Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Pató Viktória Lilla

Létrejöhet egy nemzetközi szabályozás a mesterséges intelligenciára?

Globális konszenzus alakul az MI felelős alkalmazásáról.

Pató Viktória Lilla 2024.09.09.
Beyer Fülöp

Szabályozási adok-kapok

Az Apple, a ByteDance és a Digital Markets Act.

Beyer Fülöp 2024.08.09.
Petruska Ferenc

Szabályozás az MI szöveggenerálására

Hogyan szabályozandó az MI felhasználása a szöveggenerálásban? 

Petruska Ferenc 2024.05.02.
Ződi Zsolt

A generatív mesterséges intelligencia szabályozása az MI rendeletben

Az emberi gondolkodást továbbra sem lehet megspórolni.

Ződi Zsolt 2024.04.29.
Pató Viktória Lilla

Megszületett a világ első átfogó MI-szabályozása

Történelmi pillanatot éltek át a brüsszeli tárgyalásokon.

Pató Viktória Lilla 2023.12.11.
ITKI BLOG
Szikora Tamás
Szikora Tamás
doktorandusz, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2022.01.28.
  • 2022.01.28.

Platformokat érintő szabályozás a választási integritás védelmében

Az Európai Bizottság 2020 decemberében publikált, az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről szóló közleményében – felismerve az online platformok, közösségi oldalak választási integritásokra jelentett veszélyeket – kifejezte azon határozott szándékát, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokra átfogó szabályozást kíván elfogadni a politikai hirdetések felismerhetőségének és átláthatóságának biztosítására. Az elhatározás egyik első elemeként tavaly novemberben a Bizottság közzétette a politikai reklámok átláthatóságának és targetálásának szabályairól szóló rendelettervezetét.

A tervezet előterjesztésének egyik indoka az uniós tagállamok szabályozása terén tapasztalható egységesség jelentős hiánya. Ez tetten érhető például az egyes tartalmak politikai jellegének meghatározása körében, a közzététel egyes formai (szerkesztett tartalmaktól való elválasztás) és tartalmi (megrendelő, finanszírozó egyértelmű megnevezése) követelményeiben egyaránt. Egy másik körülmény, ami a közös uniós szabályozás megteremtését szorgalmazta, vitathatatlanul a közösségi platformok választási kampányokban való egyre meghatározóbb szerepéhez köthető. Nevezetesen: az egyre nagyobb méreteket öltő dezinformációs kampányokkal szembeni aktuális, illetve majdani tagállami fellépések vélhetően még inkább növelhetik a szabályozások közötti különbségeket, ami tovább nehezíti a probléma hatékony kezelését, a demokratikus döntéshozatali folyamatok, illetve a választások integritásának külső befolyástól való hatékony megóvását. Mindazonáltal, a technológiai változások mellett a szabályozás további indokát a tervezet (1) preambulumbekezdésének legelső mondata foglalja össze: „[a] politika reklámok kínálata és kereslete növekszik, és az egyre inkább határokon átnyúló jellegű.”

A rendelettervezet számos tekintetben kapcsolódik a DSA (Digital Services Act) egyes rendelkezéseihez, néhol kiegészítve azt, ugyanakkor hatálya nem kizárólag az online térre korlátozódik: a szabályozás számos eleme az offline térben is alkalmazandó előírásokat fogalmaz meg. A Bizottság javaslatának kulcseleme a politikai reklámokkal szemben érvényesítendő átláthatósági követelmények uniós szintű teljes harmonizációja. Az átláthatóság ugyanakkor önmagában nem alkalmas eszköz a felmerült aggályok kezelésére, ahhoz a felhasználóknak megfelelő szintű, tudatos közösségi média-használati ismeretekkel is rendelkezniük kell. Mindemellett a szabályozás nem érinti a politikai reklámok közzétételére fordítható összegek mértékének kérdését (kampányfinanszírozási szabályok), ilyen módon pedig nyilvánvalóan a nagyobb pénzügyi forrásokkal bíró szereplők véleménybefolyásolási képességét a szabályok alig-alig lesznek képesek mérsékelni.

