A környezeti bűnözés mint globális kihívás címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszéke (BGVT) május 11-én, az Oktatási Központban. Az eszmecserét Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja nyitotta meg, majd rövid köszöntőt mondott Zsigmond Csaba r. alezredes, az RTK BGVT tanszékvezető adjunktusa.
Újragondolni az ember szerepét a földön
Az emberi jogok a most megszülető gyerekeket is megilletik – hangsúlyozta A környezetjogi rend aktuális kihívásai című előadásában Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtudományi Karának professzor emeritusa, a jövő nemzedék szószólója. Előadását Ferenc pápa gondolataival indította, hangsúlyozva, hogy újra kell gondolnunk az ember szerepét a világban, különösen a technológiai fejlődés – köztük a mesterséges intelligencia – árnyékában. A professzor rámutatott: a környezettel kapcsolatos jogok évtizedeken át háttérbe szorultak a nemzetközi jogban, miközben az emberiség mára túllépte a Föld természeti határait. Az ENSZ adatai szerint a 2020-ban születettek már jóval kisebb eséllyel élhetnek stabil klímájú környezetben. Bándi Gyula szerint bár az ENSZ Közgyűlése 2021-ben elismerte a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot, annak gyakorlati érvényesítése még várat magára. Előadásában felvetette a „tiszta”, „egészséges” és „fenntartható” környezet jogi értelmezésének nehézségeit, valamint hangsúlyozta: a bioszféra védelmének kell elsőbbséget élveznie a gazdasági érdekekkel szemben. Külön kitért a termőföldek védelmének hiányosságaira, valamint a mezőgazdasági gyakorlatok – például a mélyszántás és a vegyszerhasználat – káros hatásaira.
A világ legnagyobb feketepiaca
A változó globális környezetben a rosszindulatú cselekvők is változnak, alkalmazkodnak – mondta el a Szervezett környezeti bűnözés című előadásában Daan van Uhm kriminológus, az Utrechti Egyetem egyetemi docense. Rámutatott, hogy a globalizáció új lehetőségeket teremtett az illegális tevékenységek számára, miközben a jogrendszerek, a gazdasági viszonyok és a kulturális megközelítések közötti különbségek súlyos aszimmetriákat hoztak létre. A nemzetközi környezeti bűnözés ma már a világ egyik legnagyobb feketepiacának számít, amelynek értékét akár 276 milliárd dollárra is becsülik. Az illegális fakitermelés, bányászat, halászat, a védett fajok kereskedelme és a veszélyes hulladékok jogellenes kezelése gyakran ugyanazon bűnszervezetekhez köthető, amelyek a kábítószer-kereskedelemben is érintettek. Van Uhm hangsúlyozta: a társadalmi érzékenység növekedésével egyre több, korábban elfogadott tevékenység válik tiltottá, miközben a vállalatok is egyre inkább reputációs kockázatként tekintenek a környezetkárosításra. Az előadás kitért az illegális bányászat harmadik világbéli következményeire, az orvvadászatra, valamint az illegális halászatra, amely sok esetben emberkereskedelemmel is összefonódik.
Napirenden az ökocídium fogalma
A környezet ellen elkövetett bűncselekmények globálisak, ugyanakkor felismeréséhez speciális tudásra van szükségük a rendészetben dolgozóknak – hangsúlyozta Zsigmond-Sziebig Orsolya Johanna, a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európa-Jogi Tanszékének adjunktusa a Reflexiók a környezeti bűncselekmények elleni küzdelem néhány új kihívásáról című előadásában. Rámutatott, hogy a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése Magyarországot sem kíméli. Attenborough gondolatait idézve felhívta a figyelmet arra, hogy a természet elleni „alapbűnök” – így a túlhalászat vagy a fosszilis energiahasználat – már megtörténtek, következményeik pedig ma is érezhetők. Az előadó kitért arra is, hogy a nemzetközi egyezmények gyakran nem kerülnek át a nemzeti jogba, így tényleges hatásuk korlátozott. Bár az EU tavaly új irányelvet fogadott el a környezeti bűncselekményekről, annak végrehajtása és az egységes definíciók kialakítása még várat magára. Az ENSZ szintjén is napirenden van az ökocídium fogalmának bevezetése. A jövő kihívásai között említette az MI környezeti hatásait, valamint egy új bűnözési formát: a Szibériában előkerülő mamutcsontok kereskedelmét, ahol a jogszerűség, a mamut és az elefántcsont megkülönböztetése komoly szakértelmet igényel.
Nyitókép forrása: HTSyndication / depositphotos.com
