Az NKE ÁNTK Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhelye Európa a fókuszban: Az EU Tanács dán elnökségének prioritásai és kihívásai címmel szervezett szakmai fórumot október 20-án a Szent László Kápolnában.
Zalai Csaba, az ÁNTK közszolgálati egyetemi tanára, a Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhelyvezetője, korábbi helyettes államtitkár köszöntő szavai után a megjelenteket Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja, tanszékvezető, egyetemi docens köszöntötte. Elmondta: az Europe in Focus programsorozatot – amelynek ez a nyitóeseménye – az ÁNTK indította útjára azzal a céllal, hogy az európai és nemzetközi kérdésekről nyílt, kritikus és jövőbe mutató párbeszédre ösztönözzön. Pontosan egy évvel ezelőtt az NKE közreműködött az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége idején végzett munkában: több mint 600 olyan szakember képzésében, akik a magyar EU-állandó képviseleten Brüsszelben, illetve a hazai minisztériumokban dolgoztak a magyar elnökség időszakában. Elindult egy tanulmány- és kiadványsorozat is annak érdekében, hogy tudományos nézőpontból ugyancsak hozzájárulhasson az egyetem a magyar elnökség előkészítéséhez és értékeléséhez. „Összesen 72 tanulmányt és könyvet publikáltunk, továbbá számos rendezvényt szerveztünk és láttunk vendégül – az elnökség előtt, alatt és után is. Emellett helyszínt biztosítottunk, valamint tudományos hátteret nyújtottunk az európai közigazgatási hálózat konferenciáihoz, amelyek a magyar elnökség keretében zajlottak” – sorolta a dékán asszony. Olyan korszakban élünk, folytatta, amelyet gyorsan változó geopolitikai környezet, bizonytalanság, töredezettség és az erőviszonyok átrendeződése jellemez, s a nemzetközi rendet új szövetségek, kibontakozó válságok és az intézményi dinamika átalakulása formálja. „A dán elnökség idején az Európai Unió Tanácsában különösen fontos az egység, a reziliencia és a stratégiai előrelátás. Hisszük, hogy az egyetemek feladata nem csupán az oktatás, hanem a közös gondolkodás ösztönzése is. Olyan teret kell teremtenünk, ahol az informált párbeszéd kibontakozhat, ahol a különböző nézőpontokat nemcsak elfogadjuk, hanem tudatosan keressük is. E gondolat mentén született meg a Europe in Focus rendezvénysorozat, amelyet szeretnénk tartós fórummá tenni az akadémiai és döntéshozói szereplők, Magyarország és Európa, valamint a közszolgálat jelen és jövő generációi közötti értelmes párbeszéd számára” – zárta gondolatait Varga Réka.
Tervezés és akarat
Ezt követően Christian Thorning, Dánia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tartott előadást. Személyes szállal indította beszédét: harminc éve, amikor megkezdte pályafutását, a dán külügyminisztériumban hazánk referense lett – éppen akkor, amikor küszöbön állt uniós csatlakozásunk. 2002-ben pedig azt a csoportot vezette, amelynek feladata az Európai Unió csatlakozási szerződésének megszövegezése volt a tíz akkori tagjelölt ország, köztük Magyarország számára. Dánia immár nyolcadik alkalommal tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, ám ez most nem egy „business as usual”-időszak: a közösség globális súlya csökken, háború zajlik Európában, és kontinensünk versenyképessége is kihívások elé néz. Ezért a dán elnökség mottójául az „Erős Európa egy változó világban” szlogent választotta. „Ebből az első rész – az erős Európa –nem adottság, hanem közös tervezés és politikai akarat kérdése. Ez a mi közös, európai alkotásunk, amelyet vezetőink elkötelezettsége tart fenn. Mostanában néhány hang azt jósolja, hogy Európa a széthullás szélére sodródott. A dán elnökség azonban ezt a nézetet nem osztja. Épp ellenkezőleg – arra buzdítok mindenkit, hogy ne essünk kétségbe: meg tudjuk csinálni. Európa helyt fog állni” – szögezte le a nagykövet.