Fontos alapvetés, hogy a tervezet nem érinti az egyes tagállamok szabályozásában a politikai reklámok érdemi tartalmi kérdéseit (csupán annak kereteit rögzíti, miszerint az valamely politikai szereplő javára vagy nevében közzétett, a választói magatartást vagy választások eredményét befolyásoló üzenet), illetve azok közzétételére vonatkozó előírásokat – noha néhány keretjellegű szabályt mégis olvashatunk a szabályok értelmezésére (is) szolgáló preambulumbekezdések között. A rendelet hatálya nem terjed ki a nem politikai szereplők – vagyoni ellenszolgáltatás nélkül közzétett – üzeneteire, így a szabályok az álhírek megosztásával, illetve a trollok tevékenységével szemben vélhetően kevésbé lesz hatékony eszköz (hacsak nem sikerül valamilyen pénzmozgást bizonyítani). A tervezet másik, a platformokon közzétett tartalmakért viselt felelősség kérdését érintő alapelv az általános nyomonkövetési kötelezettség előírásának tilalma; a közösségi oldalaknak „csupán” megfelelő bejelentési felületet és mechanizmust kell biztosítaniuk a felhasználók számára, hogy értesítéseket nyújthassanak be a rendelet szabályainak eleget nem tevő politikai reklámokkal, illetve azok megrendelőivel szemben.

A bevezetni kívánt szabályozás a nyilvánosság kellő mértékű információkkal való ellátására helyezi a hangsúlyt, bár némely esetben – legalábbis a tervezet jelen fázisában még – nehezen értelmezhető és a tájékoztatás érdekében életszerűtlennek látszó követelményeket is megfogalmaz (mint például a politikai reklámok tágabb kontextusának és céljainak megértését lehetővé tevő információk minden esetben való közzétételének kötelezettségét). Szintén fontos előírás, hogy különleges adatok kezelésével járó targetálási és felerősítési technikák alkalmazása főszabály szerint tiltott, ezen eszközök alkalmazásával konkrétan nevesített nagyon szűk körben (például kifejezett hozzájárulás esetén) lehetne jogszerűen élni.

A rendelet első komoly erőpróbája a 2024-es európai parlamenti képviselők választása lesz, ezt a tervezet kifejezetten rögzíti is. Érdemes szem előtt tartani, hogy a közösségi médiában terjedő álhírek, dezinformációs kampányok mértéke, illetve jelentősége a 2016-os amerikai elnökválasztást megelőző időszakkal összefüggésben látott napvilágot, de hasonlóképpen komoly méreteket öltött az ugyanazon évben megtartott Brexit-népszavazás kapcsán is. Ha figyelembe vesszük az említett két dátumot, akkor látható, hogy egy, a digitális környezetben felmerülő, a demokratikus államok működését alapjaiban befolyásoló veszélyre az Uniónak gyakorlatilag nyolc év alatt sikerül (ráadásul hatásait tekintve előzetesen mindenképpen ismeretlennek tekinthető) választ adni. (A nagyobb közösségi oldalak már korábban bevezettek átláthatóságot biztosító szabályokat, így például a Facebookon közzétett politikai hirdetésekkel összefüggő releváns információk, mint például a finanszírozó személye vagy az elköltött összegek régóta hozzáférhetők bárki számára, azonban e magánszabályozás keretében meghozott vállalások nyilván nem helyettesíthetik egy uniós szintű szabály megalkotását.)

Az online tér folyamatos és rohamos változásait is figyelembe véve ez a „reakcióidő” nem tekinthető kifejezetten gyorsnak. Így kérdés, hogy mire a rendelet hatályba lép, nem jelenik-e meg valamilyen teljesen új eszköz a választási eljárások befolyásolására, ami miatt a szabályozás lényegi elemei gyakorlatilag már első alkalmazásuk idejére aktualitásukat is veszíthetik.

Témakörök: platformok, politikai reklám, szabályozás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT