Hogyan állnak az integrációs előkészületek? Mi a V4-ek szerepe az uniós bővítésben? Miképpen hat a közeli háború a térség biztonságpolitikájára? Erről és sok más aktuális témáról cseréltek eszmét a szakértők az immár hetedik alkalommal megrendezett Balkán konferencián.
A szakmai fórumot Zachar Péter Krisztián, az ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta: a hetedik alkalommal megrendezett eszmecsere kiállta az idők próbáját, miközben hű maradt a kezdeti küldetéséhez. Híd szerepet tölt be az elméleti kutatás, az oktatás és a politikaformálás között, és egy olyan tudományos platformot biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a Balkánnal kapcsolatos témákat az ott élők, az ott tanulók és a régiót formálók közösen vitathassák meg. A dékánhelyettes kiemelte az egy nappal korábban aláírt együttműködési megállapodást az NKE és a montenegrói székhelyű Regionális Közigazgatási Iskola (ReSPA) képviselői között, amelynek révén új fejezet kezdődik a két intézmény történetében. A kooperációt közös kutatások, tréningek és diákcserék fémjelzik majd. Ezzel párhuzamosan, emelte ki Zachar Péter Krisztián, az NKE kapcsolata a Directors of Institutes and Schools of Public Administration (DISPA) nevű szervezettel ugyancsak tovább mélyült. A DISPA tavalyi éves találkozójának egyetemünk adott otthont, az idei évben pedig a szervezet történetében először tartották meg a találkozót az Európai Unión kívül, Montenegróban. E fórum keretében új partnerségek születtek, egyrészt az Albanian School of Public Administration-nel (ASPA), másrészt az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézetével.
Tudáscsere
Ezt követően Maja Handjiska-Trendafilova, a ReSPA igazgatója előadásában az általa képviselt szervezet kapcsán emlékeztetett: az 2010-ben jött létre az Európai Bizottság és a nyugat-balkáni kormányok közös kezdeményezéseként. Célja a közszolgálat és a közigazgatási reformok támogatása, valamint a csatlakozási folyamatok segítése. 2024-től ukrán, moldovai, örmény és hamarosan georgiai köztisztviselők is részt vehetnek programjaiban, ez szélesebb körű tudáscserét tesz majd lehetővé. A nyugat-balkáni bővítési folyamat kapcsán az igazgató elmondta: a régió a digitalizáció és az e-közigazgatás területén dinamikusan fejlődik, a közigazgatás professzionalizálása és a szakmai utánpótlás terén azonban még vannak hiányosságok. Az Európai Bizottság friss bővítési jelentése alapján az látszik, hogy vannak államok – ilyen például Albánia – amelyek gyorsan haladnak a fejezetek lezárásával, miközben néhány országban súlyos problémák adódnak a jogállamiság és a korrupció kapcsán. A közigazgatási reformok terén a fő kihívásokat egyebek mellett a túlterhelt intézmények, a gyakori vezetőváltások, a reformok meg-megakadása, és a stratégiák végrehajtásának elmaradása jelentik.
Hitelesen és következetesen
A folytatásban Horváth Gellért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium EU Közös Kül- és Biztonságpolitikai és Bővítési Főosztály vezetője tartott eladást a Nyugat-Balkán EU-integrációjának helyzetéről és az ahhoz kapcsolódó geopolitikai, biztonsági és gazdasági kérdésekről. Kiemelte: az orosz–ukrán háború új lendületet adott az EU bővítéspolitikájának, miközben a Nyugat-Balkán évtizedek óta várakozik, s ez igazságtalan helyzetet eredményezett. Az EU sikeres bővítéspolitikája csak akkor maradhat hiteles, ha következetes, kiegyensúlyozott és kiszámítható marad – annál is inkább, mert e térség biztonsága, stabilitása és gazdasági felzárkózása nemcsak a régió, hanem az EU stratégiai érdeke is. A Nyugat-Balkán integrációja nélkül az európai biztonsági tér nem teljes – szögezte le a főosztályvezető. Hazánk elkötelezett támogatója a bővítésnek a közös történelmi és kulturális kapcsolatok, a gazdasági és biztonsági összefonódás okán; a régió stabilitásának közvetlen hatása van Magyarországra. A támogatás keretében hazánk szakértőket delegál a nyugat-balkáni kormányok munkájának támogatására, s a magyar elnökség is segítette a tárgyalási folyamatokat.
