A Ludovika Scholars Program keretében Laçin İdil Öztiğ török vendégprofesszor a Mars-küldetések társadalmi és politikai oldaláról beszélt, valamint arról, hogyan változtatja meg az űrkutatás a térről és a hatalomról alkotott fogalmainkat.
A héten ismét nemzetközi vendégprofesszorokat köszöntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Laçin İdil Öztiğ, a Yıldız Műszaki Egyetem Közgazdasági és Közigazgatási Kar Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének professzora, az Arizonai Egyetem munkatársa a „Robotikus és emberes Mars-küldetések: a bolygóközi tér elméleti megközelítése az űrkutatás korában” címmel adott elő október 14-én, az Oktatási Központban. Érintette a hagyományos térérzékelés felbomlását, a geopolitika változásait és az űrutazás várható társadalmi hatásait is.
Határoktól a bolygóközi térig
A vendégprofesszor elmondta, hogy PhD-témája eredetileg a határok és a határellenőrzés volt. Renu Malhotra amerikai kutató munkája ösztönözte arra, hogy ezeket a tapasztalatokat az űr felfedezésére is alkalmazza. Öztiğ felidézte, hogy a NASA Artemis IV küldetésének célja az ember újbóli Holdra juttatása, ami kiindulópont a Mars felé. Az Artemis V keretében holdbázis építése következhet. A Mars elérését a NASA, Elon Musk és Kína is a 2030-as évekre tervezi, az emberiség jelenleg űrjárókkal és orbitális eszközökkel van jelen a bolygó környezetében. Elon Musk amerikai milliárdos víziója a több bolygón élő emberiség, ebben Stephen Hawking volt az egyik elődje, aki elsősorban a természeti katasztrófák miatt tartotta szükségesnek az űr meghódítását. Henry Gee szerint pedig a Homo sapiens a következő tízezer évben akár ki is halhat. Az űr meghódítását civil szerveződések is támogatják.
Cél a Mars
A Mars elérése komoly kihívás: a bolygó legközelebb is 54,56 millió kilométerre van, vékony légköre megnehezíti a landolást, mágneses tér és ózonréteg híján a kozmikus sugárzás és a napszél is veszélyt jelent. A légkör nagy része szén-dioxid, a gravitáció alacsony, az időjárás extrém. A kolonizáció kérdése jelenleg megosztó. Vajon a Mars terra communis vagy terra nullus, vagyis mindenkié vagy senkié? A távoli bolygó a fizikain túl egyszerre látszik politikai és gazdasági határnak is.
Nem csak fizika
„Mi van a két bolygó között?”, tette fel a kérdést az előadó. A válasz nem merül ki a fizikában, mert társadalmi és politikai kérdés is. Szerinte a jelenlegi kereteket és fogalmakat ki kell terjeszteni az űrre és más bolygókra, így jön létre a bolygóközi tér új kategóriája. Ez multidimenzionális gondolkodást igényel, hiszen egy társadalom is több az egyének összességénél. Túl kell lépni a Föld-központúságon, de nem szabad túlságosan az űrre sem fókuszálni.
Vertikális geopolitika, digitális földrajz
Az űr komplex és dinamikus jelenség, nemcsak fizikai, hanem immateriális is, hiszen a nézeteink és az ideológiánk is hozzátartoznak, azaz a tér nem passzív. A digitális földrajz átalakítja a politikai, gazdasági és társadalmi életet: az online kapcsolatok digitális térben jönnek létre, és a távolságban is közelséget teremtenek. Kialakul a vertikális geopolitika is, amelyben a politikai hatalom a felszínen, fölötte és alatta egyaránt jelen van. Új tudományok emelkednek fel: az űrbiológia, az űrszociológia, az űrpolitika és az űrgeopolitika.
A Mars és a vállalkozói űrverseny
A Mars felfedezését még a szovjetek kezdték el. A mai űrjárók képeket, videókat, hangokat és tudományos adatokat küldenek rádióhullámokon, amelyeket Kaliforniában, Madridban és Canberrában fogadnak a földi antennák, nyolcperces időeltéréssel. Elon Musk a SpaceX-et 2002-ben alapította, célja pedig a Marson létrehozott végleges, önfenntartó emberi település. Ezzel többek szerint véget ért a poszt-Apolló korszak, s megkezdődött a vállalkozói űrverseny. Musk a Marsot új világnak nevezi, ahogyan Amerika az volt az elmúlt évszázadokban.
Az élhetőséghez üvegházak, terraformáló nukleáris rakéták és a magnetoszféra helyett helyi elektromagnetikus generátorok kellenének. Bár futurisztikusnak hangzik, de a terraformálás kutatása egyre komolyabbá vált, első képviselője Carl Sagan volt, aki mikroorganizmusokkal változtatta volna meg a Vénusz légkörét. A Marsnak ugyanakkor nagyon komplex bioszférára lenne szüksége ahhoz, hogy az ember élni tudjon rajta.
Mesterséges közelség, mély idő
A két bolygó közötti tér elképzelését a digitális távolság kérdése is befolyásolja: a kapcsolódás immateriális, a bolygó mégis ismerőssé válik. A NASA online térképe bárki számára elérhető, hamarosan pedig még VR-szimulációk is, így a távolság ellenére mesterséges közelségérzet jön létre.
A Mars felfedezése a Föld mély múltjáról is sokat elárulhat, mivel még nem tudjuk, hogyan jött létre az élet. Az emberi elme számára azonban nehéz felfogni a valódi időtávokat, és a társadalomnak nincs politikai mechanizmusa ezek feldolgozására. Musk szerint civilizációnk évmilliókat is kibír, ezért kellenek városok a Marsra: ez pedig a mély jövő a mély múlt helyett. Mindkettő szempontjából a Mars metafora, amelyen keresztül jobban megérthetjük önmagunkat.
Mire lesz jó a Mars?
A Mars ma Amerikához vagy az Antarktiszhoz hasonlóan az emberiség új határa. Az űrben a fent és a lent fogalma elhomályosul, hibrid térkonfiguráció jön létre. A folyamatot jelenleg a világ leggazdagabb emberei és kereskedelmi nagyvállalataik, a SpaceX, a Virgin Galactic és a Blue Origin fűtik. Musk szerint a Mars nem idegen bolygó, hanem második Föld, az emberiség eszköze. Ez technokapitalista megközelítés, voltaképpen politikai terraformálás, amelynek már vannak kritikusai: szerintük a Föld érdekei helyett kevés ember magáncége irányítja a Marsról való gondolkodásunkat. Léteznek tehát más megközelítések is, például bennszülött, feminista és ökológiai nézőpontok. Szintén nyitott kérdés, hogyan viszonyul az Egyesült Államok, Kína és India a Marshoz. Vagy épp mit gondol az emberiség, milyen lesz a Mars demokratikus vagy éppen autokratikus meghódítása? – tette fel előadását záró kérdését az előadó.
Nyitókép forrása: dengess / depositphotos.com
