Az európai bürokrácia mintha elfelejtette volna a szubszidiaritás elvét, ezért születik egyre több és jelentősebb, közösségi szintű szabályozás. Úgy tűnik, az EU beleragadt egy különös szabályozási paradigmába – hangzott el a Ludovika Fesztivál előadásán.
Európa gazdaságilag lemaradt a világpiac legnagyobb versenyzői mögött. Az USA és Kína mellett még a feltörekvő India is gyorsabban nő nálunk. Tagállami vagy uniós beavatkozással vajon megfordítható lehet ez a trend? – tette fel a kérdést Czeczeli Vivien, az NKE ÁNTK adjunktusa A termelékenységi kihívások kezelése az EU-ban című panelbeszélgetésen a Ludovika Fesztiválon.
Az európaiak a jövőben talán nem szegényebbek, hanem sokkal kevésbé jelentősek lesznek – figyelmeztetett Christian H. M. Ketels, a Harvard Business School tudományos főmunkatársa. Mint elmondta, a témát egyelőre még kevés vita övezi Európában, mindenki kivár a választásokig. Így a versenyképesség helyzete minden bizonnyal fontos kérdése lesz a magyar EU-elnökségnek is. Azonban még fontosabb, hogy ennek kapcsán a megfelelő kérdéseket tegyük fel. Két aspektust érdemes vizsgálni: egyrészt azt, hogy mit gondolunk a jólétről. Régen ezt a GDP mérte, ám ma már jóval komplexebb mutatóra lenne szükség, amelynek része a társadalmi jólét, a fenntarthatóság, a reziliencia, illetve az élet általános minősége is. Másrészt megváltozott a piac is, ahol versenyzünk, egyre önjáróbb és függetlenebb lett. Ezért minden állami beavatkozás azonnal felveti a politikai intézmények minőségének kérdését is.
Kutasi Gábor, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének intézetvezetője hozzátette, az EU beragadni látszik egy túlszabályozási paradigmába. A magyar EU-elnökségnek most viszont lehetősége lehet új szempontokat és megközelítést hozni a vitába. A magyarok úgy látják, nem a szabályozás a legfontosabb, érdemesebb a piacot működni hagyni, és csak ott beavatkozni, ahol a fejlődés érdekében érdemes.
Christian H. M. Ketels ezzel egyetértve kifejtette, vannak olyan területek, ahol valóban túl sok a szabályozás, ám van olyan terület is, ahol kevés. Hozzátette, heterogén országok egységét legkönnyebben a szabályok alkotják meg. Ha valaki nem követi ezeket, akkor még több szabályt hozunk – ez pedig negatív spirál. Egyszerűbb, ha egyre több felelősséget adunk a tagállamoknak. Ugyanakkor fontos az egyensúlyt megtalálni, mert a másik pólust a bezárkózó, protekcionista gazdaságpolitika jelentené.
A szakértő úgy vélte, az EU-nak egységes játékszabályokat kell alkotnia, ám végül a kormányoknak és a régióknak kell a szükséges közszolgáltatásokat létrehozniuk, illetve a stratégiákat összehangolniuk. Éppen ezért valamennyi tagállamnak, így Magyarországnak is szüksége van saját versenyképességi stratégiára, amellyel elhelyezi magát egy sikeresebben működő, nem az áruk olcsóságával, hanem magas minőségű termékekkel és szolgáltatásokkal piacot szerző Európában.
