerekkoromban is nagyon szerettem kint lenni a határban. Láttam, mit csinál egy agrármérnök, megragadott. Gyakran besegítettem a nagyszüleimnek, kapáltam a krumplit, címereztem a kukoricát, nyűttem a babot. Megszerettem, és a mai napig is vonzódom a földműveléshez. Otthon, a kertünkben él negyven gyümölcsfa, legalább huszonöt féle növényt termesztünk a veteményesben, zöldség és gyümölcs terén önellátóak vagyunk. Ez a mindenem. Az kapcsol ki, ha kint lehetek a kertben, ha kapálok, gyomlálok, metszek, betakarítok.” Amit nem tanult meg a szülőktől, nagyszülőktől, azt megtanulta a Debreceni Agrártudományi Egyetem országos hírű, erős, gyakorlatorientált képzésén. „Tanultam növénytermesztést, növényvédelmet, parképítést. A szomszédoknak is én adok tanácsot, tőlem kérdezik, mitől foltos a szőlő levele.”
Mindenkinek van egy sportja…
Az egyetemen másodéves korában felkérték, legyen a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Tanszék demonstrátora. Így már hallgatói státuszban részt vett az oktatásban, a tanszék kutató- és szakértői munkájában, itt került közel a vízhez. „Azért szúrtak ki, mert úgy végeztem az egyetemet, hogy nem volt más jegyem, csak ötös. Rektori dicsérettel végeztem. Közben megszereztem a traktorvezetői jogosítványt, elvégeztem egy vadgazdálkodási tanfolyamot, meg egy mérlegképes könyvelői képesítést is szereztem. Annak idején sok kollégámnak könyveltem szívességből, szórakozásból.”
A demonstrátori és doktori évek alatt megszerzett vízgazdálkodási és környezetvédelmi tudással szakértői tevékenységbe kezdett, komoly vállalkozást folytatott párhuzamosan a felsőoktatási tennivalókkal. Ám mindig ugyanaz volt a célja: az újat kereste. „Az Ikrek jegyében születtem, ők szórakoztató, dumás alakok, és mindig valami újat akarnak. Ez vitt engem előre a tudományos pályámon is.” Elvégezte Debrecenben a Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskolát, majd a veszprémi Pannon Egyetem környezetvédelmi szakmérnök képzését is. A fokozat megszerzése után, 1998-ba tanszéki mérnökből tanársegéd lett, majd adjunktus, docens. 2009-ben kollégáival Gyöngyösre ment szerencsét próbálni, a Károly Róbert Főiskolán számos szakmai lehetőség várta, nem is akármilyenek.
Sikersztori ON!
A főiskolán többek közt az északi sarkkörön túli permafroszt (időszakosan vagy állandóan fagyott) területek hóolvadási dinamikáját kutatták a klímaváltozással összefüggésben. A vizsgálathoz a világon elsők közt használtak alacsony repülési magasságban végzett hiperspektrális távérzékelési technikát. „Ezzel a munkával kezdődött a sikersztori, pontosabban azzal, hogy Gyöngyösön fölkértek, pályázzam meg a dékáni állást. Megpályáztam, megkaptam. Így indult 2009-ben a vezetői karrierem. Gyöngyösön újragondoltuk az egységünket, és létrehoztuk a Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kart, benne egy új Távérzékelési Intézettel.”
2010 áprilisában bejárta a világot a hír: egy robbanás következtében az USA történetének legnagyobb olajkatasztrófája következett be a Mexikói-öbölben. „Az amerikaiak ismerték a sarkvidéki eredményeinket, és tudták: a kiömlött olaj felméréséhez hasonló technikára van szükségük. Számukra pótolhatatlan volt nem elsősorban a hiperspektrális kamera (a multispektrális szenzoroknál is több elektromágneses sugárzást érzékelő műszer), hanem a magyar szürkeállomány. Hiszen a rendszert mi kezdtük el bekalibrálni, megteremteni a kapcsolatot a felszíni jelenségek és a mért intenzitások között, de a repülőgépes alkalmazásban is úttörők voltunk.” Így történt, hogy a ma is létező, Galileo nevű cég repülési igazgatója Gyöngyösre utazott, és aláírtak egy megállapodást a közös munkáról. „Aznap behívtak az M1 Este című műsorába. Még jó, hogy öltönyben mentem, mert eredetileg úgy volt, hogy csak a repülési igazgató kerül képernyőre, de az utolsó pillanatban nem interjú, hanem stúdióbeszélgetés lett belőle. Olyan hirtelen történt minden, hogy még arra sem volt időm, hogy föltekerjem a széket a megfelelő magasságba, így a képernyőn alacsonyabbnak tűntem, mint az igazgató, pedig a valóságban ő az alacsonyabb.”