Önálló politikai szereplő
Munkájukat két prioritás irányítja, az első Európa biztonsága. „Célunk egy olyan Európa, amely képes reagálni a sürgető kihívásokra, és amely önálló geopolitikai szereplőként képes helytállni”. Emellett, folytatta, a dán elnökség másik célja, hogy a közösség továbbra is vezető szerepet vállaljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az ugyanis nem áll ellentétben a versenyképes Európával. A zöld átállás támogatja Európa versenyképességét.
A nagykövet kiemelte továbbá az egység és az uniformitás közti különbséget, a nemzetállamok egyediségének fontosságát, valamint azt az egységet, amelynek háttere, hogy „a tagállamok önként úgy döntöttek, hogy egyesítik nemzeti szuverenitásuk egy részét. S tették ezt olyan közös értékek alapján, mint a pluralizmus, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség. Elnökségként kiemelt napirenden tartjuk ezt a kérdést annak érdekében, hogy biztosítsuk a közös európai értékeink megérdemelt tiszteletben tartását” – zárta gondolatait Christian Thorning.
A folytatásban panelbeszélgetésre kerül sor, amelyen a nagyköveten kívül Robák Ferenc, az NKE ÁNTK címzetes egyetemi docense, korábbi nagykövet, Zalai Csaba, az ÁNTK közszolgálati egyetemi tanára, a Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhelyvezetője, korábbi helyettes államtitkár vettek részt Tárnok Balázs, az NKE John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatója moderálása mellett.
A dán elnökség kapcsán Robák Ferenc felidézte a korábbi sikeres magyar elnökségeket, a bővítés időszakát, és a tíz évvel ezelőtt, a migrációs hullámmal megjelenő új kihívásokat. A dán elnökség prioritásai véleménye szerint egybeesnek hazánk érdekeivel: a védelem, a biztonság és a versenyképesség egyaránt fontosak. S nemcsak a politikai, de a gazdasági biztonság, az ipar támogatása, a versenyképesség javítása egyaránt üdvözlendők.
Zalai Csaba a kontinuitásra hívta fel a figyelmet, hiszen egy elnökség az elődje eredményeire tud építeni. Hangsúlyozta azt is, hogy a második féléves elnökségeknek nehezebb a dolguk, mert csak bő három hónapjuk van arra, hogy elérjék azt, amit az első féléves elnökségek. Ennek ellenére nagy sikerrel zajlott le az Európai Tanács koppenhágai ülése. Magyarország számára két dolog kiemelten fontos: az egyik, hogy a dán elnökség világosság tette: nem gyorsítják fel a csatlakozási tárgyalásokat. A másik az egység kérdése. Világos, hogy 27 tagállam nehezebb konszenzusra jutni, de az unió mintha elvesztette volna azt a képességét, hogy mindenkit bevonjon az egyeztetésbe, vélte Zalai Csaba, hozzátéve: a koppenhágai találkozó e szempontból reménykeltő volt.
Christian Thorning arról szólt, hogy a magyar elnökség eredményeit továbbviszik; sokat segített például hazájának a tavaly Budapesten megszervezett uniós csúcs példája szervezési szempontból, emellett nagyon fontos a budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról. Ezeket megpróbálják tovább vinni.
Zalai Csaba a Brexittel kapcsolatos önreflexió elmaradásáról szólt, s ennek kapcsán úgy vélte, érdemes lehet jobban kihasználni a Lisszaboni Szerződés által létrehozott megerősített együttműködés lehetőségét, amely lehetővé teszi, hogy azok az országok, amelyek készek szorosabb együttműködésre, előre haladhassanak anélkül, hogy a többieket kizárnák. Az olyan döntések, mint amilyeneket ma az energiaügyi tanácsban hoztak meg két tagállam akarata ellenére, sajnálatos módon nem ebbe az irányba mutatnak.
A beszélgetésben szó volt továbbá a versenyképesség és az energiaárak kapcsolatáról és a szabályozási környezet megváltoztatásának szükségességéről is.
