Európa, lemaradó versenyképessége javítása érdekében, ismét szabályozni szeretne, ám a meglévő előírások mögül gyakran hiányzik a morál és a józan ész. Ezzel szemben Lengyelország a kommunizmus bukása óta töretlenül fejlődik – hangzott el két lengyel szakértő panelbeszélgetésén a Ludovika Fesztiválon. A recept tehát a szabadság és a szabályozások megfelelő ötvözésében keresendő.
A kommunizmus bukása óta Lengyelország gazdasága rendületlenül nő. A gazdaság 1989 előtt központi irányítás alatt állt, ami nyilvánvalóan nem segítette sem az innovációt, sem a tulajdonosi szemlélet megerősödését. A szabadság tehát – és nem csupán gazdasági szempontból – biztosan nagyon fontos összetevője a lengyel gazdaság töretlen sikerének, versenyképességének – mondta Jan Zujewicz, a lengyelországi Poznańi Intézet alapítója a Versenyfutás vagy dühöngés: az EU küzdelme a versenyképességért című panelbeszélgetésen. Hozzátette, a liberális felfogás szerint az abszolút szabadság lenne a legjobb a versenyképességnek. Azonban számos ország van, ahol ez a modell láthatóan nem működik, sőt komoly tőkekoncentrációk jöttek létre. Közép-Európában viszont úgy látjuk, szükség van bizonyos területeken az állam józan beavatkozására, miközben természetesen senki nem akar visszatérni a szocializmusba.
Beszélgetőtársa, Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója szerint az EU ma túl sok területet szabályoz, amivel akadályozza saját gazdaságát, hiszen aligha lehet elvárni a fogyasztóktól, hogy az áron kívül más szempontokat is figyelembe vegyenek vásárláskor. Eklatáns példa, hogy miközben a kontinens importra szorul energiahordozókból és nyersanyagokból, az EU a leghangosabb szószólója a környezetvédelemnek. Ennek a törekvésnek a mobilitás területén egyik áldozata lehet például a német autóipar is hamarosan. Emellett bizonyos termékek és szolgáltatások, amelyeket szabályozni szeretne, még a birtokában sincsenek, mint például korunk slágertémája, az MI.
Jan Zujewicz ennek kapcsán kiemelte, a kérdésben fontos lenne a moralitás és a józan ész megőrzése. Nem lehet csupán szolgáltatásokra, technológiákra és előírásokra építeni, hiszen ugyanilyen lényegesek a döntések mögötti morális megfontolások és a távlati célok is. Ráadásul Európa szegényebb államai jóval nagyobb árat fizetnek számos olyan szabályozásért, amelyet a gazdagabb tagállamok nem is éreznek meg – például a mezőgazdaságban vagy környezetvédelem területén. Ez pedig ellentmond annak a közös célnak, hogy Európa mint piac versenyképes maradjon. Liliana Śmiech szerint szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy a versenyképesség nemcsak az árról szól, hanem a minőségről; s nemcsak a termékekről, hanem a szolgáltatásokról is. Például az olcsó kínai termékek korábban híresek voltak arról, hogy néhány hónap után kidobhattuk őket. Ez ma már talán nincs így. Ugyanakkor az európai szolgáltatások még mindig piacvezetők.
Nyitókép: Reuters