Ugyanez év októberében Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt. Az ajkai timföldgyárához tartozó egyik iszaptároló gátja átszakadt, a kiömlő vörösiszap és lúgos víz elegye elöntötte a környező településeket. „Az első pillanattól részt vettünk a műszaki feladatok végrehajtásában. A katasztrófavédelem engedélyével helikopterről végeztük az első méréseket termális kamerával. Lézerszkennelési technológiával mi számoltuk ki azt is, mennyi iszap ömlött ki. A folyamatos üzemelést biztosító X/A melléktározó tározási görbéjét a saját kezemmel számoltam. A kármentesítéshez az elöntött területet hiperspektrális technikával mértük fel. Rengeteget szerepeltünk vele a médiában, a sajnálatos esemény nagyon sokat lendített az intézmény ismertségén, elismertségén.”
Vigyázó szemetek Gyöngyösre vessétek!
2011 májusában megszólalt a telefon a gyöngyösi főiskolán, a vonal túloldalán az ENSZ Világűrbizottságának egyik vezetője beszélt. A hiperspektrális technológiáról érdeklődött, melyet természeti katasztrófáknál, károk felmérésénél kívántak használni, de hiányzott a szakértelem. Így jött létre egy újabb együttműködési megállapodás, ezúttal a főiskola és az ENSZ között. „Mivel az ENSZ Világűrbizottságának székhelye Bécsben van, oda hívtak bennünket az aláírására. Ott volt Magyarország akkori bécsi ENSZ nagykövete, Csuday Balázs is, mindenki érdeklődött, még a kínai állami televíziónak is nyilatkoztam. Az éppen ülésező Világűrbizottság keretében a több mint 80 tagállam képviselője előtt a nagyteremben ünnepélyesen aláírtam a megállapodást Takao Doi-val, aki kétszer is járt az űrben. Az együttműködést mindenki méltatta, természetesen nekem is fel kellett szólalnom, elmondhatom: fölszólaltam az ENSZ-ben is. Ezt követően évekig működtettük a Világűriroda Regionális Támogató Hivatalát Gyöngyösön. Ezt biztos elmesélem majd az unokáimnak…”
2012 nyarán, a mexikóiolajkatasztrófa kárelhárítási munkáinak folyományaként újra jelentkezett a már jól ismert Galileo cég, ezúttal egy NASA megbízatás kapcsán. A NASA-projekt témája az élőanyag-kutatás volt, célja: organizmusok azonosítása hiperspektrális technológiával. A tesztelés a változatos élővilágú floridai sekély tengeri részen folyt különböző algák és más tengerlakók meghatározásával. „A levegőből történő hiperspektrális technológiai vizsgálatok – a szóbeszéd szerint – lehetséges, hogy a következő marsi küldetés előkészítéséhez kellettek.
A sikerszéria után nem meglepő, hogy 2014-ben felkérték a Szent István Egyetem szarvasi campusának, majd a Békés megyei karának vezetésére. „Dékánként ott az volt a feladatom, hogy fölélesszem a valamikori mezővizes, vagyis mezőgazdasági vízgazdálkodási képzést, mivel ez az eredendő szakmám. De természetesen a távérzékelés témaköre is belefolyt a tudományos munkánkba. Alapítottunk egy új szakot is: a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök mesterképzést. Összeségében Szarvason nagyon hasonlatos dolgot csináltam, mint most Baján.”