A V4-ek szerepe
A rendezvény első szekciójában Koller Boglárka, az NKE tanszékvezető egyetemi tanára, a Jean Monnet Centre of Excellence vezetője tartott előadást A Nyugat-Balkán és az EU bővítés: a Visegrádi Csoport tapasztalatai címmel. Az előadó arra a kérdésre kereste a választ egy kutatás eredményeit ismertetve, hogy miképpen befolyásolja, befolyásolta a visegrádi együttműködés a bővítési folyamatot az elmúlt 12 év során. A bevezetőben elhangzott: a V4-ek egyedülálló formációt képviselnek, egy kormányközi regionális platformot, amely 1999 után intézményesült formában képviselte a résztvevő országok érdekeit miniszterelnöki és külügyminiszteri találkozások, rotációs rendszerben működő elnökség és magas szintű szakértői csoportok révén. Ily módon az EU és a nemzeti szint közé még egy elem került, így a kétszintű egyeztetések háromszintűvé váltak.
Ami a kutatás elméleti hátterét illeti, a kiinduló pontot Frank Schimmelfenning politológia professzor tanai jelentik, amely szerint a bővítés szempontjából a liberális demokráciának kulcsszerepe van. A kutatás fő állítása, hogy noha geopolitikai okok indokolnák a bővítési folyamat felgyorsítását – különösen az orosz-ukrán háború óta –, a liberális demokrácia hanyatlása több V4-országban és a tagjelölt államokban azonban akadályozza az EU további keleti bővítését, és egyúttal hozzájárul a V4-ek meggyengüléséhez is.
A folyamatkövetés módszertanával készült kutatási anyag eredményei azt mutatták, hogy a 2017-18-tól kezdődően, különösen pedig 2022 után a V4 csoport befolyása a bővítési folyamatra mérséklődött, s ebben a demokrácia leépülésének komoly szerepe volt. Kezdetben két-két ország mentén alakult ki törésvonal (Magyarország és Lengyelország, illetve Csehország és Szlovákia alkottak csoportokat), később hazánk egyedül maradt. 2018 előtt a bővítés nem volt uniós prioritás, miközben a V4 csoportot akkor még szoros politikai együttműködés és a háromszintű kooperáció jellemezte. Ezt követően a bővítés az unióban előtérbe került, ám ekkor már a regionális formáció nem volt képes gördülékeny kooperációra és ismét kétszintűvé váltak az egyeztetések (unió+tagállamok). Összességében tehát a földrajzi közelség dacára a V4 csoport nem tud kollektív aktorként szerepet játszani a jelenlegi bővítési folyamatokban. .
Egyensúlyozás
Harangozó Dániel Balkán-kutató Szerbia védelmi és katonai politikai dilemmáiról tartott, Merre tovább, semlegesség? című előadásában először déli szomszédunk semlegességének eredetét ismertette. Utóbbi alapját az 1999-es NATO-bombázás és a katonai szövetség ebből eredő társadalmi elutasítottsága jelenti. Később, a Vučić-kormány idején három katonai hatalom – a NATO, Kína és Oroszország – között igyekezett egyensúlyozni Szerbia, bár legfontosabb partnere ebben az időszakban a NATO volt. Az orosz-ukrán háború aztán fordulatot hozott: a balanszírozó politika megmaradt ugyan, de a korábbitól eltérő körülmények között. Szerbia nem alkalmazza a nyugati szankciókat Oroszország ellen, de közvetítőkön keresztül lőszerrel látja el az ukrán fegyveres erőket. Általában az látszik, hogy a nyugati biztonsági kötelékek mind fontosabbá válnak, s eközben a kínai kapcsolatok is jelen vannak. Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a balanszírozó politika máig megmaradt, csak adaptálódott az új geopolitikai helyzet nyomán. A katonai beszállítók köre szélesedett, ez némi sérülékenységet eredményez a fenntartás és alkatrészbeszerzés kapcsán.
Kétarcú valóság
Zsivity Tímea, az NKE doktorandusza Montenegró: Az EU-integráció és biztonsági kihívások között című előadásában a szóban forgó állam kétarcú valóságáról szólt. Egyfelől az ország teljes mértékben kapcsolódik az uniós kül-és biztonságpolitikához, konkrét akciókat foganatosítva a bűnözés és a korrupció ellen. Másrészt azonban aggasztó az igazságszolgáltatási rendszer diszfunkcionális működése, jegyezte meg az előadó. Az alkotmánybíróság ugyanis a működésképtelenség határán áll a határozatképesség hiánya miatt: sok bíró hiányzik a rendszerből, és hatékony büntetések híján a büntetlenség érzete dominál. A rendőrség ugyancsak gyenge, ennek személyi és strukturális okai egyaránt vannak. Az uniónak e területekkel kapcsolatban vannak komoly elvárásai Montenegróval szemben, hangsúlyozta az előadó.
A szakmai fórum további részében szó volt még egyebek mellett a Balkánon jelen lévő határproblémákról, válságkezelésről, etnikai és nemzetiségi kérdésekről, és a szakadár területekről is.
Nyitókép: depositphotos.com/Gudella