Bajai boksz, bajai boldogság
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara öt évvel ezelőtt, 2017 februárjában kezdte meg működését a bajai campuson, jogelődjeinek köszönhetően több mint 50 éves szakmai múlttal. Az első dékáni pozícióra Bíró Tibort kérték fel, aki annak idején nem akarta elvállalni a státuszt. „Debrecenben élek a családommal. Szarvas sincs közel hozzá, de azt el sem tudtam képzelni, hogy Baja és Debrecen között ingázzak, mégis megteszem minden héten. Természetesen nagyon örülök a felkérésnek, ez életem egyik legnagyobb kihívása.”
A Víztudományi Kar dékánjának a mindennapos operatív feladatok mellett a társadalmi és szakmai szerepvállalás, valamint a nemzetközi és tudományos ügyek bonyolítása is a teendők része. Ráadásul a bajai egység földrajzi távolsága miatt üzemeltetési, kollégiumi ügyekkel is foglalkoznia kell. „Fél nyolctól általában hajnali fél egyig dolgozom az irodában. Soha nem a nap végét várom, hanem az eredményeket, minden energiámat a bajai ügyekre fordítom. Mi is rengeteg nehézséggel küzdünk, de ha tíz kudarcra jut egy fontos eredmény, azt mondom, megéri!”
Kommunikáció és kapcsolatépítés
Bíró Tibor úgy fordul baráti közvetlenséggel mindenki felé, hogy közben meg tudja őrizni tekintélyét. Vallja: a tiszteletet kizárólag munkával és eredményekkel lehet kiharcolni, de szükség is van rá, mert anélkül nem tudna irányítani. „Én mindig abban hittem, ha a kollégák látják a teljesítményt, akkor tisztelnek, és elnézik a hibáimat, allűrjeimet is, ami egyébként mindenkinek van, hiszen emberek vagyunk.” A rendkívüli közvetlenség, párbeszédkészség, kommunikációs tehetség sok mindenre jó. „Úgy gondolom, a szakmai sikereimben nagy szerepet játszott a kapcsolatépítő és kapcsolatfenntartó képességem. Nagyon sok meghatározó embert ismertem meg az évek során, de soha nem kértem és nem vártam tőlük semmit, viszont ha szakmai segítséget kértek, megadtam. Mindig megláttam azt, miben van fantázia, fölkaroltam, össze tudtam hozni az adott szakterületek képviselőit, és fantasztikus projekteket hoztunk létre. Tehát ha van egy tudományos probléma, összehozom rá a csapatot és szárnyalhatunk!”
A verbális képességeire a hallgatók is felfigyeltek, el is nevezték stand-up-os dékánnak. „Ha a kezembe adnak egy mikrofont, órákon keresztül tudok szövegelni bármiről, akár érdekesen is. Komolyra fordítva a szót, a vezetői pozíció mellett az elsődleges, legfontosabb feladatomnak az oktatást tartom, de emellett kutató is vagyok.”
Azt állítja magáról, türelmetlen ember, nem szeret egy dologra túl sok időt fecsérelni. Ő az, aki az egyetem közvetlen közelében lévő Sugovica gyönyörű partját tán csodálja, ámde horgászni nem szokott. „Talán a türelmetlenségem az, ami a legtöbb kollégámat megviseli. Szokták mondani, nem bírnak követni, mert túl sokat akarok, túl hamar. Holott csak arról van szó, hogy pontosan tudom, meddig tartanak a vezetői ciklusok, tudom, mennyi mindent szeretnék még véghezvinni 2024-ig. Tehát tulajdonképpen saját magammal vagyok türelmetlen.”
Névjegy
Dr. Bíró Tibor
Születési hely, idő: Hajdúböszörmény, 1970.05.23.
Végzettség: agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök
Kutatási területek: Síkvidéki vízrendezés, öntözés, vízminőségszabályozás, távérzékelés
Publikációk: dr. Bíró Tibor adatlapja a Magyar Tudományos Művek Tárában
Családi állapot: 27 éve házas, fia 25, lánya 23 éves
Hobbi: kertészkedés
Nyitókép: Bíró Tibor az ENSZ-ben. (Forrás: KRF)
